Chile képes volt megszilárdítani alapító atyái álmát

Ferenc pápa beszéde a chilei hatóság képviselőihez:

0
513
(Fotó: ANSA)

Apostoli látogatása első programjaként Chilében Ferenc pápa a keddi munkanapon a politikai élet és civil szféra képviselővel, valamint a diplomáciai testület tagjaival találkozott Santiago de Chile egykori elnöki és kormánypalotájában. La Moneda (pénz) a neve az elegáns neoklasszicista épületnek, mely egykor az Állami Pénzverde volt, és amelyet mára kultúrpalotává alakítottak át.

Köszönet Chilének, amely vendégül látta és formálta a pápát ifjúkorában  

A reggel kilenckor kezdődő találkozó során mondott beszédében Ferenc pápa örömének adott hangot, hogy a tavalyi szeptemberi kolumbiai látogatása után most ismét Latin-Amerika földjén lehet, abban a szeretett országban, amely vendégül látta és formálta őt ifjúságában, ezért is szeretné, hogy látogatása egyidejűleg hálaadás is legyen. Idézte a chilei nemzeti himnusz sorait: „»Óh, Chile, eged tisztán kéklik, Tiszta szellők fújnak át rajtad. És mezeid virágokkal ékesek, a Mennyország boldog másai.« Ez az ének lakóföldetek dicsérete, tele ígérettel és kihívással, de főként a jövő ígéretét hordozza. Földrajzi sokszínűségetek és gazdagságotok lehetővé teszi, hogy azt kulturális sokféleségetek gazdagságaként értsétek” – szólt elismeréssel a pápa.

Chile meg tudta szilárdítani alapító atyái álmait

Következő gondolatában a szentatya Chile demokratikus fejlődéséről szólt, amely jelentős haladást tett az ország számára lehetővé. „A legutóbbi politikai választások is az elért megalapozottság és érettség jelét mutatják, főként hogy ebben az esztendőben az ország függetlensége kikiáltásának kétszázadik évfordulóját ünnepli. Ez arra emlékeztet benneteket, hogy a szabadságra és jogra alapuló társadalom vagytok, amely képes volt áthaladni történelme viharos időszakain, és így meg tudtátok szilárdítani és erősíteni alapító atyáitok álmait.”

Mi mindnyájan a legszebb mű, a haza építői vagyunk!

Felidézte Ferenc pápa Silva Henríquez santiagói bíboros emlékezetes, 1977-ben mondott úgynevezett ökumenikus Te Deum homíliájának szavait: „»Mi mindnyájan a legszebb mű, a haza építői vagyunk, azé a földi hazáé, amely jelzi és előkészíti a határtalan hazát. Ez a haza nem ma és nem velünk kezdődik, ugyanakkor nélkülünk nem gyarapodik és nem is hoz gyümölcsöt. Fogadjuk hát tisztelettel és hálával, mint egy évekkel ezelőtt elkezdődött feladatot, mint olyan örökséget, mely büszkeséggel tölt el, de egyszerre el is kötelez bennünket.« Minden nemzedéknek sajátjává kell tegye a megelőző nemzedékek küzdelmeit és elért eredményeit, amelyeket még magasabb célok felé kell továbbemeljen. A köz javát, miként a szeretetet, az igazságosságot és a szolidaritást, az ember nem egyszer s mindenkorra szerzi meg, hanem azt újból és újból, minden nap meg kell szereznie. Nem lehet megelégedni a múltban elért eredményekkel és megállva csak élvezni azokat, hiszen ekkor félreismerjük az igazságtalan helyzetben szenvedő testvéreinket, akik pedig megszólítanak bennünket.”

