Az osztrák–magyar kiegyezés után jelentős magyar közösség települt a bánsági Zsombolyára, a Futok negyedet népesítették be és zömmel a Bohn tégla- és cserépgyárban jutottak munkahelyhez. Számukra épült 1929-ben, neogótikus stílusban a futoki katolikus templom, kizárólag a Bohn téglagyárban készült építőanyagból és díszítőelemekből.
Szeptember 29-én, Szent Mihály napján népviseletbe öltözve gyülekeztek a zsombolyai kultúrház előtt a zsombolyai, billédi, nagyjécsai és óteleki vendégek, akik muzsikaszóval, a lakosságot hívogatva vonultak a futoki templom irányába. A családok tárt kapukkal, étellel-itallal várták a vendégsereget egy kis kóstolóra, majd a házigazdák a vendégekkel közösen táncra perdültek. Így érkezett meg az ünnepi menet a búcsúját ünneplő Futoki templomhoz, amelynek védőszentje Szent Mihály arkangyal.
A templom bejaratánál Davor Lukacela plébános fogadta az ünneplő híveket, akiket megáldott, majd a szentmise során elmondta: ,, Számunkra nagyon fontos ünnep a templombúcsú. A templom védőszentjét a hívek választották, hogy Szent Mihály őrizze meg és védelmezze a futoki magyar közösséget”. A szentmise után a helyi néptánccsoport Ordódi Tibor oktató vezetésével magyar táncokat mutatott be és ezzel kezdetét vette a búcsú napi kulturális program. A helybéli kultúrotthon udvarában elköltött közös ebéd után elkezdődött a kulturális műsor, melynek keretében a Pál Renáta magyartanár által vezetett óteleki Nefelejcs néptánccsoport somogyi, szatmári és magyarbődi táncokat mutatott be. Ezt követően a Hansi Müller által vezetett varjasi, billédi, nagyjécsai sváb néptánccsoport német és sváb táncokat adtak elő, majd a helybeli Hatzfelder Pipatsche polkákkal lépett színpadra. A kulturális műsor a hagyományokhoz illően a rozmaring díszcsokor árverezésével folytatódott, melynek nyertese elvállalta a jövő évi búcsús rendezvények szervezését. Az est fénypontja volt a hagyományos búcsúi bál, ahol a 4+2 Asszinkron zenekar biztosította a talpalávalót.
Forrás és kép: Molnár Géza/ Nyugati Jelen
