Nagycsanád a temesvári egyházmegye jelenkori történetében is „nevezetes szerepet játszik”, hiszen az ősi püspöki székhelyen álló római katolikus templomhoz évek óta minden szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén népes csoportokban érkeznek zarándokok, hogy első vértanú püspökünk kőkoporsójánál szentmisén vegyenek részt és imában kérjék a közbenjárását.
„Nagycsanád. Azelőtt Szerb-Csanád. A Maros balpartján fekvő nagyközség. Házainak száma 1048, lakosaié 5710, akik közül 153-an magyarok, 2048-an német-, 1856 román-, 1653-an szerbajkúak, római katholikusok, görög-katholikusok és görög-keleti vallásúak. Egyike a legrégibb helységeknek, mely már Szent István király uralkodása alatt is nevezetes szerepet játszott. A legrégibb oklevelekben Marosvár név alatt találkozunk vele” – olvasható a településről Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai (1912) című monográfiában.
Az idei liturgia főcelebránsa Roos Márton nyugalmazott főpásztor volt, aki augusztusban ünnepelte püspökké szentelésének 20. évfordulóját. A liturgián részt vett dr. Gyulay Endre ny. szeged-csanádi püspök, valamint a két testvéregyházmegye több lelkipásztora. Magyar, román és német nyelven Kondé Lajos szeged-csanádi pasztorális püspöki helynök, Lunic Daniel herkulesfürdői plébános és Cădărean Ion lelkipásztor, a máriaradnai múzeum adminisztrátora mondott szentbeszédet – adta hírül a temesvári egyházmegye honlapján.
A történelem érdekes kettőssége, hogy noha időben minden esztendővel távolodunk az egyházmegye alapítási évétől, Szent Gellért alakja mégis egyre közelebb kerül, hiszen jövőre az ott élők az ősi egyházmegye alapításának 990. évfordulóját ünnepelhetik.
