A Jézus Szent Szíve iránti tisztelet kezdete Alacoque Szent Margitnak, egy 17. századi francia vizitációs nővérnek adott magánkinyilatkoztatás. Jézussal való misztikus találkozásai során a szent olyan üzenetet kapott az isteni szeretetről, amely számtalan hívő életét megváltoztatta, és világszerte elindította a Jézus Szent Szíve iránti tisztelet mozgalmát. Jézus Szíve főünnepe a pünkösd utáni második vasárnapot (úrnap nyolcadát) követő péntek (az egyházi év utolsó változó ünnepe), ez idén június 12-re esik. Az egész júniust Jézus szívének szenteli egyházunk, hogy a hívek még inkább tiszteljék és kövessék Krisztus minden ember iránti hűséges szeretetét. II. János Pál pápa 2004-től az ünnepet a papok megszentelődésének világnapjává tette.
A szatmári egyházmegyében Jézus Szíve ünnepe egyben egyházmegyei búcsú. Ennek idei menetrendje: június 13., szombat 11 óra: német nyelvű szentmise a Kálvária-templomban, szónok Czapkó Mihály, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia irodavezetője; június 14., vasárnap 9 óra: román nyelvű szentmise a Kálvária-templomban, szónok Taloș Marius Anton SJ, a kolozsvári Manréza Lelkiségi Központ igazgatója; 11 óra: magyar nyelvű szentmise a székesegyház előtt, szónok Kiss Endre, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet spirituálisa.
A Jézus Szíve-tisztelet Isten emberré lett Fiának szívét megillető imádás része. A középkorban már kimutatható bizonyos körökben, különösen a német misztikusoknál (1250–1350). Elmélkedésük anyaga az Énekek éneke: az egyház mint Krisztus jegyese. Úrnapja és az Eucharisztia liturgikus tisztelete előmozdította a gondolatot, hogy Jézus újjászületik az ember szívében. A jezsuiták és a karthauziak átvették a Jézus Szíve-tiszteletet, és elterjesztették az egyházban. Eudes Szent János is buzgólkodott ebben, és itt kapcsolódtak be Alacoque Szent Margit látomásai (1673–1675), amelyekben Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekén gyónást és áldozást kért. A tisztelet terjedésében nagy szerepe volt Alacoque Szent Margit gyóntatójának, a jezsuita Colombière-nek. Azt követően a felvilágosodás és a jozefinizmus nem kedvezett a Jézus Szíve-tisztelet terjedésének. Az 1814-ben visszaállított Jézus Társasága karolta fel és terjesztette, legfőbb tömegpasztorációs programjának tekintette, a társadalmi szolidaritás és megbékélés, a szociális megújhodás orvosságaként hirdette meg.
XIII. Kelemen pápa (1758-69) 1765-ben engedélyezte a lengyel püspököknek, hogy bizonyos keretek között bevezessék Jézus szíve miséjét és officiumát. IX. Piusz pápa 1856-ban Jézus szíve ünnepét az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa (1878-1903) 1899-ben hagyta jóvá a Jézus szíve-litániát az egész egyház számára. XI. Piusz 1928-ban a Miserentissimus Redemptor enciklikában összefoglalást adott a Jézus szíve-tisztelet teológiai alapjairól.
A dogmatikai megalapozás a Szentírásra megy vissza és a hagyomány adataira támaszkodott, Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. A Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert kifejező fogalom, olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. A testben megnyilvánuló személyesség belső központja, ahol a személyes elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek. Amikor Jézus szeretete helyett a szívét tiszteljük, akkor az elvont fogalom helyett a konkrét valóságra hivatkozunk, és ez egyúttal eszünkbe idézi a megtestesülés titkát is. Ahogy Pál apostol arról beszélt, hogy ne szomorítsuk meg Isten lelkét, úgy lehet szó Jézus engeszteléséről is. A Jézus szíve-tiszteletben magát az istenembert, magát Jézust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. Az egyházi dokumentumok szerint a szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk. Kerülni kell, hogy az ájtatosság elszakadjon a teljes istenembertől, és csak a szívre, a jelképre irányuljon.
Szent Margit volt az első, aki a szent szív különös oltalmába ajánlotta magát. XI. Piusz pápa (1922-39) az egyház egészét Jézus szíve oltalmába ajánlotta.
