Az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnéről tudó hívő Istennel és az egyházzal kiengesztelődjön, az egyéni teljes bűnmegvallás (a bűnök egyenkénti felsorolása) és az ezt követő feloldozás. Az ilyen gyónás alól csak a fizikai vagy erkölcsi lehetetlenség ment fel, ilyen esetben a kiengesztelődést rendkívüli módon is el lehet nyerni (vö. 960. k.): az általános feloldozás vagy a tökéletes bánat által. Az 1983-as püspöki szinódus gyümölcseként született Kiengesztelődés és bűnbánat kezdetű apostoli buzdításban II. János Pál pápa kiemeli, hogy az általános feloldozás egészen kivételes formája a bűnbánat szentsége kiszolgáltatásának.
Az általános feloldozás a bűnbocsánat rendkívüli formája, amely során a hívő (vagy hívők csoportja egyszerre) egyéni és teljes bűnmegvallás nélkül – súlyos szükség esetén, a megyés püspök engedélyével – feloldozásban részesül. Súlyos helyzetekben, amikor a gyónási alkalomra nincs lehetőség, felindíthatjuk magunkban a tökéletes bánatot, elnyerve ezáltal Isten bocsánatát. Azonban a tökéletes bánat felindításának magában kell foglalnia a mielőbbi gyónás szándékát is (ld. 916. k.).
Az általános feloldozás feltételei
Halálveszély esetén: amikor a papnak nem áll rendelkezésére elegendő idő ahhoz, hogy a bűnbánók gyónását meghallgassa. Halálveszélyt jelenthet súlyos betegség vagy ragályos kór terjedése. Ezekben az esetekben a veszély fennállását a gyóntató pap állapítja meg.
Súlyos szükség áll fenn: amikor a gyónók számát tekintve nincs elég gyóntató mindenki gyónásának kellő időn belül való megfelelő meghallgatására, és emiatt a gyónók önhibájukon kívül nélkülöznék a szentségi kegyelmet és a szentáldozást.
Az illetékes hatóság: annak a megítélése, hogy fennállnak-e a szükséges feltételek, a megyéspüspökre tartozik, ő határozhatja meg az ilyen szükség-eseteket, a püspöki konferencia többi tagjával egyeztetett ismérvek figyelembevételével. (961. k. 2. §. KEK. 1483.) Ilyen ismérvek hiányában az egyházmegyés püspök saját hatalmánál fogva hozhat döntést. A rábízott egyházban a megyéspüspökre tartozik, hogy illetékességének határain belül mindenkire kötelező szabályokat adjon ki a liturgiával kapcsolatban. (838. k. 4. §.)
Ahhoz, hogy a krisztushívők az egyszerre többeknek adott szentségi feloldozásban érvényesen részesüljenek, nemcsak az szükséges, hogy kellően fel legyenek készülve, hanem egyszersmind az is, hogy egyénenként elhatározzák azoknak a súlyos bűneiknek kellő időben egyenként való megvallását, amelyeket jelenleg nem tudnak meggyónni. Az általános feloldozás elnyerése során, amennyire csak lehetséges, a krisztushívőket fel kell készíteni az 1. § szerinti követelményekre. Még halálveszély esetén is, ha van rá elégséges idő, az általános feloldozást előzze meg a felhívás, hogy kinek-kinek legyen gondja a bűnbánat felindítására. (962. k. KEK. 1483)
Az általános feloldozás érvényességéhez a törvény megköveteli, hogy a krisztushívő legyen kellően felkészülve, és rendelkeznie kell azzal az elhatározással, hogy a bűneit kellő időben egyénileg meggyónja. A kellő idő jelentését a 963. k. magyarázza: „mielőbb járuljon egyéni gyónáshoz”. Ennek minimálisan egy újabb általános feloldozás előtt kell megtörténnie, vagy az utolsó gyónásától számítva egy éven belül (989. k. KEK. 1457. Minden krisztushívő, aki elérte értelme használatának korát, köteles súlyos bűneit legalább egyszer híven meggyónni.) Mindazok, akik súlyos bűneik bocsánatát általános feloldozással nyerték el, nem kaphatnak újabb általános feloldozást addig, amíg egyéni gyónást nem végeznek. E tilalom alól csak komoly ok mentesít.
Az országban hatályba lépett állami szigorításokat és a járvány gyors terjedését figyelembe véve, 2020. március 20-án kelt rendelkezésemmel egészen a visszavonásig engedélyezem az általános feloldozás alkalmazását a főegyházmegye területén.
Gyulafehérvár, 2020. március 20. + Gergely érsek
ÉRSEKI RENDELKEZÉS ÉS AZ ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS LITURGIÁJA – MAGYAR VÁLTOZAT, PDF
ÉRSEKI RENDELKEZÉS ÉS AZ ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS LITURGIÁJA – ROMÁN FORDÍTÁS, PDF
