Boldog Teresa Bracco
Boldog Teresa Bracco emléknapja augusztus 28-án van. Teresa Bracco 1924. február 24-én született az olaszországi Degóban, szerény körülmények közt élő földművesek hatodik gyermekeként, és nevét Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére kapta.
Esténként a rózsafüzér imádkozását apja vezetésével mondták közösen. Teresa Bracco gyakran több rózsafüzért is elmondott, miközben a ház körüli teendőket végezte. Amikor Natale Olivieri plébános 1930-ban szülővárosába Santa Giuliába jött, teljesen lenyűgözte Bracco hitélete, katekizmusra oktatta, és egy sor vallásos szöveggel is ellátta, hogy így bővítse hitét és ismereteit. 1931 tavaszán volt elsőáldozó, és 1933. október 2-án bérmáűlkozott. Bracco az eucharisztikus szentségimádás idején gyakran elmélyülten szemlélte az Eucharisztiát, így merítvén erőt belőle. Ezért gyakran korán felkelt reggelente, hogy több mint egy kilométernyi gyaloglás után részt vehessen a szentmisén. 1933-ban a Bollettino Salesiano című lapban meglátta Savio Szent Domonkos képét jelmondatával: „Inkább a halál, mint a bűn.” Amikor meglátta, felkiáltott: „Ez rám is vonatkozik!” Kivágta a képet, majd egy kartonra ragasztotta, és az ágya fölé akasztotta – a kép értékes tulajdona maradt. Ezután kezdett olvasmányok útján megismerkedni a szenttel.
Serdülőkorában rendkívüli szerénységéről volt nevezetes, általában félénknek és szelídnek ismerték. Bracco nem szerette a sminket, bár szépsége miatt a városban élő férfiak igyekeztek társulni hozzá a mezőre vagy misére menet, ő ezt kedvességből nem utasította vissza, bár tettekben és gondolatokban egyaránt visszafogott és szerény maradt.
1944. augusztus 28-án reggel 7-kor részt vett a szentmisén, majd két nővérével, Annával és Adéllal a földekre ment dolgozni, amikor hirtelen lövéseket hallottak. Reggel 9 órakor a menekülő partizánok így próbálták figyelmeztetni őket, hogy ne térjenek vissza az otthonukba, mert a német katonák gyorsan közelednek, és jelentős veszélyt jelentenek a nőkre. Ennek ellenére Teresa vissza akart térni, hogy segítsen édesanyjának elrejtőzni és magával vigyen néhány holmit, köztük egy fényképet elhunyt édesapjáról.
A náci katonák behatoltak szülővárosába, Santa Giuliába, felforgatták a lakásokat, miközben a foglyul ejtett partizánokat látványosan felvonultatták. Amikor délután 3 órakor oda érkeztek a katonák, ahol Teresa egy szikla mögött rejtőzött, hamarosan felfedezték, és több más ott nővel együtt magukkal vitték. Az egyik katona elvitte az erdőbe, hogy megerőszakolja, és hiába próbált a lány elszaladni, hogy segítséget keressen, elkapták. A feldühödött katona fojtogatta, és mivel a lány minden erejével próbált ellenállni, kétszer szíven lőtte, ezután a koponyájára taposott. Mivel nem hallottak róla ezt követően, a helyi pap átkutatta az erdőt, és augusztus 30-án megtalálta a lány és nővére maradványait. Teresa halála előtt a hátán feküdt, kezeit a mellkasán keresztbe téve, egy golyó az egyik kezén áthatolva fúródott a mellkasába, a torkán felfedezhető fojtogatásnyomok mellett harapásnyomok voltak a karján és a mellkasán. Maradványait 1989. május 10-én exhumálták, hogy a megindított boldoggá avatási folyamat részeként megvizsgálják. II. János Pál 1997. július 7-én adta ki végleges jóváhagyását egy dekrétumban, és torinói apostoli látogatása alkalmával, 1998. május 24-én boldoggá avatta. Szent Goretti Máriával együtt a nemi erőszak áldozatainak patrónája.
