Az álhírek megfertőzik az elménket

2
508
Elérkeztünk az igazság utáni korba?

Zúdul ránk az információáradat, de ahelyett, hogy a tények és információk tisztává tennék gondolainkat és segítenének az eligazodásban, sokszor álhírek özöne szennyezi be elménket. Néhány éve arról beszélnek a szakemberek, hogy elérkeztünk az igazság utáni korba, amikor egyre jobban terjednek a hamis és valótlan információk. Egyre nehezebb különbséget tenni hírek és álhírek között, de megpróbálunk néhány kapaszkodót nyújtani ehhez a küzdelemhez, amit mindenkinek magának kell megvívnia az internet korában.

A keresztény ember rendületlenül keresi az igazságot, de napjainkban egyre nehezebb a dolga. A hazugság, a megtévesztés, a rászedés és manipuláció egyidős az emberiséggel, a jelenség azonban aggasztó méreteket öltött. A különbség a „régi” megtévesztések és a kortárs, burjánzó álhírek között, hogy előbbieknek rendszerint konkrét céljuk volt, pl. egy csata, egy háború megnyerése, utóbbiak esetében azonban a hazugság célja és motivációja homályba borul, és mintha csak a teljes elbizonytalanodást, elbizonytalanítást szolgálnák.

Az álhírek a feje tetejére állítják a világot.

Bár általánosan az „álhír” fogalommal illetik a valótlanra és hazugságra épülő kommunikációt, természetesen nagyon széles a paletta, amelyen a nem szándékolt félretájékoztatástól az összeesküvés-elméleteken keresztül a szándékos manipulációig sok minden előfordul. Az angol „fake news” kifejezés a 2016-os amerikai elnökválasztást követően terjedt el, egyes vélemények szerint ugyanis az elnökválasztást jelentős mértékben befolyásolta az álhírzápor, ami főként a közösségi oldalakon terjedt.

Kevert valóság

Az álhírek azért követelnek különös éberséget, mert rendszerint a valóságból indulnak ki, létező hírekre építenek, de megmásítják azokat, vagy egymással össze nem függő dolgokat tálalnak úgy, mintha kapcsolat lenne közöttük. Ez veszélyes lehet, mert az emberi elmét elképzelhetjük úgy, mint egy hálózatot, amelyben az információk és emlékek sajátos módon kapcsolódnak egymáshoz, ami a korábbi tapasztalatainktól és tudásunktól függ. Használjuk is a kifejezést, hogy az új tudást „kötjük” valami régebbi információhoz, különben nehezebb megjegyezni azt. Az álhírek tehát sokszor kötődnek a valósághoz, de átírják azt. Minél több álhírt fogadunk el valódi hírként, annál könnyebben dőlünk be az újabb álhíreknek, mert a tudásunkban már olyan „lyukak” tátonganak, amiket az álhírek megtöltöttek valótlanságokkal, így egyik álhír egyre könnyebben kapcsolódik az elménkben a másik álhírhez.

Csábító a technikai kevert valóság.

A „kevert valóság” kifejezést eredetileg az olyan virtuális szemüvegek teremtette látványvilágra alkalmazták, amelyek lehetővé tették, hogy a szemüvegen keresztül láthassuk a világot, azonban az eszköz képes rávetíteni bizonyos dolgokat a szemüveg lencséjére, és így a valódi képet virtuális tartalmakkal bővíti. Azonban lassan kitágíthatjuk a kifejezés jelentését: olyan világot hoztunk létre, amelyben egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi híreket és tudományos ismereteket a megtévesztő álhírektől és az áltudománytól. A hivatalos egyházi tanítást is egyre nehezebb elválasztani egyes jámborsági eszmefuttatásoktól, amelyek olykor tévútra vezethetnek.

Hogyan ismerjük fel?

A közösségi oldalakon özönlenek az információk. Hogyan kell gyorsan lefogyni, netán meggazdagodni? Kik és milyen formában törnek az életünkre? Már rég feltalálták a rák ellenszerét? Egy titkos világelit irányít bennünket? Kérdések, amelyekre az interneten pillanatokon belül találhatunk válaszokat. Az egyszerű életmódtanácsoktól egészen a legnagyobb összeesküvésekig számtalan ötletet, tanácsot, elképzelést olvashatunk a közösségi oldalakon barangolva. Azonban sok válasz és információ – bár lehet, hogy összecseng előzetes elképzeléseinkkel – valójában félrevezetés, megtévesztés, manipuláció. Egy rosszul megválasztott diétának az egészségünk láthatja kárát, de a pénzünknek is búcsút inthetünk, ha csalók tanácsának dőlünk be. Bár jó lenne, ha minden betegséget meg tudnánk gyógyítani, nem feledkezhetünk meg halandó voltunkról. Akik pedig gyűlöletet és ellenségeskedést szítanak, nincsenek az épülésünkre.

Az álhírek okozta kevert valóság kirántja a talajt a valóság alól.

Ha meghökkentő hírekkel találkozunk, alapból érdemes, ha kétséggel és fenntartással kezeljük az új információt. Az interneten terjedő álhíreket úgy is beazonosíthatjuk, ha megnézzük, hogy a cikknek van-e szerzője. A valódi híreket rendszerint aláírják, míg az álhíreknek legtöbbször nem ismert a szerzője. A megbízható híroldalak megjelölik az információ forrását, az álhíreknél ez nem jellemző. Egy hírportálnak mindig van impresszuma, amelyben felsorolják a szerkesztőség tagjait, van elérhető címe, telefonszáma, e-mail címe, szemben az álhíroldalakkal, amelyek ezeket szintén mellőzik. Érdemes megnézni a publikálás dátumát, mert az álhír-oldalak sokszor régi tartalmaikat veszik elő és újra terjeszteni kezdik azokat.

Mielőtt úgy döntenénk, hogy egy szenzációs hírt lájkolunk, kommentálunk vagy megosztunk, azelőtt alaposan fontoljuk meg, nem lehetséges-e, hogy egy álhír hamis ígéretének és tartalmának dőltünk be csupán. Amiért valami izgalmasnak tűnik, még nem biztos, hogy igaz is.

2 HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. Sajnos a legnagyobb “álhíreket” pont a mainstream, “hivatalos” médiában lehet olvasni, látni, hallani.
    “Amiért valamiben sokan egyetértenek, attól még nem biztos, hogy igaz”.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here