A Nagy Orvos tud végső gyógyulást adni

0
729
Fotók: KMB

A gyógyulásról, Jézus csodatételeiről, az Isten által ránk mért szenvedésről esett szó a Katolikus Magyar Bibliatársulat által július 18–21. között, fiataloknak és felnőtteknek szervezett bibliatáborban a csíksomlyói Jakab Antal Házban.

Csíkból, Gyergyóból, Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Háromszék különböző vidékeiről, Kolozsvárról és Nagyváradról érkeztek a résztvevők. A tábor témája a gyógyító Jézus volt. Dr. Oláh Zoltán teológiai tanár előadásaiban vázolta Jézus csodás gyógyításainak jellemzőit, illetve a csodák vallási, kortörténeti hátterét. Az előadó kiemelte: Jézus a beteg embert a maga egészében akarja gyógyítani, testileg-lelkileg, hiszen a test és a lélek kölcsönhatásban van egymással (gondoljunk például a béna meggyógyítására, akinek Jézus a bűnbocsánatot és a testi egészséget egyaránt megadja – Mt 9,1–8). Jézus nemcsak a hittel hozzá forduló betegeken könyörül meg, hanem az ördögtől megszállottakon is, akik nem tudnak magukon segíteni, hogy gyógyulást kérjenek.

A betegek gyógyítása és a gonosz lelkek kiűzése Jézus együttérzését és teljhatalmát mutatja, Isten országának eljövetelét jelzi. A résztvevők többek között részletesen átbeszélték a kafarnaumi százados szolgájának meggyógyítását (Lk 7,1–10). Bár a százados az elnyomó római hatalom képviselője, mégis jótékony ember. Rangja a római katonai hierarchiában kulcspozíciót jelent, ugyanakkor idegen a helyiek körében, ezért nem magától értetődő, hogy Jézus segítségét kéri. Hite példaértékű, az általa kieszközölt gyógyulás pedig Jézus megváltói művének a zsidóságon túlterjedő voltára, egyetemességére utal. Noha a százados esetében pusztán szóval és távolról történő közbeavatkozást látunk, Jézus gyakran testi gesztusok igénybe vételével gyógyít (például kézrátétellel – Mk 6,5). Ezek a gesztusok konkrétan tapasztalható jelei az isteni megtestesülés megható misztériumának: földi létünk testiségét magára öltve Isten nagyon jótékony módon közel jött az emberhez.

Ezek a testi gesztusok azonban nem valamiféle mágikus rituálé elemei – hangzott el az előadáson. A mágia bálványimádásra vezethető vissza, Jézus gyógyító gesztusai viszont lényegükben más természetűek: a mennyei Atya akaratának vannak alárendelve. Jézus gyógyításainak gyümölcse Isten dicsőítése. A gerázai embernek például – miután a démonoktól megszabadította – Jézus azt mondja: „Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr (…)!” (Mk 5,19)

Az előadásokban hallottakat kiscsoportos beszélgetésekben fejtegették tovább. Terítékre került a betegség–függőség–megszállottság kérdésköre: mi a különbség közöttük, összefügghetnek-e a bűnnel, milyen tapasztalataink vannak erről napjainkban? Személyes élmények hangzottak el, értékes tanúságtételek, amelyek által a résztvevők megerősödhettek az isteni ige megélésében. Élénk beszélgetések alakultak ki a mágiát illetően, szóba került az emberi orvoslás hatékonysága, korlátozottsága is. Orvosokra szükségünk van (Sír 38,1–14), ám csak a nagy orvos tud végső gyógyulást adni: a maga teljességében megélt földi életet és örök üdvösséget. Erre kell gondolnunk még akkor is, ha Isten úgy látja jónak, hogy betegségeinket földi életünk végéig hordozzuk, hiszen Ő tudja a legjobban, hogy mi válik javunkra.

A táborozók lelki töltekezéseiknek fő forrásai voltak a napi szentmisék, illetve egy szentségimádás, amely jó alkalom volt néhány bibliai kulcsmondat átelmélkedéséhez a szentségi Jézus jelenlétében. A táborban számos lehetőség nyílt személyes találkozásokra, kötetlen beszélgetésekre. Kis kirándulások, játékok, közös vidám produkciók, éneklő arcokkal körülvett tábortűz világította be együttlétüket.

Máthé Zsolt