2017. február 17., péntek

0
173

Evangélium

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk:
„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért?
Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.”
Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.” (Mk 8,34–9,1)

Gondolat

Jézus szavai mellett az élet gyakorlata is bizonyítja, hogy az élet elvesztegetése nem azt jelenti, amit első hallásra gondolnánk. Mert nem az veszít, aki ad, odaad, aki felteszi valamire az életét, hanem az, aki magának „menti meg”. Aki másokra nincs tekintettel. Aki csak a saját céljait látja és azok eléréséért küzd. S mi lesz a végeredmény? Ugyan a célját elérheti, de ugyanúgy egyedül van, mint a küzdelem előtt. S akkor minek a küzdelem?

Kell még tanulnunk az evangélium logikáját: amikor adunk, közeledünk egymáshoz, felvállalunk ügyeket, akkor kezdünk igazán élni.

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here