A moldvai csángómagyarok gyalogos zarándoklata a csíksomlyói búcsúba évszázados hagyomány, de szerepét csaknem teljesen átvette az utóbbi években az autóbuszos változat. Így a gyalogos forma nemrégiben teljesen meg is szűnt volna, ha pár lelkes ember, elsősorban Benke Pável somoskai hagyományőrző nem karolta volna fel és nem végezné azóta is rendületlenül, akár ha csak egy páran is, akár ha csak egyedül is…
Néhány éve a hozzá csatlakozó kis csapat szép növekedésnek indult és 2023. óta a Via Partium Zarándok Egyesület és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége együttműködésében az ősi útvonal Magyarfalutól Csíksomlyóig kiterjesztett szakasza immár az ausztriai Máriazelltől a legkeletibb moldvai csángómagyar faluig, Magyarfaluig terjed. Ezen az úton indult májys 18-án egy több mint húsz fős csapat Somoskáról Csíksomlyóra. A közös, öt napos gyaloglást megelőzi egy nulladik nap, amikor a zarándokok már mind úton vannak, de még nem együtt, és nem is mind gyalog: ezen a napon igyekszik mindenki eljutni Somoskára vagy annak közelébe, hogy a hétfői indulásnál könnyedén és viszonylag pihenten megjelenhessen. Közben ezen a napon Magyarfaluból a csoport azon része, amely vállalja a leghosszabb etapot — Magyarfalutól Somoskáig, csaknem 40 km — már elkezdi a gyaloglást a Mária-úton.
Idén mindössze egy ember vállalkozott erre: Kádár Elemér, az MCsMSz hagyományőrző programjának szakmai segítője, aki évek óta, ha csak teheti, Magyarfaluból indul, többnyire nem csak egymaga, de ha más nem csatlakozik, akkor akár így is.
Május 17-én, a magyarfalusi Kisboldogasszony-templomban reggel nyolctól lezajlott szentmise után elköszönt magyarfalusi barátaitól, kollégáitól, akik elhalmozták jókívánságaikkal, elindult és a rekecsini vízgyűjtőgáton a Szereten átkelve, Pokolpatakon felsétálva estefelé megállt a klézsei temetőben, tiszteletét leróni a moldvai magyar nyelvű egyházi élet egyik utolsó, valamint a csángómagyar folklórgyűjtés egyik legelső kiemelkedő személyiségének, Petrás Ince Jánosnak a sírhelyénél, majd a lenyugvó nap sugarainak fényében végül megérkezett Somoskára.
Az első közös zarándokvacsora elfogyasztása után az ott már összegyűlt társaság nyugovóra tért, mert aztán már a Szeret és Tázló folyók völgyét elválasztó Magura megmászása lesz a feladat. Az Úristen és a Máriecska vigyázzanak az útonlévőkre!
Forrás és fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
