Nevelési konferencia erdélyi helyszíneken

0
384
• Fotók: Marianum - Szováta/Facebook

A Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartománya négy nagy iskolát működtet Magyarországon, emellett Délvidéken és Erdélyben is foglalkoznak az ifjúság nevelésével.

A gyökerekhez való hűség eredményezte azt a 15 évvel ezelőtti lépést, mely a Székelyföldre hozta az iskolanővéreket. 2004. szeptember 8.-án érkeztek Szovátára, és kezdtek el tanítani Kodály Zoltán szellemében Szovátán, valamint a környező falvakban. A kolozsvári Marianum szellemisége, lelkisége minta számukra, ezért lett a szovátai központ neve is: Marianum.

A két Marianumot kapcsolta össze a Boldogasszony Iskolanővérek VI. Nevelési Konferenciája, ahová az idén 260 pedagógus látogatott el: azok az óvónők, tanítók, tanárok, nővérek, akik a szerzetesközösség által fenntartott intézményekben dolgoznak. Már hatodik alkalommal szervezi meg a tartomány a nevelési konferenciát valamelyik szolgálati helyen. Idén Erdélyre esett a választás. Mozgó konferenciaként több helyen is zajlottak az események: Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta helyszínekkel, előadásokkal, műhelymunkákkal, találkozásokkal, beszélgetésekkel.

A program Kolozsváron kezdődött az egykori Marianumban, amely ma a BBTE Filológia Karának ad helyet, és a kolozsvári program teljes egészében a magyar tanszék és az iskolanővérek közös szervezésében zajlott. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a kar vezetői, Szabó Levente dékánhelyettes, valamint Gábor Csilla egyetemi tanár. A programban szerepelt Laczkó Vass Róbert Kányádi-versekből összeállított előadása, Hegyeli Attila a csángóföldi magyar nyelvtanítás mostani  helyzetéről számolt be. Gábor Csilla és Bodó Márta előadása után tematikus műhelyeken igyekeztek a különféle szakos tanárokat megszólítani: volt fizika (Nagy László és Nagy Csilla), matematika (Szilágyi Judit), történelem (Tamási Zsolt) témájú műhely, ugyanakkor a tanárok lelki töltekezésére szolgáló Kett-módszeres műhely is (Veres Stelian kolozsvári plébánoshelyettes vezetésével). Az érdeklődők a magyar tanítás erdélyi módszereit, tantervét, a katolikus média helyzetét is megismerhették, és kulturális sétán vehettek részt a város kincseinek egy részét megtekintve.

A konferencia második napja utazással kezdődött, a résztvevők Kolozsvárról Marosvásárhelyre indultak. Itt a város talán legimpozánsabb épületében, a szecessziós Kultúrpalotában folytatódtak az események, ahol Jakabos Barnabás jezsuita atya várta őket. A résztvevők szerint akár lelkigyakorlatnak is beillő, ugyanakkor sok humorral fűszerezett tanításának középpontjában a találkozások álltak. Munkájukhoz, a hétköznapokhoz, társas kapcsolataikhoz sok fogódzót kaptak. Az épületen belül egy másik helyszínen Petra nővér tartott ismertetőt a konferencia óvópedagógus résztvevőinek a székely népballadákról. A délelőtti program a vártemplom és a marosvásárhelyi vár környékén való sétával ért véget, innen az autóbuszok a konferecia következő helyszínét Szovátát vették célba. A résztvevők autóbuszaiba beültek a helyi vállalkozó szülők, öregdiákok, tanítók, akik az utazás alatt meséltek Erdélyről, a Nyárádmentéről, az iskolanővérek tevékenységéről, sorsokról, sőt népdalt is tanítottak a magyarországi pedagógusoknak.

Szovátára érkezvén már végigjárták azt az utat, amit az iskolanővérek 15 éve szinte naponta megtesznek, amikor a felső-nyárádmenti falvakba járnak ki tanítani.

A konferencia a szovátai templomban bemutatott szentmisével folytatódott, melyen Lobmayer M. Judit tartományfőnök meghívására Csaba testvér prédikált, lelkesítve, buzdítva a pedagógusokat. A szentmisét követően a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Kar ajándékozta meg a vendégeket néhány gyönyörű kórusművel. A mise végén a tartományfőnöknő köszönte meg Csaba testvérnek, hogy immár 15 éve áll a szovátai iskolanővérek és a gyerekek mellett, illetve Tornay Krisztina Petra nővérnek, a konferencia főszervezőjének mondott köszönetet.

Ezt követően a több száz résztvevő felzarándokolt a három éve működő Marianum Házba, ahol a szülők, vendéglátó házigazdák által gondosan előkészített „terülj, terülj, asztalkám” várta őket helyi finomságokkal. A vendég pedagógusok nemcsak a szívvel-lélekkel készített falatozásért voltak nagyon hálásak, hanem a domboldalról kitáruló csodaszép sóvidéki táj is elvarázsolta őket. Itt műhely munkára hívták meg a pedagógusokat. Lehetőség volt beszélgetni a misszió alapítóival, Nagy Éva Vera nővérrel és Czakó Gabi nénivel, illetve régi diákok is meséltek az elmúlt 15 évről, de népdalbemutatóra és népdaltanulásra is volt lehetőség. A Marianum Ház udvarán és kertjében a székely népviseletekkel is találkozhattak, valamint hajfonásra, szalmadísz készítésre is voltak kialakított helyszínek. A különböző programok mellett sokan választották, a csendes meditálást, szemlélődést és a helyiekkel, önkéntesekkel való beszélgetést, ismerkedést is.

Külön ajándéka volt a Fennvalónak a gyors frissítő zápor, s az azt követő gyönyörű szivárvány, amely talán sokak számára a mennyországot idézte meg.

A konferencia és az iskolanővérek magyar tartományának 160 éves jubileumi éve a korondi bögrékbe töltött borral való koccintással, Fülöp László szovátai polgármester kedves szavaival és Reményik Sándor Jubileumra című versével ért véget.

Lokodi Anna