A Morzsák titkairól

Laczkó-Dávid Anaklét ofm a lelket tápláló gondolatok születéséről

0
657

Sokak számára gondolatébresztő, lelki feltöltődést nyújtó szellemi kenyeret jelentett a Vasárnapban a 622 részből állt Morzsák sorozat. Laczkó-Dávid Anaklét ferencest a több mint tizenegy évig tartó sorozatáról kérdeztük.

Mi indokolta a névválasztást: Morzsák az Úr asztaláról?

A választ onnan kezdeném, hogy nagy meglepetésemre annak idején Bodó Márta, a Vasárnap akkori főszerkesztője felkeresett azzal a kéréssel, hogy az Egy falat a szellemnek című rovatot vegyem át, amelyet addig egy Kolozsváron tartózkodó francia, de magyarul tudó jezsuita szerzetes vezetett, aki rendi elöljárójától új missziós helyezést kapott, és ezért nem tudta már tovább vállalni ezt a feladatot. Addig újságcikkírással nemigen foglalkoztam, és Bodó Mártával talán csak hírből ismertük egymást. Őszintén szólva még ma sem tudom, miért pont engem kért fel erre a feladatra.

A felkérés után – mivel szerzetes vagyok – megbeszéltem az Erdélyi Ferences Rendtartomány akkori elöljárójával, Páll Leó testvérrel, hogy vállalhatom-e a felkérést. Ugyanakkor azt is kértem, hogy ha később úgy fogja látni, akkor nyugodtan, akár egyik pillanatról a másikra állítson le az ebbéli tevékenységben. Engedélyt adott, és azóta sem állított le. Erre az engedélyre azért is volt szükség, mert ha egy szerzetes egyéni ambícióból tesz csupán valamit, de az elöljárója nem helyesli, azon nem sok áldás van.

Amint tehát az eddigi válaszból kiderült, a rovat eredeti címe más volt. Egy darabig ezen a néven is jelent meg az internetes változatban. Ellenben a nyomtatott változatra új név került. Ez azért, mert kértem, hogy valami élőbb, talán egy kissé evangéliumibb legyen a sorozat neve, és adtam is tippeket, amelyek leginkább a Morzsa körüliek voltak, s ha jól emlékszem, eleinte a sorozat a Lehulló Morzsa nevet viselte. Hogy morzsák az Úr asztaláról? Igen, mert az egyház a mindennapi szentmisében először az ige kenyerét töri meg. Belőle élünk, a testté lett Igéből; az ige kenyeréből és az Eukarisztiából.

 

Milyen gondolatokat kívánt közölni az olvasókkal? Mi volt az, amit fontosnak tartott nyomatékosítani?

Őszintén szólva nem tudom. Nem volt „pártpolitikai programom”. A szerkesztőség részéről meg volt adva egy terjedelmi keret, hogy mekkora lehet a legrövidebb és a leghosszabb írás, és a többi rám volt bízva. Én meg rábíztam az isteni kegyelem működésére, a Szentlélekre.

 

A teljes interjú a Vasárnap október 1-i számában olvasható.