Anish Kapoor 1954-ben született Bombayben, Indiában. Családi háttere rendkívül összetett, ugyanis édesapja indiai hindu volt, aki hidrográfusként dolgozott a haditengerészetnél. Ezzel szemben édesanyja iraki zsidó családból származott, akinek apja a bombayi zsinagóga kántora volt. Kapoor modern, nyitott és multikulturális környezetben nőtt fel Indiában, a neves Doon School bentlakásos iskolában tanult. 16 évesen testvérével Izraelbe költözött, ott született meg benne a döntés, hogy művészi pályára lép. 1973-ban telepedett le Nagy-Britanniában, amely azóta is az otthona, így Londonban részesült klasszikus művészeti képzésben. Mesterei közül kiemelkedik Paul Neagu szobrászművész, aki bevezette őt a formák transzcendens és rituális megközelítésébe.
Most bemutatott munkája a transzcendenst mint numinózust vagy fenségeset közelíti meg. Anish Kapoor Leviatán című monumentális párizsi installációja a fenséges olyan fizikai megnyilvánulása, amely nem csupán illusztrálja e fogalmakat, hanem közvetlen megtapasztalását is előidézi a befogadókban. A mű eszünkbe juttathatja Jób könyvének legyőzhetetlen, kaotikus ősszörnyét mint a transzcendens és félelmetes szimbólumát. Az alkotás betölti a teljes kiállítóteret. A látogatás során a nézők elsőként úgy találkozhatnak az installációval, hogy az egyetlen bejáraton át belülről csodálkoznak rá hatalmas méreteire és élénkvörös színére, amely rózsaszínessé válik a külső fényviszonyok függvényében és áthatnak a falakon. Csak miután belülről szemlélték az alkotást, akkor tekinthetik meg kívülről is, szembesülve hatalmas méreteivel. Ezek alapján kijelenthető, hogy az installáció dramaturgiája a belső és a külső tér radikális, szinte sokkszerű szembeállítására épül, ami hűen tükrözi a Rudolf Otto által leírt numinózus kettős természetét. A nézők a térben egyfajta misztikus tapasztalatban részesülhetnek, amely egyszerre vált ki bennük vonzalmat és rettenetet. A belső környezet egyszerre nyújtja az anyaméh biztonságát és a jónási élményt, vagyis egy kolosszális élőlény gyomrában való elveszettség magányát és bezártságát, és a transzcendens tapasztalatának nyugalmát.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
