Istennek énekelni, közösségben szolgálni

0
1

Az egyházzene nagyban meghatározza a katolikus, keresztény liturgiákat. Általa dicsőítjük Istent és szólítjuk meg a híveket, emellett fokozza a liturgiák szentségét, az emberi szív Istenhez emelését. A zene rengeteg fiatalhoz közel áll, hiszen hatalmas közösség-, jellemformáló ereje van. Vannak fiatalok, akik életét ez gyökeresen meghatározza, mint például SCHEITLI KRISZTINA, aki kivételes tehetséggel és odaadással szolgál Kolozsváron.

Kérlek, röviden mutatkozz be! Hogyan jelenik meg a zene az életedben? 

Scheitli Krisztina vagyok, Szatmárnémetiből származom. 2019 óta Kolozsváron élek, a BBTE pszichológia alapképzésén tanultam, majd 2024-ben végeztem el a mesteri képzést klinikai pszichológia, pszichoterápia és pszichológiai tanácsadás szakon. Jelenleg pszichológiai területen dolgozom ugyancsak Kolozsváron. A zene szerves része az életemnek, nagyon sok területen megjelenik, a családból hozom. Ezen kívül nagyon szeretek a természetben lenni, kirándulni. 

A zene szeretetét a családból hozod – ez mit jelent egészen pontosan? 

Édesapám a székesegyház kántora Szatmárnémetiben. Egészen kicsi korom óta ebben nevelkedtem. A világi és az egyházi zene egyformán jelen volt a nevelésemben. Nem tudom elválasztani ezt a kettőt. Mindig volt nálunk hangszer otthon. Az, hogy zenélünk, soha nem volt rendkívüli, hanem mindennapi. Az egész család benne volt a zenében, nagyon szerettük. A tágabb családi környezetben is vannak zenészek. Ez egy összetartó erő volt családi eseményeken, amikor összegyűltünk.  

Mit gondolsz, mi a különbség a világi és az egyházi zene között egy átlagos keresztény számára?

Alapjáraton tisztázni kell, kinek szól a zene. Az egyházi zene Istennek szól, az ő dicsőségére van. Fontosnak tartom, hogy ki a szerző, hogy az keresztény értékeket képviseljen. A szöveg is nagyon fontos, hiszen annak összeegyeztethetőnek kell lennie az egyház tanításával. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a zene művészi, szakmai szemmel milyen. Ez inkább azt jellemzi, hogy mennyire minőségi az egyházi zene. 

Az egyházi zenében több műfaj van, mi jut eszedbe a keresztény ifjúsági zenéről? 

Legelőször a szolgálataink a társaimmal, a többi fiatallal, akikkel önkénteskedünk mind a FIF (Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség – szerk. megj.) keretein belül, mind a Törjön Út! dicsőítő csapattal. Először ez jut eszembe. Felvetődik a bekapcsolódásom az ifizenélésbe, amit otthon kezdtem, Szatmáron. A gitáros zene az, amihez a fiatalok jobban tudtak kapcsolódni. Ezzel jobban bevonódtak a liturgiába, összekovácsolta őket azáltal, hogy közösen szolgáltak, valamint a próbák által. Több szolgálatom is eszembe jut, tágabban tekintve az otthoni gitáros ifimisék. 

Több közösségben szolgálsz. Milyen szolgálatokat láttál el? Milyen zenei csoportokban vagy most jelen? 

Otthon az ifi-zenecsoportban voltam. Édesapám vezette, akárcsak a templomi kórust. Ott nem ifjúsági, hanem kórusműveket énekeltem. Ott csöppentem bele a szolgálatba. Amikor felkerültem Kolozsvárra, akkor kerestem a zenei szolgálat lehetőségeit. A KEL-nek (Katolikus Egyetemi Lelkészség – szerk. megj.) a zenecsoportjához csatlakoztam. Öt éve vagyok a zenecsoport tagja, egészen pontosan teamtag vagyok, illetve az énekeseket koordinálom. Zongorázom, ez a fő hangszerem. Amikor lehetőségem van, szentmisén és szentségimádáson szolgálok. A KEL-en kívül több formációban is részt veszek, mint amilyen a K-Egy Misszió Közösség-nek a Törjön Út! dicsőítő csapata. Velük szoktunk több közösséget meglátogatni, és dicsőíteni az Urat a zenén keresztül. 

A szatmári egyházmegyéből származol. Van különbség meglátásod szerint az ifjúsági keresztény zene mivolta között Erdélyben és Szatmáron? 

Meglátásom szerint alapjáraton különbség figyelhető meg az ifjúsági zene típusa között. Erdélyben erőteljesebb a karizmatikus vonal. Otthon nem voltam tagja ilyen közösségnek. Továbbá jelentős különbség figyelhető meg abban, hogy kik játsszák ezeket az énekeket, az ifjúságira gondolva. Ezt nagyban meghatározza, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye területén több egyetemi város van (Kolozsvár, Marosvásárhely). Ez remek lehetőség az egyetemisták bevonására, akik már magasabb szinten űzik a zenét, és ez a minőség kivehető a különböző szolgálatokban. Nem azt mondom, hogy otthon nincs minőségi zene, mert van, de ott a kisebb korosztály szolgál. Nekik fejlődniük kell még a zenében, szakmai téren. Ezt a két fő különbséget látom.

