Jacopo Palma il Vecchio, születési nevén Jacopo d’Antonio Negretti, 1480-ban látta meg a napvilágot. A művészettörténészek – hogy megkülönböztessék őt a szintén festő unokaöccsétől, Jacopo Palma il Giovanétól – idősebb Palmának, vagyis il Vecchiónak nevezték. Jacopo Palma il Vecchio a Bergamo melletti Serina falujában született, majd 1510-ben Velencébe költözött, ahol élete végéig élt és alkotott. Bár korai képzéséről nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, kezdeti stílusán a velencei reneszánsz alapító atyjának, Giovanni Bellininek a hatását érzékelhetjük. A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely Szűz Mária mennybevételét jeleníti meg.
Palma il Vecchio fiatalkori remekműve átmenetet képez Giovanni Bellini lírai nyugalma és Tiziano későbbi, erőteljes dinamizmusa között. A fa alapra készített nagyszabású alkotás a reneszánsz művészetben igencsak kedvelt apokrif történet, A Szent Öv legendáját is elmeséli.
A történet cselekményének középpontjában a hitetlen Tamás apostol áll, aki késve érkezik a Szűzanya búcsúztatására, és kétségbe vonja a csodát. Szűz Mária ezért a magasból, az őt körülvevő angyalok gyűrűjéből leengedi neki ruhája övét, mint kézzelfogható, fizikai bizonyítékot. Ez a történet a Jézus feltámadása utáni eseményekkel hozható párhuzamba.
A kompozíció bár földi és mennyei szférára tagolható, mégis belső egységet alkot. A földi szférában az apostolokat láthatjuk, akik égre emelt tekintettel figyelik a csodálatos eseményt, arcukon és mozdulataikon pedig a megdöbbenés, a zavar és az áhítat érzelmei tükröződnek. A kép hátterében, a zöld ruhás apostol feje fölött, a helyszínre rohanó Tamást láthatjuk, aki felé a Szűzanya övét nyújtja.
A felső, mennyei szférát a ragyogó, aranyló, isteni fény és a felhők felett lebegő Mária alakja uralja. A két, élesen elváló világ között a függőlegesen aláhulló öv, valamint az apostolok felfelé törő és Mária lefelé irányuló tekintetének láthatatlan vektorai teremtenek feszült, mégis harmonikus kapcsolatot.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelenik a Vasárnap 2026/33. számában.
