Biblia és mítosz

0
1305

Első ránézésre talán felmerül a kérdés: mi köze az egyiknek a másikhoz? Említhető-e, és ha igen, akkor miért említhető egy mondatban ez a két szó, hacsak nem azért, hogy kijelentsük, semmi köze egyiknek a másikhoz. Hiszen a mítosz valami valótlant ragad meg. Még ha nem is légből kapott történetek összessége, nem áll messze tőle. Mítoszai a görögöknek voltak. Meg a rómaiaknak. Tükröztek egy világnézetet, kielégítettek egy természetfölötti iránti természetes vágyat, de mégis csupán kitalált történetek voltak. Végtére is hol máshol létezne a minotaurusz vagy éppen a kentaur, esetleg a hidra, Medúza, meg ki tudja még, micsoda, amivel hála az égnek, még véletlenül sem találkozhatunk a mindennapokban. Hol máshol létezne olyan isten, aki hattyú, bika vagy éppen aranyeső alakjában igyekezne elcsábítani szép lányokat, akiken megakadt a szeme? Na és ugyan hol máshol győzné le a rosszat a jó, eleget téve ezzel annak a bizonyos igazságszolgáltatás iránti vágynak? Ez már szinte népmesébe illő. Mit is jelent pontosan a mítosz? Eredetét tekintve a görög müthosz kifejezésből származik, és olyan szavakat társít hozzá bármely szótár a magyar szókincs széles tárházából válogatva, mint az elbeszélés vagy az üzenet. A mitológia tulajdonképpen nem más, mint elbeszélések gyűjteménye, olyan elbeszéléseké, amelyek elárulnak valamit arról, hogy egy közösség miben hisz, hogyan látja a világot, milyennek képzeli azt a bizonyos felsőbb hatalmat. Biblia és mítosz nem zárja ki egymást. Ebből kiindulva elmondhatjuk azt is, hogy a bizonyos könyv, az isteni szó is mítoszok gyűjteménye a maga módján, hiszen a teremtésmítosz, a bűnbeesés vagy a vízözön története mind-mind nemcsak üzenet, de olyan elbeszélés is, amely egyszerre szolgál világmagyarázattal, vallási tanítással és ismerhető meg belőle egy vallási hiedelemrendszer. A Biblia a zsidó-keresztény hagyomány írott gyűjteménye is, nem más, mint a zsidó-keresztény mitológia alapműve.

Rácz Emőke

Megjelent a Vasárnap május 14-ei számában.

MEGOSZTÁS