Tartsunk lépést az élettel! Tartsuk egymásban a lelket! Tartsuk a kapcsolatot! Ma Baróti Tibor gyakorlati éves papnövendéket Csíki Amanda kérdezte.
1. Mi jót hozott az életedbe a vesztegzár?
Csöndet, amely a béke és az Istenre való ráhangolódás alapja. Szembesülést igazibb önmagammal. Hallgatást: odaadóbban hallgatni Istent és másokat. Növekedést a türelemben, az elfogadásban. Hálát az élet forrása iránt, aki megajándékoz a madarak dalával, a frissítő esővel, a gyöngéd napsütéssel, de legfőképpen magával a pillanattal. Elköteleződést: felismerem és megerősödöm abban a tényben, hogy Isten túlzott aktivizmusom nélkül is szeret.
2. Mi egy mostani hétköznapod legkiemelkedőbb eseménye, pillanata?
Az Oltáriszentség jelenlétében töltött zavartalan percek, amikor csak én és Isten vagyunk.
3. Mit sajnálsz, hogy nem tettél meg a járvány „kitörése” előtt?
Szívesen töltöttem volna egy kis időt otthon, szeretteim körében.
4. Mi a legutóbbi hála-morzsád?
Egy-egy jó nevetés, vidám percek. Olyan pillanatok ezek, melyekben szabadság, tiszta derű és persze sok-sok humor van, olyan emberek társaságában, akikkel jó együtt munkálkodni.
5. Mitől félsz, amikor félsz?
Sokszor rádöbbenek arra, hogy mi lenne velem Isten szeretete nélkül. Ilyenkor félelem és megrendülés kerít hatalmába. Nem rettegés ez, sőt, olyasvalami, ami által rádöbbenek, ki vagyok én.
6. Mi a legnagyobb öröm, ami az elmúlt 24 órában ért?
Az ablakon beszűrődő hajnali madárdalra ébredni.
7. Mit vársz, mit szeretnél a járvány megszűnése után magadtól, a környezetedtől, a világtól?
Szeretnék tudatosabb lenni, de legfőképpen (mindig) megújulva, megerősödve folytatni szolgálatomat Isten és testvéreim javára. Az emberekben fel kell ébrednie a vágynak egymás szeretetére és az élet rendjének (magasabb rendű voltának) elfogadására. Olyan jó lenne, ha minél többen ráeszmélnének, hogy a munkahely ajándék, az iskola fontos, a szabadság pedig törékeny, s az életnek van egy rendje, ritmusa, amit szeretnünk kell és elfogadnunk, nem pedig lázadnunk ellene. Tanuljunk meg szebben élni.
+1. Mit kérdeznél most a jó Istentől, ha „összefutnátok” valahol a környéken?
Mit szeret Isten bennem?
