Nagyböjti zengő énekszó

Huszonötödik dalosünnep a kantai templomban

0
1340
Fotók: Fórika Balázs

„Kórusmuzsikától lesz hangos a kantai templom a hétvégén!” – így adta hírül a közösségi hálón a Kézdivásárhely-kantai római katolikus plébánia és a Pro Cantus Egyesület közös szervezésében megrendezett huszonötödik Felső-háromszéki kórusfesztivált. Így is történt.

A dalosünnep első napján, április 5-én, pénteken este hattól a világi kórusok mutatták be műsorukat. A házigazda kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus mellett az anyaországi testvérkórus, a gyöngyösi Cantus Corvinus is fellépett Holló Erzsébet vezényletével, a Musica Mansueta kamarazenekar közreműködésével, Matinné Szabó Katalin koncertmester irányításával és Butykáné Bágyi Judit zongorakíséretével. Énekelt a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus Sipos Zoltán karnagy vezényletével, a Krisztus Király plébánia Laudate vegyeskara Lőfi Gellért irányításával és az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus is Szilágyi Zsolt Herbert karnagy vezetésével.

A változatos, színvonalas műsor után a kórusok közösen adták elő Kocsár Miklós Jubilate Deo című művét Holló Erzsébet vezényletével és Butykáné Bágyi Judit zongorakíséretével.

Háromszáz hang egyszerre

Szombaton, április 6-án 10 órától a házigazda, Vargha Béla főesperes a kórusaikat elkísérő plébánosokkal együtt celebrált ünnepi szentmiséjével kezdődött a templomi kórusok találkozója. A szentmise bevezetőjében felsorolt néhány ó- és újszövetségi részt, amelyek által az ének fontosságára világított rá. Elsősorban az Újszövetségből, Lukács evangéliumából kiemelte azokat a verseket, amelyekben angyali énekszó adja az emberek tudtára az örömhírt: előbb Szent János születésének, rögtön utána Jézus születésének hírét, amelyek az egyetemes zeneirodalom legszebb remekeit ihlették.

A szentmise után a házigazda Szentháromság-templom kórusa mellett fellépett a kézdialmási, az altorjai, az alsócsernátoni, a nyújtódi, az esztelneki, a szentkatolnai, az ozsdolai, a gelencei énekkar és a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyeskar. Énekelt még a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás Református Dalárda és a Boldog Özséb énekkar. A kórusok által előadott két-két kórusszám után a már hagyományossá vált közös énektanulás következett, amelynek keretében egy ismeretlen, 15. századi olasz zeneszerző művét az Alta Trinitá beatát – a mű egy későbbi négyszólamú feldolgozását, amelyet Dobos László fordított magyarra – tanulták meg és adták elő mintegy háromszáz tagú, egyesített kórusként.

Zenei csemegék, újítások

Szombaton este hattól a gyöngyösi Cantus Corvinus jubileumi hangversenyére került sor. Az egyórás, nagyböjti koncert keretében Ray Overholttól – Ten thousand angels, Giambattista Pergolesi – Stabat Mater részletek hangzottak fel, J. S. Bach-tól – Jesu meine Freude, Pietro Mascagni – a Húsvéti kórus a Parasztbecsület című operából, illetve az Áldva áld az Isten engem című mű Johann Pachelbel Magnificat című szerzeménye mellett. A ritka zenei élményt nyújtó, lélekemelő előadást egyedivé tette a nagyböjti, liturgia-hűen megszerkesztett és felkonferált összekötő magyarázat. A műsor végén két dal erejéig a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus is csatlakozott a gyöngyösiekhez, előbb Szokolay Sándor Ima rontás ellen című művét, majd Kocsár Miklós Jubilate Deo című szerzeményét adták elő közösen.

Az események végén Vargha Béla főesperes-plébános egy-egy emléklapot, a Pro Cantus egyesület elnöke pedig egy Vetró András szobrászművész által készített és László Károly kerámiaművész által sokszorosított emlékplakettet nyújtott át a résztvevő együttesek vezetőinek.

A világi- és templomi kórusok egyaránt kiváló, gazdag, jól kimunkált repertoárral örvendeztették meg a közönséget, de észlelhető volt a kísérletező, újító szándék is: majdnem minden csapat olyan kórusművet is bemutatott, amelyet ezelőtt negyedszázaddal még nemigen hallhattunk. Mindez azt bizonyítja: érdemes volt elkezdeni, érdemes volt végigcsinálni, folytatása pedig egyenesen kötelező. Mind a világi, mind az egyházi kórusok hozzáállása, kitartása, a gyöngyösiek kiváló produkciója nem csak rangot adott az idei, huszonötödik (ezüst) ünnepnek, hanem be is aranyozta az. Deo Gratias!

Fórika Balázs