A víz arcai: az életadó és a halálhozó

2
514
A víz létfontossága miatt nemcsak életadó, hanem halálhozó is lehet.

A földi élet elképzelhetetlen víz nélkül. A felnőtt emberi test tömegének több mint fele víz, a csecsemők esetében ez az arány megközelítőleg 70 százalék. A föld felszínének ugyancsak kb. 70 százalékát borítja víz. A növények és állatok szintén nagyrészt ebből a szervetlen anyagból épülnek fel. Ivóvíz nélkül alig néhány napig tudunk életben maradni. Annyira szerves része mindennapi életünknek, hogy szinte már tudomást sem veszünk jelentőségéről, hiánya viszont komoly társadalmi és ökológiai problémákat képes okozni. Erdélyben talán még nem érezzük, de a víz nemcsak életadó, hanem egyben halálhozó is lehet.

Életadó

Forró nyári napokon felfrissítő szórakozás a strandon vagy a tengeren a vízbe csobbanni, és úgy hűsölni. Télen a szánkózás, sízés, korcsolyázás élménye szintén a hideg miatt szilárd állapotúvá váló víznek köszönhető. A szemkápráztató szivárvány a gáz halmazállapotú vízgőz és -pára miatt jöhet létre. Évszaktól függően gyönyörködhetünk a vízfelszínen megtörő és csillámló napsugarakban vagy a kristályos hópelyhekben.

A sportok szerelmeseinek is megannyi lehetőséget nyújt a víz: úszhatnak, vízilabdázhatnak, kajakozhatnak, szörfdeszkázhatnak, búvárkodhatnak, vitorlázhatnak, raftingolhatnak (vadvízi evezés), vízisíelhetnek. Télen korcsolyázhatnak, síelhetnek, szánkózhatnak, snowboardozhatnak, jégkorongozhatnak… Aki pedig a sportközvetítéseket szereti, az a közelmúltban a vízi világbajnokságon izgulhatott és szurkolhatott kedvenc versenyzőjének, csapatának.

A tudományos elméletek szerint a földi élet 3,5–4 milliárd évvel ezelőtt a vízben alakult ki, és onnan terjedt el a szárazföldön is. Ma is sokrétegű az ökológiai és biológiai szerepe: a növények tápanyaga, a fotoszintézis kiindulási anyaga, testalkotó anyag, reakcióközeg (a sejtek biokémiai reakciói vizes közegben mennek végbe), kiváló oldószer, hőszabályozó anyag, ugyanakkor kulcsfontosságú élőhely. Mindezek fényében kijelenthető, hogy a víz életadó.

Halálhozó

Éppen létfontossága miatt azonban halálhozó is lehet. A klímaváltozás és a túlnépesedés egyik leghamarabb jelentkező negatív hatása világszerte a vízhiány. A föld leghosszabb folyójának tartott Nílus (egyes mérések szerint az Amazonas a leghosszabb), amit az „élet atyjának” és „minden ember anyjának” is tartanak, egyre nagyobb vízhozamzavarral küzd, ami Egyiptomban válságok egész sorával fenyeget. A folyó forrásvidékén egyre rendszertelenebb és egyenetlen megoszlású a csapadék, egyre gyakoribb az aszály és a mindent elmosó árvíz. Az özönvízszerű esőzések elmossák a termőtalajt. Az ország területének 5,5 százalékát kitevő folyóvölgyben él a lakosság 95 százaléka. Az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re beüt az abszolút vízhiány.

A szárazság és a kiszámíthatatlan monszun rettentő vízhiányt hozott idén Indiában is. Jól szemlélteti ezt az ország hatodik legnépesebb városának a helyzete, az agglomerációjával együtt megközelítőleg 9 milliós nagyságú Csennaiban ugyanis szinte teljesen elfogyott a víz. Volt olyan, aki egy vízvita során leszúrta a szomszédját. Több százezer ember sokszor órákon át sorban áll a 40 fokos hőségben, hogy a tartálykocsikról vízhez juthasson. A város harminc év alatt szinte megtízszerezte a beépített területe méretét, ami súlyosan megterhelte a természetes vízkészleteket. A víztározók elkezdtek kiszáradni. Csennai mellett Bengaluru, Haidarábád és Delhi is hasonló vízhiánnyal néz szembe, ahol együttesen közel 60 millió ember él. A vízhiány azonban egy indiai kormánynak tanulmányt készítő elemzőcég 2018-as megállapítása szerint az országban 600 millió ember néz szembe jelentős vagy extrém vízhiánnyal. Indiában évente nagyjából 200 ezer ember hal meg a vízhiány vagy a szennyezett víz következtében.

A baj azonban nem csak Egyiptomot és Indiát érinti. Európában Spanyolország kerülhet hamarosan veszélybe, de Marokkó és Irak is komoly vízhiányra számíthat. A Világbank szerint 1,6 milliárd ember él vízhiány sújtotta országokban, de egy előrejelzés szerint 2025-re a világ lakosságának kétharmadát érinti valamilyen formában a probléma.

Már júniusban 2 millió tonna grönlandi jég olvadt el egyetlen nap leforgása alatt. Fotó: Steffen M. Olsen

A klímaváltozás a vízhiány mellett egy másik aggasztó jelenséget is magával hozott. Egyre gyorsabban olvadnak a Föld jégtakarói, az Északi-sark jegétől kezdve Grönlandon át a gleccserekig. Idén júniusban 2 millió tonna grönlandi jég olvadt el egyetlen nap leforgása alatt. Évente több milliárd olvadékvíz jut az óceánokba, így folyamatosan emelkedik azok vízszintje. Ez a folyamat újabb láncreakciókat indít el, miközben egyre nagyobb problémát jelent a partmenti városok számára, ami komoly népességmozgásokat eredményez.

A víz földi létünkhöz elengedhetetlen, azonban a természet körforgásának felborulása komoly veszélyt jelent az ivóvízkészletek hiányától kezdve a víz alá kerülő partmenti városokon át egészen a vízért vívott fegyveres konfliktusokig számos területen. A mi felelősségünk is, hogy észszerűen próbáljunk bánni ezzel az életadó erőforrással. Tudatosítanunk kell fontosságát, és törekednünk kell harmóniában maradni a víz természetes körforgásával.

2 HOZZÁSZÓLÁSOK