A nyár a kerékpározás szezonja. Ahogy útra kel a Giro d’Italia és a Tour de France mezőnye, úgy készül minden esztendőben immár 14 éve a Ferences Biciklitúra – röviden FerBiT – közössége is. A biciklitúra utolsó napján tartják meg idén első alkalommal a Székelyföldi Kerékpáros Találkozót, amire mindenkit szeretettel várnak. Az esemény kitalálóját és főszervezőjét Főcze Imre, Bonaventura testvért kérdezzük az idei program sajátosságairól.
Egészen más, a maival össze nem hasonlítható világban éltünk 14 évvel ezelőtt, amikor az első ferences biciklitúra elindult. Nemcsak mi voltunk fiatalabbak, de el sem tudtuk volna képzelni az azóta bekövetkezett változásokat, amelyek teljesen átírták a mindennapjainkat. A digitális technológia rohamos fejlődése révén megérkeztünk a virtuális térbe, egy „párhuzamos valóságba”, ami sok izgalmas lehetőséget hozott, de elhomályosítani igyekszik a teremtett világunkat. Szokjuk, és szenvedjük az időjárás rendjének brutális felborulását: az éghajlatváltozást, és végül a nyakunkba kaptuk a pandémiát, ami korábban soha nem tapasztalt módon átrendezte a társadalmi életünket. Ilyen előzmények után kellett az idei FerBiT-re irányt mutatni és elérhető célt adni.
Ez miért fontos?
A pandémia alatt elbizonytalanodtunk. A kényszerű korlátozásokkal szembesültünk nap mint nap, s az előre beláthatatlan változások komoly lelki terhet jelentettek mindannyiunknak. A kényszerű bezártság családokat és generációkat szakított el egymástól. És szembe kellett néznünk a döntés terhével is: mit tegyünk? Az adott körülmények között mi a jó nekünk? Minden nap mást írt a sajtó, mást mondtak a szakemberek. A döntést pedig egyénileg kell meghozni: mindenkinek magának.
És van jó válasz?
Hagyatkozz Istenre! – ez a válaszunk. Olyan tempóban éljük az életünket, hogy nem figyelünk egymásra, önmagunkra, és előfordul, hogy eltávolodunk Istentől is. Pedig az egyetlen biztos pont Jézus Krisztus. Ha a tekintetünket ráemeljük, s ha a kérdéseinkkel hozzá fordulunk, választ, megerősítést és biztonságot kapunk. A ferences biciklitúrákon évről évre megtapasztalhattuk, hogy érdemes ráhagyatkozni Istenre, mert minden nehézségből kivezet és a bajokat elhárítja a fejünk fölül.
Mit kínál az idei, a 14. ferences biciklitúra?
A kényszerintézkedések feloldásával végre kiszabadulhatunk, útra kelhetünk és együtt lehetünk. Elhagyjuk a komfortzónánkat és elindulunk a kijelölt úton, hogy próbára tegyük lelkierőnket és fizikai képességeinket. A csapat számára egy lelki programot is összeállítottunk, hogy a napi elmélkedésekben tisztázhassuk önmagunkban és egymással életünk alapvető problémáit. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk. A témákat is ennek megfelelően válogattuk, de mindvégig azt kutatjuk, hogy mit tehetünk egyénileg és közösségben is életünk jobbításáért.
Milyen útvonalat választottak ebben az évben?
Erdély legszebb tájain haladunk ismét. Torockóról indulva Marosvásárhelyt és Székelyudvarhelyt érintve, változatos terepviszonyokon át érkezünk meg Csíksomlyóra, hogy közelről lássuk meg ismét, milyen is az a táj, amiről Ferenc pápa is azt mondta, hogy a világon az egyik legszebb. Minden évben sokkal többen jelentkeznek, mint ahány embert el tudunk vinni magunkkal. Azt gondoltuk, hogy ezúttal a túra végén lehetőséget adunk arra, hogy csatlakozzon hozzánk mindenki, aki erre késztetést érez, és meghirdettük a Székelyföldi Kerékpáros Találkozót, ami Csíksomlyóra érkezésünkkor 2021. augusztus elsején 11:30 órakor a kegytemplomnál veszi kezdetét.
Mi lesz a program?
Köszöntjük az egybegyűlteket, és hálát adunk a csíksomlyói Szűzanyának. Majd a csíkszentsimoni fúvószenekar vezetésével felvonulunk a nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz a 13 órakor kezdődő zárószentmisére, ahová szeretettel hívunk minden érdeklődőt. Ott lesz Böjte Csaba testvér, Korodi Attila Csíkszereda polgármestere, Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Zsuffa Tünde, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus titkárságának sajtófőnöke, Antal Tibor gyimesi népdalénekes, a csíkszeredai ROLE zenekar és a Szent Ferenc Alapítvány gyermek-tánckara, valamint Miklós Edit alpesi síző, rendezvényünk fővédnöke.
Miért kell felmenni a nyeregbe?
Tervünk hallatán olyan sokan jelezték érdeklődésüket, hogy fogadásukra a templomkert már kicsinek bizonyulhat, s így nem jöhetett más szóba csak a hegynyereg. Nyilván érzelmi oka is van ennek a döntésnek, mert az elmúlt időszakban a pandémia miatt csak kétszer, a pünkösdi búcsú alkalmával és az ezer székely leány találkozó napján mehettünk fel, akkor is bizonyos szabályok szerint. Most azonban lehetőség lesz arra, hogy szabadon – ahogy mindig is szerettük – gyűljünk össze ott. Így született meg az idei jelmondatunk is: Nyeregbe fel!
Hogy kerültek a képbe a motorkerékpárosok és a lovasok?
Néhány héttel ezelőtt a 90. Ezer Székely Leány Napját tartották meg a Hármashalom-oltárnál. Ez inspirált arra bennünket, hogy a Székelyföldi Kerékpáros Találkozó keretében meghirdessük az 1001 Székely Kerékpáros Napját. És ekkor olyasmi történt, amire senki nem számított. Sorban jelentkeztek csoportok, hogy jönni szeretnének. Szóltak a motorosok, hogy itt a helyük, mert ők is kerékpáron haladnak. A jelszónk hallatán nyeregbe szállnak a lovasok is. Az emberek kiterjesztetten értelmezték jelmondatunkat és szó szerint nyeregbe szálltak, minden lehetséges módon „megindultak”. Mi ez, ha nem Isten munkája?
Mi lesz most?
Állunk a dolgok elébe. Ha ez Isten akarata, akkor mi beleállunk derekasan. Igyekszünk úgy megszervezni a programot, hogy mindenki jöhessen, aki velünk akar tartani. A szervezés további részleteiről pedig időben értesítünk mindenkit.
Gulyás László