Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) szeptember 2-án közzétett állásfoglalásában, amely az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódik, azzal érvel, hogy a keresztelési anyakönyvek nem tagsági nyilvántartások, hanem az egyház szentségkiszolgáltatásának maradandó dokumentumai. Az adatok törlése ezért sérthetné az egyház autonómiáját és a vallásszabadságot.
Az eljárás hátterében egy belgiumi jogvita áll. A genti egyházmegye ellenzi egy megkeresztelt személy azon követelését, hogy személyes adatait töröljék a keresztelési anyakönyvből. Az ügy tehát azt az alapvető kérdést érinti, hogy az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján biztosított adatvédelmi és törlési jog meddig terjedhet olyan esetben, amikor az összeütközésbe kerül a vallásszabadsággal és az egyház saját önértelmezésével.
A Vatikán 2025. áprilisi pontosítása
A COMECE álláspontja kapcsolódik a Vatikán 2025 áprilisában kiadott pontosításához. A Törvényszövegek Dikasztériuma akkor leszögezte, hogy a keresztelési anyakönyv bejegyzéseit alapvetően az egyházból való kilépés után sem szabad sem megváltoztatni, sem törölni. A keresztelési anyakönyv ugyanis egy megtörtént, történeti egyházi tényt dokumentál, és nem tagsági nyilvántartás. Az egyházból való kilépés nem akadályozza az érintettet abban, hogy elhatárolódjon az egyháztól, ugyanakkor nem változtat azon a történeti tényen, hogy korábban részesült a keresztség szentségében.
A keresztség egyszeri és maradandó szentség
Az uniós püspökök képviselete hangsúlyozza, hogy a katolikus egyház a keresztséget egyszeri és maradandó szentségnek tekinti. Az anyakönyv tehát egy egyházjogilag jelentős eseményt dokumentál, nem pedig az adott személy jelenlegi vallásgyakorlását vagy vallási aktivitását. Több európai országban az egyházból kilépők kérését már most is úgy veszik figyelembe, hogy megfelelő megjegyzést fűznek a bejegyzéshez, jelezve, hogy az érintett nem kívánja, hogy katolikusként azonosítsák.
Harmadik személyek jogai is érintettek
A COMECE álláspontja szerint a teljes törlés harmadik személyek jogait is érinthetné. A keresztelési anyakönyvekben ugyanis a megkeresztelt személy adatain kívül megtalálhatók például a szülők, a keresztszülők, valamint a keresztséget kiszolgáltató lelkipásztor adatai is. A bejegyzések emellett egyházjogi kérdésekben is jelentőséggel bírnak, például házasságkötéskor, illetve bizonyos egyházi tisztségekre vagy szerzetesi hivatásra való alkalmasság megállapításakor. A bizottság arra is rámutat, hogy ezeknek az anyakönyveknek az egyházon kívül is lehet jelentőségük. Több európai államban a keresztelési dokumentumokat bizonyítékként használják például a születéssel, származással, állampolgársággal, örökléssel vagy nyugdíjjal kapcsolatos ügyekben. A történelmi keresztelési anyakönyvek ezen kívül a családkutatás és a genealógia fontos forrásai. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka várhatóan október 1-jén terjeszti elő indítványát az ügyben. A bíróság ítélete egy későbbi időpontban várható.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/37. számában.