Említetted az egyetemista korosztályt és a kisebbeket. A közös éneklés, közös szolgálat meg tudja szólítani a fiatalokat, ha igen, hogyan? 

Abszolút meg tudja szólítani. Van egy plusz eszköz, amin keresztül megfoghatóak. Aki szereti a zenét, az így könnyebben tud kapcsolódni egy közösséghez. Ezen kívül azt látom, hogy azáltal, hogy mi szolgálunk a szentségimádásokon és szentmiséken, valamint a különböző ifjúsági programokon (CSIT, Lazulós), bátorító lehet a kisebbek számára. Olyan lehet, amivel bevonhatjuk azokat a fiatalokat, akik nem járnak keresztény csoportokba. 

A zene hozzájárult a te hited, istenkapcsolatod fejlődéséhez?

Igen, egyértelműen. Bár a hitben való felnőtté válás hamarabb elkezdődött, még mielőtt KEL-nél csatlakoztam volna a zenecsoporthoz, és megerősödött akkor, amikor feljöttem Kolozsvárra. A közösségekben láttam velem egyidős fiatalokat, akik szerették művelni a zenét, hitelesek voltak, közösen zenélhettünk, és nem éreztem magam különcnek. Szerettem és szeretek szolgálni, a jó Istennek énekelni. Szeretném, hogy ezt más fiatalok is megtapasztalják és bekapcsolódjanak. A zene bátrabbá tett, az identitásom részévé vált, általa szabadabb lehettem. Mindenképpen segített kiteljesednem. 

Mit gondolsz, mik lehetnek az előnyei, hátrányai egy népénekes misének? 

Nagyon szeretem a népénekeket, rengeteg népének áll közel a szívemhez. Ami hátrány lehet, hogy kevésbé fiatalos, kevésbé tudnak a fiatalok becsatlakozni a zenébe. Nem tanulhatunk meg szólamokat, nem használhatjuk azokat a hangszereket, amiken tudunk játszani (pl. furulya, fuvola, gitár, zongora). Ez lehet hátrány. Előny, hogy a népénekek nagyrészt olyan imádságok, amiket a régebbi időkben is énekeltek az emberek, ezáltal tudok kapcsolódni hozzájuk. A közösségiséget ezen keresztül is meg tudom élni. Továbbá nagyon szép a szövegük is. 

Hasonlóan egy olyan mise, amelyen keresztény ifjúsági énekek csendülnek fel – mik lehetnek az előnyei és hátrányai? 

Az előnyeiről már rengeteget beszéltem: bevonódás, szabadság, közösségépítés, hitvallás. Hátrány lehet, ha a szolgálat önmagában nem Istenről szól, hanem csupán arról, hogy egy zeneileg profi szentmisét játszunk. Ilyenkor nagyon ,,elveszhetünk” a zenében. A másik véglet, amikor egy csoport nem fordít elég figyelmet arra, hogy minőségi zene legyen a szentmiséken. Az ifizene során mi is kántorok vagyunk. Az a feladatunk, hogy a híveket közelebb vigyük a liturgiában a jó Istenhez. Ha a zene nem minőségi, vagy ha nem kompatibilis például a zeneszöveg az egyház tanításával, azzal hátráltatjuk a liturgiába való becsatlakozást. 

Mihez kapcsolódnak a legemlékezetesebb zenei élményeid? 

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Mindenképpen az ifjúsági zenéhez kapcsolódik, nem tudnék egyet kiemelni. Nagyon erősek nekem a szolgálatok, amiket a Törjön Út! csapatával, de azok is akár, melyeket a Teljes Szívvel Ifjúsági Vezetőképzőnvégzünk. Számít az is, hogy kikkel játszom, hogy hogyan tudunk együttműködni, kapcsolódni egymáshoz a zenén keresztül. Együtt csináljuk, és nem mindenki a saját maga világában, ezt a KEL-nél is megtapasztalom. Hála Istennek hiteles emberek vesznek körül: nem csak egy jó zenélést akarunk, hanem Istennek akarunk tetszeni, neki szolgálni. 

Tekintsünk kicsit a jövőre. A zene meghatározza az életedet. Hogyan látod az életed tíz év múlva zenei téren, illetve a magánélet terén? 

Nem tudom, hogy hol leszek, ezt szabadon tudom kezelni. Most úgy érzem, hogy Kolozsváron van még dolgom. Ide kötnek a szolgálataim, a munkám és a barátaim. Nem az az ember vagyok, aki soha nem akar hazamenni, de a jót most itt kell tennem Kolozsváron. Nagy álmom, hogy a pszichológiával össze tudjam vonni a zenét, és így eszközt adni az embereknek, amivel fejlődni, gyógyulni tudnak. Ezt szeretném tanulni, ebben fejlődni. Megmutatni a zene szabadságát az embereknek, és a játékot. Ezt elkezdtük már egy kedves barátommal a KEL-nél az Énekkör csoportunk által. Az egyházi zenét illetően mindenképpen szeretném folytatni a szolgálatokat. Formál engem, hozzájárul az istenkapcsolatom erősödéséhez, de úgy látom, hogy ezek közösségi téren is fontosak: együtt dicsőítjük a jó Istent, megszólítunk közösségeket, fiatalokat. Ezt szeretném folytatni.

Kérdezett: Major Barna Péter

Az interjú megjelent a Vasárnap hetilap 2026/37. számában.