A fiatalok hiteles egyházat akarnak!

Közzétették az ifjúságszinódus munkadokumentumát

0
1345
Baldisseri bíboros bemutatta a dokumentumot. (Fotó: Vatican News.)
Meghallgatás, kísérés, megtérés, megkülönböztetés, kihívás, hivatás, életszentség, ezek a kulcsszavai annak a munkadokumentumnak, mely előkészíti az ifjúságról szóló októberi püspöki szinódus legfontosabb témáit. Az október 3-a és 28-a közötti 15. rendes püspöki szinódus témája: A fiatalok, a hit és a hivatástisztázás.

A világ összlakosságának egynegyede, 1,8 milliárd személy fiatalkorú, 16 és 29 év közötti. Az ő reményeiket, gondjaikat, nehézségeiket foglalja össze az Instrumentum laboris, amely három részből áll, a felismerés, a magyarázat és a választás egy-egy témájával. A dokumentumot a püspöki szinódus titkársága készítette, többféle forrásból merítve, amelyek közül a legfontosabb a fiataloknak az online központi kérdésekre adott válasza volt.

Mit kívánnak a fiatalok az egyháztól?

De mit is kívánnak ma a fiatalok az egyháztól? Mindenekelőtt hiteles egyházra vágynak, amely példát nyújt, megfelelő illetékességgel felelősséget hordoz, amely felvállalja az ő élethelyzetüket, amely osztozik a sorsukban az evangélium fényénél. Olyan egyházra vágynak a fiatalok, amely átlátszó, becsületes, vonzó, elérhető, örömteli és kölcsönös kapcsolatban áll velük. Egyszóval: kevésbé intézményes egyház, több személyes kapcsolattal, amely előítéletek helyett képes befogadni, baráti, befogadó és irgalmas egyház.

Zéró tolerancia a visszaélésekkel szemben      

A fiatalok közül azonban többen nem várnak semmit az egyháztól, mert jelentéktelen párbeszédpartnernek tartják. A fenntartások és elutasítások mögött egyfajta kritikus magatartás áll: az egyházon belüli szexuális és pénzügyi botrányokkal szemben a fiatalok a zéró tolerancia radikalitását kérik, ugyanakkor az egyház szolgáitól nagyobb szakmaiságot várnak, hogy legyenek képesek a fiatalok nyelvét és problémáit megérteni és velük együtt közös utat keresni.

A munkadokumentum lényegi tartalma hét kulcsfogalom segítségével a következőképpen adható vissza:

Meghallgatás

A fiatalok azt kérik, hogy empátiával, beleérzéssel hallgassák meg őket, ott és úgy, ahogy vannak, hétköznapi világukban. Kérik, hogy véleményüket hallgassák meg és vegyék figyelembe, hogy az egyház aktív részének érezhessék magukat és ne maradjanak az evangelizáció puszta eszközei. A meghallgatás a fiatalok elsődleges, igazi és merész nyelvezete, amit hangosan kérnek ma az egyháztól, utalva arra a tapasztalatukra, hogy ahol meghallgatják és befogadják őket tanúságtevő és kreatív módon, ott gyümölcsöző egyetértés és harmónia születik meg.

Kísérés

A kísérés sokféle jellegű: spirituális, pszichológiai, képzési, családi, hivatásbéli. Ezek együtt alapvető jellegűek a fiatalok számára. Ez a kísérés nem választható lehetősége az egyháznak egyéb más feladatai mellett, mint a nevelés és az evangelizálás. A fiatalok azt kérik és várják, hogy a kísérés legyen egyházi kötelesség, amire minden fiatalnak joga van. Ez a kísérés arra irányul, hogy formálja a lelkiismeretet és a szabadságot, vegye komolyan az álmaikat, de vállaljon konkrét lépéseket is a valós életben. Továbbra is maradjon meg a család a legfőbb vonatkozási pontként, mint a személy átfogó fejlődésének privilegizált helye. Az apaság hiánya vagy szerepük háttérbe szorulása olyan kihívás, amire az iskolákban és a keresztény közösségekben nagyobb figyelmet kell fordítani.

