Ferenc az eretnek pápa?

A közösségi médiában gyakorta találkozni olyan írásokkal és véleményekkel, amelyek bírálják Ferenc pápát. Egyesek egészen odáig merészkednek, hogy magát a pápaságát is megkérdőjelezik és eretneknek titulálják. Csiszár Klára pasztorálteológus Ferenc pápa teológiájának jó ismerője, több ízben is volt szerencséje személyesen beszélgetni a szentatyával. Ferenc pápa lelkiségéről és a vádakról is beszélgettünk.

Többször is találkoztál Ferenc pápával. Milyen benyomást tett rád? Teológusként hogyan látod a teológiáját?

Úgy gondolom, hogy Ferenc pápa nagyon gyakorlatias, életközeli ember. Kétszer találkoztam vele eddig, amikor beszélgettünk is, és szinte hihetetlen, hogy első szóra úgy tudja felvenni a beszélgetés fonalát – nem anyanyelvén, hisz minden alkalommal németül beszéltünk –, mintha mindig is ismertük volna egymást. Ez a közvetlenség nem teljesen megszokott abból a pozícióból, abból a hatalomból, ami a birtokában van. Krisztus-közeli: azt hiszem, Krisztus földi helytartója egyszerűen nem lenne hiteles, ha másképp viszonyulna az emberekhez, ha félni kellene tőle vagy összeszorulna az ember gyomra. Bármilyen helyzetben meg tudja szólítani az embert tanítása által. Nagyon megdöbbentett a válasza, amit akkor adott, amikor megkérdezték tőle, hogy kicsoda Ferenc pápa. Erre ő azt mondta, hogy bűnös ember. Azt hiszem, ez az a szint, ahonnan mindannyian elkezdhetünk egymással beszélgetni, mert ezt mindegyikünk elmondhatja magáról.

Van, aki nem egyszerűen csak bűnösnek tartja őt, hanem egyenesen eretneknek és Antikrisztusnak látja. Milyen bírálatok és vádak érik a pápát?

Nem értjük Ferenc pápát. Ferenc pápa nálunk a migráns témában „csúszott el”. Az üldözött helyzetben levőkhöz és a menekülni kényszerülőkhöz intézett szava nagyon világos és krisztusi. Magyar nyelvterületen azonban egy egészen más szemlélet az irányadó. Ez a két megközelítés nem nagyon találkozik első látásra. De ha az ember komolyan foglalkozik vele és veszi a fáradságot, hogy megértse, mit mond Ferenc pápa a menekültekről, az üldözöttekről, a migrációs problémáról, akkor rájön, hogy a tanítása nincs is olyan távol attól, amit magyar nyelvterületen hangsúlyozni szoktak. Nem ész nélkül kell ezeket az embereket befogadni, de ott, ahol valaki rászorul és menekülni kényszerül, egy keresztény ember nem zárhatja be a fülét, a szívét és a szemét. A keresztény ember egyik ismérve, hogy ahonnan a világ elfordul, ott a keresztény ember odafordul, ahol a világ bezárja a fülét, ott a keresztény ember kinyitja a fülét, ahol a világ bezárja a szívét, ott a keresztény ember kinyitja a szívét. Ferenc pápa állandóan a szívét, a fülét, a szemét nyitja minden kritikus helyzetben, minden rászoruló esetében. Ezt a krisztusi magatartást kellene magunkévá tegyük és nem kritizálni azt.

Számos kifogás a közösségi médiában jelenik meg. Sokszor akár az is előfordul, hogy a közösség vezetője, akár egy-egy pap is bírálja a pápát.

Olyan környezetben élünk, ahol a papnak még szava van, éppen ezért nagy felelősség, hogy a papok akár a közösségi médiában is mit osztanak tovább, mert az emberek jobban odafigyelnek a szavukra. Ehhez a krisztusi mérce egy jó irányvonal. Ami ellenkezik a szeretettel, a krisztusi magatartással, a rászorulókra való odafigyeléssel, az ellenkezik az evangéliummal. Ilyent ne terjesszünk.

Mennyire beszélhetünk új keletű problémáról? Csak Ferenc pápát támadják, vagy ennek legalább a II. vatikáni zsinat óta van már hagyománya? Mit tesz ehhez hozzá az újmédia?

Az újmédia által hihetetlen gyorsasággal szerzünk tudomást a hírekről és az álhírekről egyaránt. Sokszor terjesztjük a butaságokat, néha nem is vesszük a fáradságot, hogy belegondoljunk vagy egyáltalán foglalkozzunk egy bizonyos kérdéssel. A II. vatikáni zsinat 40 év késéssel hozzánk is érkezőben van, de még mindig sok mindent kell behoznunk. Nem csak annyiban áll a zsinat, hogy az oltárt odébb helyeztük és szemből misézünk. Ez egy külső, látható átalakulás, de mindaz, ami e mögött van, hogy miért misézünk így, hogy milyen párbeszédet folytat az egyház a világgal, azt Ferenc pápánál láthatjuk, hogy következetesen megvalósítja. Amit Benedek pápa briliáns teológiai hozzáértéssel tanított, azt most Ferenc pápa életbe ülteti. Erős kontinuitás mutatható ki a pápák között a II. vatikáni zsinat óta. Ferenc pápa nem tesz mást, mint hogy az egyház egzisztenciális voltát veszi komolyan. Az egyház akkor él, amikor jelen van olyan helyzetekben, mint amilyen a szükséget szenvedők helyzete. Az egyház a sebeket gyógyítja és a világ lábát mossa. Erre kaptunk küldetést, semmi új nincs ebben, kétezer éve próbálkozunk ezzel. Van, akik szerint XVI. Benedek pápa az „igazi” pápa Ferenc pápával szemben. Ha viszont szeretjük Benedek pápát, akkor vegyük őt komolyan. Ő lemondott, fogadjuk el a döntését. Akkor is, ha szokatlan, ez egy jogilag megengedett út. Meglátásom szerint azok, akik Ferenc pápát eretneknek tartják, önmagukat közösítik ki az egyházból.