Alacoque Szent Margit látomása: ,,Elfelejtkeztem önmagamról, és a helyről, ahol voltam, belevesztem az isteni Lélekbe, szívemet csordultig áthatotta szeretetének ereje. Hosszú ideig engedte, hogy isteni szívén pihenjek, ahol szerelmének gyönyöreit ízleltette velem, és szent szívének megmagyarázhatatlan titkait értettem meg […] a dolog valahogy így esett meg: Ő azt mondta nekem : — Isteni szívem szenvedélyesen szereti az embereket, és különösen téged, olyannyira, hogy már nem tudok megelégedni azzal, hogy lángoló érzelmeim önmagamba zárva maradjanak, ki kell áradniuk az emberekre általad, és meg kell nyilvánulniuk a számukra, hogy gazdagodhassanak azokkal az értékes kincsekkel, melyeket most felfedek előtted, és amelyek magukban hordozzák a megszentelő és szükséges kegyelmeket az emberek számára ahhoz, hogy megmeneküljenek a kárhozattól. Téged választottalak ki, tehetetlen és tudatlan eszközként, hogy véghezvidd ezt a nagy művet, hogy minden énáltalam történjék.— Majd elkérte tőlem a szívemet, mivel könyörögtem neki, hogy vegye el tőlem, és megtette, és belehelyezte imádandó szívébe, láttam azt az övében mint parányi részt elemésztődni ebben a tüzes kemencében, majd ismét kivette onnan. Olyan volt, mint egy szív formájú lángcsóva, és visszahelyezte oda, ahonnan elvette, mondván: — Íme, kedvesem, szeretetem záloga, belezárom szívedbe eme élő lángok kicsiny csóváját, hogy eleméssze a szívedet életed utolsó pillanatáig, mert eme tűz heve sosem csillapodik, és nem talál felüdülést, csak némiképp abban a véráldozatban, melyet értetek ontottam a kereszten, ezért ez a tűz több megaláztatást és szenvedést hoz majd számodra, mint könnyebbséget. […] jeléül, hogy mindaz a kegyelem, amit most kaptál tőlem, nem a képzelet játéka, hanem a kezdete annak a műnek, melyet benned még el fogok végezni, és hogy egy eleven sebet zártam bele a mellkasodba, a fájdalmat immár örökre érezni fogod. És mivel egészen eddig a pillanatig rabszolgámnak hívtad magadat, mostantól szent szívem kedves tanítványának nevezlek.”
A Jézus Szíve iránti tisztelet erőteljes emlékeztetője Isten határtalan szeretetének és irgalmának. Alacoque Szent Margit magánjelenései minden hívő számára erőteljes felhívást jelentenek arra, hogy találkozzanak Jézus irgalmas szívével, szeretettel és odaadással válaszoljanak meghívására.
Az ígéretek: 1) Minden szükséges kegyelmet megadok nekik élethelyzetüknek megfelelően. 2) Békét teremtek otthonaikban. 3) Minden szenvedésükben megvigasztalom őket. 4) Biztos menedékük leszek életük során, és mindenekelőtt a halálban. 5) Bőséges áldást adok minden vállalkozásukra. 6) A bűnösök a szívemben találják meg az irgalom forrását és végtelen óceánját. 7) A langyos lelkek buzgókká válnak. 8) A buzgó lelkek gyorsan eljutnak a tökéletességig. 9) Megáldok minden helyet, ahol a szívem képét kiteszik és tisztelik. 10) A papoknak megadom azt az ajándékot, hogy megérintsék a legkeményebb szíveket is. 11) Azok nevét, akik ezt a tiszteletet terjesztik, a szívembe írom. 12) A Szívem határtalan irgalmában megígérem nektek, hogy mindenható szeretetem megadja a végső kitartás kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymást követő hónap első péntekén szentáldozáshoz járulnak, nem halnak meg a kegyelmem nélkül, sem anélkül, hogy megkapnák a szentségeket. Isteni szívem lesz a biztonságos menedékük az utolsó pillanatban.
Alacoque Szent Margit imája: Ó, szerető szív, beléd helyezem minden bizalmamat! Félek az én gyengeségemtől és gonoszságomtól, mert minden kitelik tőlem, de a te szeretetedtől mindent remélek. Töröld el bennem mindazt,ami nem tetszik neked, vagy ellenáll neked. Hassa át a te tiszta szereteted olyan mélyen a szívemet, hogy soha el ne tudjalak felejteni, és soha ne legyek képes tőled elválni. Üdvözítőm, minden szeretetedre kérlek, írd be nevemet szentséges szívedbe! Boldogságom és dicsőségem legyen a te szolgálatodban élni és halni! Ámen
Összeállította: Bodó Márta