Megtérés

A szónak a munkadokumentum többféle értelmet ad. Létezhet egy bizonyos többségi elvárás, amely súllyal, időnként erőszakosan nehezedik a fiatalokra és elvárja, sőt időnként követeli a megtérésüket. Van egy olyan helyes igény, mely a megtérés átfogó jellegére utal és nemcsak tartalmi ismeretekhez való igazodást jelent, hanem felkészítést az emberi és keresztény érettségre, melynek jegyében a fiatalok maguk válnak a saját sorsuk főszereplőivé. Ebben a mozgásban különös hangsúlyt kap az „ökológiai megtérés”, amire a fiatalok nagyon is fogékonyak. Ezt a vonást egészíti ki az egyház „kulturális megtérésének” bátor és szükséges lépése, hogy felismerje, bátorítsa és elősegítse a megszentelt élet egyedülálló és szükségszerű kreativitását.

Megkülönböztetés

 A munkadokumentum kulcskifejezései között a megkülönböztetés a legalapvetőbb jellegű, és olyan értelemben szerepel, hogy az mintegy a kilépő egyház stílusa, mert így tud válaszolni a fiatalok elvárásaira. A fiataloknak sokszor nagy nehézséggel kell megküzdeniük, nem ritkán nagy falak előtt állnak, és gyakran ürességet éreznek. A dokumentum mintegy a benső küzdelem harci eszközeként ajánlja nekik a megkülönböztetést, melynek révén képesek lesznek felismerni Isten jeleit. Ez a megkülönböztetés adomány és kockázat is egyszerre, mert korántsem mentes a tévedéstől. Ennek ellenére bátorság kell hozzá, merészség, és annak a tudomásul vétele, hogy mindez sokba kerül.

Kihívások 

Mint például a vallási megkülönböztetés, iskolai megfélemlítés és bántalmazás, munkahelyi bizonytalanság, szegénység, kábítószerfüggőség, alkoholizmus, szexuális kizsákmányolás, gyermekpornográfia, korrupció, magány, a továbbtanulás elérhetetlensége… E problémák jó része összefügg a kirekesztés jelenségével, a leselejtezés kultúrájával. Sok nehézség adódik, főként a fogyasztó fiatalok számára a mai digitális kommunikációs kultúra úgynevezett „dark web”, sötét világháló jelenségéből. A migránskérdés kapcsán a dokumentum kéri, hogy jogi úton biztosítsák a kiskorúak és a fiatalok méltóságát és jogait. Pozitív eszközként említi a megkülönböztetés témájában az Instrumentum laboris a zene, a kultúra és a sport területének a lehetőségeit.

Hivatás

A mai fiatalok a dokumentum elemzése szerint a hivatás leszűkített szemléletével találkoznak, mely így sokszor erős előítéletet teremt bennük. Ebben az értelemben a hivatásgondozás sokszor úgy tűnik, mintha a rendek csupán hivatásokat toboroznának a hiányaikra, ami pedig nem vonzó a fiatalok számára. Minden fiatalnak megvan a maga sajátos hivatása, a legkülönfélébb területeken, amit az egyháznak bátran támogatni kell. A papi hivatások tekintetében olyan vonzó példát kell mutatni, amiben visszatükröződik a jézusi hívás nagyszerűsége.

Életszentség

A szinódusi dokumentum elemzése végül a fiataloknak életszentségre szóló meghívásáról szól. Ez a távlat minden fiatal számára nyitott, erre mindenki meghívást kap. Segíti mindezt a szentek örök példája, akik mindig meg tudták őrizni fiatalságukat. Ferenc pápa imáját idézi zárásként a dokumentum: A fiatalok  bátran vegyék saját kezükbe a sorsukat, törekedjenek a legszebb és legmélyebb dolgokra és őrizzék  meg mindig szívük szabadságát.

Vértesaljai László SJ/Vatikáni Rádió