Minden nap vonuljunk félre kicsit Jézussal

0
280
Fotó: Vatican Media

Minden nap találjunk rá időt, hogy egy kicsit félrevonuljunk Jézussal és meghallgassuk szavát, ugyanakkor szolgáljuk testvéreinket, fogadjuk be a rászorulókat. Kövessük Mária és Márta példáját a szemlélődés és a cselekvés útján – buzdította a híveket Ferenc pápa vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében.

Márta kezével és Mária szívével szeressük és szolgáljuk testvéreinket, és ezzel a két magatartással a béke és a reménység munkásaivá válunk – hangsúlyozta a pápa, elemezve a vasárnapi evangéliumi szakaszt (vö. Lk 10,38-42), amelyben Lukács evangelista Jézusnak Lázár nővérei, Márta és Mária otthonában tett látogatását beszéli el.

Minden nap töltsünk néhány percet Jézussal

A két nővér fogadja az Urat, Mária leül a lábához, hogy hallgassa szavait. Abbahagyja, amivel éppen foglalatoskodott, hogy közel lehessen Jézushoz: nem akar lemaradni egyetlen szaváról sem. Mindent félre kell tennünk, amikor Jézus eljön, hogy meglátogasson minket életünkben, mert jelenléte és szava előbbre való minden másnál – hangsúlyozta a pápa a Vatikáni Rádió tolmácsolásában. Az Úr mindig meglep bennünket: amikor valóban meghallgatjuk, a felhők eltűnnek, a kétségek átadják helyüket az igazságnak, a félelmek a nyugalomnak, és az élet különböző helyzetei megfelelő módon elrendeződnek. Az Úr, amikor eljön, mindig elrendezi a dolgainkat.

A Jézus lábainál ülő betániai Mária jelenetében Szent Lukács a hívő ember imádkozó magatartását mutatja be, aki a Mester jelenlétében tudja, hogyan kell Őt meghallgatni és összhangban lenni vele. Napközben meg kell egyszer állnunk és csöndben imába kell merülnünk néhány percig, hogy helyet adjunk az Úrnak, aki „elhalad”, és meg kell találnunk a bátorságot ahhoz, hogy egy kicsit félrevonuljunk vele, hogy azután hatékonyan visszatérjünk mindennapi tevékenységeinkhez. Mária viselkedését dicsérve, aki „a jobbik részt választotta”, Jézus mindnyájunknak ismétli: „Ne hagyd,  hogy magával sodorjanak a mindennapok tennivalói, hanem hallgasd mindenekelőtt az Úr hangját, hogy jól végezd az élet által számodra kijelölt feladatokat”.

Szükségünk van vendégszeretetre

Azután ott van a másik nővér, Márta. Szent Lukács úgy írja, hogy ő látta vendégül Jézust. Talán Márta az idősebbik lánytestvér, nem tudjuk, de minden bizonnyal rendelkezett a vendégszeretet karizmájával. Miközben Mária hallgatja Jézust, Márta a vendég kiszolgálásával foglalatoskodik. Ezért mondja neki Jézus: „Márta, Márta! Sok mindennel törődöl, sok minden nyugtalanít”. Ezekkel a szavakkal Jézus természetesen nem akarja elítélni a szolgáló magatartást, hanem inkább a nyugtalanságot, amely olykor kapcsolódik hozzá. Mi is osztozunk Szent Márta aggodalmaiban, és példája nyomán arra törekszünk, hogy családunkban, közösségeinkben megéljük a befogadást, a testvériséget, hogy mindenki „otthon” érezhesse magát, különösen a kicsinyek és a szegények, amikor ajtónkon kopogtatnak.

Az evangélium ezen a vasárnapon tehát arra emlékeztet, hogy a szív bölcsessége éppen abban áll, hogy össze tudja egyeztetni ezt a két elemet: a szemlélődést és a cselekvést. Márta és Mária mutatják meg nekünk az utat. Ha meg akarjuk ízlelni az élet örömét, akkor ezt a két magatartást kell egymáshoz kapcsolnunk: egyrészt „Jézus lábánál ülni”, hogy meghallgassuk, miközben felfedi számunkra minden dolog titkát; másrészt legyünk szolgálatkészek és készségesek a vendégszeretetben, amikor Ő eljön és bekopogtat az ajtónkon barát képében, akinek szüksége van egy kis felüdülésre és testvériségre. Szükségünk van erre a vendégszeretetre – hangsúlyozta a pápa, majd hozzátette: ezzel a két magatartással a béke és a remény munkásai leszünk.

Vertse Márta

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here