Miért volt komoly Ferenc pápa Csíksomlyón?

0
12183
• Fotó: Kristó Róbert

Ismerőseim közül többen, akik június 1-jén együtt ünnepeltek Ferenc pápával a Nyeregben, észrevették a szentatya komolyságát. Sokan arra gondoltak, hogy bizonyára fáradt az amúgy gyakran mosolygó és nagyon közvetlen Ferenc pápa. Biztosan fáradt volt, ez nem kérdés, mindannyian fáradtak voltunk egy nagyon rövid éjszaka után, melyet egy esős kora reggel követett, amikor ha nyakig sárosan is, de fel kellett jussunk a Nyeregbe. Csíksomlyón Ferenc pápa szentmisét ünnepelt. Mint minden szentmise, számára ez is, a valóságosan jelenlévő Krisztus ünnepe. „Minden alkalommal, amikor eucharisztiát ünnepelünk, ezt a rendkívül józan, de ugyanakkor nagyon ünnepélyes szentséget ünnepeljük. Emlékezünk az Új Szövetségre, amelyben Isten a velünk vállalt közösségét valósítja meg, a maga teljességében.” (Ferenc pápa, Úrnapján 2018) Hitünk legmélyebb titkát ünnepelve Ferenc pápa mindig ennyire komoly. Komoly, mert komoly dolog az, ami történik. A szentmise számára nem fesztivál. Nem egy show. A szentmiséhez méltó módon megpróbál egész testtartásával, gesztusaival arra figyelni, ami ott történik, a legszentebb titokra, arra az átváltoztatásra, melyben a halálból élet lesz, a sötétségből fény, és a bűn felett győz a szeretet. Ez komoly dolog. Ezzel a jelen lévő eucharisztikus, vagyis az ünneplő közösség a figyelmét is a reálisan jelen lévő Titokra irányítja (és nem azon van, hogy magára vonja a figyelmet). A szentmisében nem a pap, nem a püspök, de még csak nem is a pápa a főszereplő. A főszerep Krisztusé. Krisztus halála és feltámadása komoly dolog, ott nincs helye semmi showmankedésnek, semmi fesztiválozásnak. Csíksomlyón ennek a titoknak hihetetlen ereje volt, ereje és méltósága. Százezer ember alkotta a Szent Titokhoz méltón, befogadóan, alázatosan és szelíd szívvel a látható eucharisztikus közösséget. Arra figyeltünk, ami történik. Minden a helyén volt. Minden magatartás, dallam, gesztus a legszentebb Titokban való elmélyülést szolgálta.

Eszembe jutott a 2015-ös Nemzetközi Római Ministránszarándoklat szervezése, melyen Ferenc pápa először készült részt venni. A vatikáni tárgyalásokon a Pápai Ház Prefektúrájával folytatott megbeszélések során azzal az ötlettel álltunk elő, mi szervezők, hogy jó lenne, ha a ministránsok Ferenc pápával szentmisét ünnepelhetnének. Ez önmagában véve nem volt egy rossz ötlet. A vatikáni tárgyalófél azonban azt tanácsolta: ha a fiatalok számára közvetlen igazi „pápás élményt” szeretnénk adni, akkor a szentmisét ünnepeljük meg országonként, nyelvcsoportonként külön-külön, Ferenc pápával pedig inkább legyen a fiataloknak lehetősége kötetlenül találkozni, egy ima és egy magánkihallgatás keretében. Mert Ferenc pápa ott nagyon közvetlen, ráhangolódik a fiatalokra. Szentmise alatt azonban ő mindig a lényegre figyel, nagyon összeszedett olyankor és nagyon komoly. Ezt, a Szent Titokhoz méltó összeszedettséget és komolyságot láttuk tehát Csíksomlyón is. Ferenc pápa ott volt minden rezzenésével a legszentebb cselekmény ünneplésében. A világ oltára volt Csíksomlyón, rajta a legszentebb áldozat, a szeretet győzelme a halál és a bűn felett. Ebben merültünk el, ezt visszük a mindennapi életbe, és jó volna, ha éreznék mindazok, akik aztán velünk találkoznak. Ez a forrása Ferenc pápa szelíd és alázatos szívének, melyet lépten-nyomon érezhetünk.

Csiszár Klára

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here