A demokrácia találkozási pont mindenki számára                          

„Folytassátok tehát a munkátokat, építsétek atyáitok álmát, a demokráciát – biztatta a pápa a chilei hatóságok képviselőit –, mert az messze túllép a formai szempontokon, mígnem találkozási pont lesz mindenki számára, ahol kivétel nélkül mindenki hivatása az lesz, hogy házat, családot és nemzetet építsen. Ennek a helynek, az otthonnak, a családnak és a nemzetnek a neve: Chile, amely nagylelkű, befogadó, szereti a történelmét és meggyőződéssel, reménnyel dolgozik a jövőjén.” A pápa emlékeztetett Szent Alberto Hurtado szavaira: „»Egy nemzet mindig több mint a földje, hegyláncai, tengerei, anyanyelve és hagyományai, és ez pedig a betöltendő küldetése.« A jövője!” – tette hozzá Ferenc pápa. Ezt a jövőt jórészt a meghallgatás képességével építi a népe és annak hatóságai.

A meghallgatás képességével kell Chile sokszínűsége felé fordulni

A következő nagy gondolati egységében Ferenc pápa a meghallgatás képességéről beszélt,  az etnikai, kulturális és történelmi sokszínűséget felmutató Chilében őrizkedni kell a részrehajlástól vagy felsőbbségtől. Tehát feltétlenül meg kell hallgatni a munkanélkülieket, akik képtelenek önmaguk és családjuk ellátására. Meg kell hallgatni a bennszülött lakosságot, akikről sokszor elfeledkeztek, pedig jogaikat és kultúrájukat védelmezni kell. Meg kell hallgatni az ajtónkon kopogtató bevándorlókat, akik jobb életet keresnek és jobb jövőt akarnak építeni mindenki számára. Aztán meg kell hallgatni a fiatalokat azokban a vágyaikban, hogy nagyobb lehetőségekhez jussanak főként a tanulás terén – hogy majd Chile főszereplői lehessenek–, megóvva őket a kábítószer fenyegetéseitől. De meg kell hallgatni a bölcs és törékeny időseket, és nem szabad magukra hagyni őket.

Bocsánatot kért a pápa az egyháziak által bántalmazott gyermekektől

A gyerekeket is meg kell hallgatni, ismételte következetesen a pápa, ahogy a kicsik megjelennek a világban, tágra nyitott szemükkel és ártatlanul. Ezen a ponton a pápa hozzáfűzte: Nem tehetem meg, hogy ne szóljak azokról az esetekről, amikor az egyház szolgái helyrehozhatatlan károkat okoztak kiskorúaknak. Ferenc pápa a helyi püspök testvéreihez társulva kért bocsánatot, és minden erővel támogatja az áldozatokat, közben azzal is törődve, hogy ilyen esetek soha többé meg ne ismétlődjenek.

A teremtett világot, a közös otthont a bennszülöttek tapasztalatával kell védeni

Beszéde zárórészében a pápa a teremtett világ, a közös otthon védelmét sürgette: azt a kultúrát kell gyarapítani, amely védelmébe veszi a földet, amely a súlyos károk láttán nem elégszik meg a különleges válaszokkal, hanem ahogy a Laudato sí kezdetű enciklikájában jelezte: „Másfajta szemléletre, gondolkodásra, politikára, oktatási programra, életstílusra és spiritualitásra lenne szükség, mégpedig olyanra, amely ellenállóvá tud tenni a technokratikus paradigma előrenyomulásával szemben. Máskülönben még a legjobb ökológiai kezdeményezések is ugyanabba a globalizálódott logikába bezárulva maradnak meg” (Laudato sí 111). Nyomatékkal kérte a pápa, hogy ebben a tekintetben használják fel a bennszülött népek tapasztalatából eredő hozzájárulásukat. Tőlük megtanulhatjuk, hogy az igazi fejlődés nem fordít hátat a Földnek. Végül a Kármelhegyi Boldogasszony, Chile anyja és királynője oltalmába ajánlotta az egész országot, arra kérve őt, hogy továbbra is oltalmazza ezt az áldott nemzetet.

(vl)/Vatikáni Rádió

MEGOSZTÁS