Hormon a kolozsvári stúdióban

0
813
Pillanatkép a próbáról. (Fotó: Biró István)

Hatan ülnek Carmencita Brojboiu vakítóan fehér terében. A két szélen Buzási András és Dimény Áron. Mikrofonba suttognak. Csak az előzőleg a nézőknek kiosztott fülhallgatókkal értjük, amit mondanak. Dimény Áron az egyes csatornán, Buzási András a kettesen. Párhuzamosan beszélnek, magyarul, románul és angolul is.

(Fotó: Biró István)

A nézők egy része egyiküket, a másik része másikukat hallgatja. Máris benne vagyunk a történetben, részeivé válunk, engedelmeskedünk a trükknek. Utasításokat kapunk. Az egyik nézői csoport felkel székéről és ugrál, a másik tapsol, egyesek világító pálcikákkal hadonásznak, a többiek felfelé mutató hüvelykujjukkal tetszésüket nyilvánítják ki, lájkolnak, ahogyan azt manapság nevezik. Valamikor a szorult helyzetbe került gladiátoroknak kegyelmeztek meg ezzel a jellel. Most ez csak bemelegítésül szolgál az elkövetkezőkre.

Sinkó Ferenc rendező Hormon  című előadása az alcím szerint öt próbálkozás az együttlétre. Hat színész együtt beszél, vetkőzik-öltözik, csúszkál a meredek színpadrészen, együtt néznek a nézőkre a háttérben kifeszített vászonról óriásira kivetített szemükkel. Majd együtt terítenek, együtt néznek tévét vacsora előtt, utána együtt vacsoráznak. Nonverbális, posztdramatikus előadás – mondhatnánk. De a száraz meghatározáson túl érzelemteli, rejtett humorú, sokrétű történésekkel teli színházi este ez.

(Fotó: Biró István)

Loopolt hangkavalkádot produkál a hat színész, egyenként teszik hozzá saját dallamos vagy dallamtalan effektjeiket. A hangzást Ötvös Kinga koordinálja, szólóéneklése időnként kihallatszik.

Francisco Alfonsín szenvedélyes dala egyszerre idézi a közelmúlt underground zenei világát és a kortárs progresszív indie-pop irányzatot. Alkata, gesztusai messzi világot, színes kultúrát láttatnak.

Francisco Alfonsín (Fotó: Biró István)

Buzási András hosszasan és nagy beleéléssel edz. A zsinórpadlásról lelógatott hatalmas bokszzsák az egyre hevesebb ütésektől, rúgásoktól önálló lengésbe kezd. Ide-oda ugrál mindenki, elkerülendő az ütközést.

Buzási András (Fotó: Biró István)

A színpadtér dőlt részét mindannyian csúszdának használják. Mindenki vetkőzik. Néhány ruhadarab többször is lecsúszik a színpad közepére. Majd alsóruhában az asztal köré ülnek. A tér közepére, a nézőknek háttal bekerül egy hatalmas tévé. A színpadról odaadással nézik a meghatározhatatlan műsort. Az asztalra tányérok, evőeszközök, poharak, vizeskancsók kerülnek, mindenki részt vesz a terítésben. A tér jobboldalán mobil konyha, főzőlappal, vágódeszkával, mosogatóval. Laczó Júlia matematikai precizitással zöldséget aprít. Néha megáll kése a levegőben, amikor a tévében valami meglepőt lát. A főzőlapon nagy fazékban rotyog valami. Egyre több hozzávaló kerül a fedő alá. Amikor Orbán Attila nagy figyelemmel tojássárgákat választ el a fehérjéktől (a fehérjék sajnálatos módon a kukába kerülnek), lassan rájövünk, hogy alighanem tojásleves készül.

Dimény Áron (Fotó: Biró István)

Az asztalnál Dimény Áron joviális, roppant kedves társasági embert ad. Tálalnak, jóízűen bekanalazzák a levest, hozzá sok kenyeret esznek és sok vizet isznak. Majd elpakolnak.

Körbeállnak, egymásra támaszkodva egy kézzel mindenki a mellette levőt felöltözteti. Amikor mindenki visszakerült eredeti formájába, boldogan távoznak. A nézők is. Tele együttléttel.

Sebesi István

MEGOSZTÁS