Jézus Atyja meg tud szabadítani

Ferenc pápa szerdai katekézise

0
227
Ferenc pápa a szerdai kihallgatáson római cigány gyerekekkel • Fotó: Vatican Media

A Miatyánk imádság utolsó kéréséről, a Szabadíts meg a gonosztól! fohászról elmélkedett Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatás katekézisében. Kiemelte, hogy a gonosz mindig jelen van az ember életében és hatalmába akar keríteni bennünket, méghozzá a legfondorlatosabb módon. Éppen ezért van szükség arra, hogy az Úr nevében visszaverjük a támadásait és így a Feltámadott békéjében éljünk.

„Ezzel a fohásszal elérkeztünk a Miatyánk imádság utolsó kéréséhez, amelyben nemcsak azt kérjük, hogy ne hagyjon el bennünket a kísértés idején, hanem azt is, hogy szabadítson meg a gonosztól” – kezdte beszédét a pápa. Utalt a „görög eredeti szövegre, amely felidézi a gonosz jelenlétét, ami meg akar ragadni, sőt meg akar marni bennünket”. Szabadon idézte az első Péter levél gondolatát: „Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” (1 Pét 5,8) – számol be a Vatican News.

A gonosz nem Isten műve

Ezzel a kettős kéréssel, Ne hagyj minket! és Szabadíts meg bennünket! a keresztény imádság lényegi vonása tárul föl. Jézus azt tanítja a barátainak, hogy az Atya fohászát helyezzék mindenek elé, főként amikor a gonosz érezteti fenyegető jelenlétét. A keresztény ima ugyanis nem huny szemet az élet felett. Egy gyermeki ima és nem pedig gyermekded. Nincs túlfűtve az Atya irgalmasságától, hogy megfeledkezzék az ember nehézségekkel teli útjáról. Ha nem lennének a Miatyánk utolsó sorai, hogyan imádkozhatnának a bűnösök, az üldözöttek, a reménytelenek, a haldoklók? – kérdezte a pápa. Az utolsó kérés valóban bennünket érint, akik mindig határhelyzetben vagyunk.

A gonosz léte az életünkben kétségbevonhatatlan, erről tanúskodnak a történelemkönyvek. A titokzatos gonosz biztosan nem Isten műve, hanem csendesen behatol a történelem sebeibe. Csendes, mint egy kígyó, csendben hozza a mérgét és némelykor előnyösnek mutatkozik, bizonyos napokon fényesebbnek mutatja magát, mint Isten irgalmassága. Az imádkozó ember azonban nem vak, tisztán látja maga előtt a gonosz cselvetéseit és így ellentmondásba kerül Isten titkával. Észleli a természetben, a történelemben és még a szívében is. Közülünk ugyanis senki nem mondhatja, hogy mentes a gonosztól vagy, hogy nem szenved a kísértéstől. 

A gonosz a jó látszata alatt kísért

A Miatyánk utolsó kérése a fennhéjázó gonosz ellen szól, amely esernyője alá vonja a legkülönfélébb tapasztalatokat: az emberi gyászt, az ártatlan fájdalmat, a rabszolgaságot, mások eszközzé tételét, ártatlan gyerekek sírását. Mindezek tiltakoznak az ember szívében és Jézus imája utolsó szavában szóhoz jutnak. Ferenc pápa a szenvedéstörténetből a Miatyánk imádság néhány visszhangját emelte ki. „Abba, Atyám! – fohászkodott Jézus –, te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” (Mk 14,36). Jézus teljes egészében megtapasztalja a gonosz döfését, nemcsak a halált, hanem a kereszthalált is. Nemcsak a magányt, hanem a megvetést, a megaláztatást is. Nemcsak a rosszindulatot, hanem a kegyetlenséget, a megátalkodottságot is. És íme az ember, akit az életre szántak, aki szeretetről és jóról álmodik, ám aki folyamatosan a gonosznak teszi ki magát és az övéit, egészen addig a kísértésig, hogy végül nem bízik az emberben.

Jézus imádsága a legértékesebb örökség

Ferenc pápa a Miatyánk egészét egy szimfóniához hasonlította, amely szeretne beteljesedni mindnyájunkban. A keresztény ismeri a gonosz lehengerlő erejét, de tud Jézus tapasztalatáról is, aki soha nem engedett az ördög csábításának, de mindig a mi oldalunkon állt és mindig a segítségünkre sietett. Ezért Jézus imádsága a legértékesebb örökség: Isten Fiának jelenléte, aki megszabadított minket a gonosztól. A végső küzdelem idején Pétert felszólítja, hogy dugja hüvelyébe a kardját, a bűnbánó latornak megígéri a paradicsomot és az összes ott állókért, akik semmit nem tudnak az előttük történő tragédiáról, így imádkozik: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”.                                         

Jézusnak a kereszten elhangzó megbocsájtásából fakad a béke, a Feltámadott adománya. Hiszen a feltámadt Jézus első szava éppen így hangzik: Békesség nektek! Az Úr nekünk adja a békéjét, megbocsájt nekünk, de nekünk mondanunk kell, hogy Szabadíts meg a gonosztól! Ez a mi reménységünk és erőnk, amit Jézus ad nekünk, aki itt van velünk és köztünk. Ebben az erőben tudunk előrehaladni, és megígéri nekünk, hogy megszabadít a gonosztól – zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa.

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here