Az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) április 22–24. között, Nicosiában megrendezett tavaszi plenáris közgyűlése alkalmából – a ciprusi EU-elnökség keretében – a delegált püspökök nyilatkozatot fogadtak el a nemzetközi helyzetet meghatározó aggasztó válságokról, különös tekintettel a Közel-Keletet és a világ más térségeit sújtó háborúkra és instabilitásra.
A dokumentumban a püspökök határozott békefelhívást fogalmaznak meg, visszhangozva XIV. Leó pápa szavait: „Akik fegyvert viselnek, tegyék le! Akiknek hatalmuk van háborúkat indítani, válasszák a békét! Ne erővel kikényszerített békét, hanem párbeszéd által megszületőt! Ne mások leigázásának vágyával, hanem a velük való találkozás szándékával!”
Nyilatkozat: sürgető felhívás a béke keresésére és megvalósítására
Az Európai Unió püspökeit Nicosiában a ciprusi maronita érsekség és annak főpásztora, Selim Jean Sfeir érsek látta vendégül. A ciprusi tartózkodás lehetőséget adott számukra, hogy mélyebben megismerjék a Kelet-Mediterráneum összetett kihívásait – ezt a térséget, amely Afrika, Európa és Ázsia találkozási pontján fekszik, mindössze néhány kilométerre a fegyveres konfliktusok sújtotta övezetektől.
Ebben a szellemben adták ki a Sürgető felhívás a béke keresésére és megvalósítására című nyilatkozatot, amelyben kifejezik közelségüket a konfliktusok áldozataihoz, és megerősítik támogatásukat minden olyan törekvés iránt, amely igazságos és tartós békét kíván építeni a világ azon térségeiben, ahol háborúk és konfliktusok okoznak szenvedést és emberéletek elvesztését.
A püspökök mély fájdalmukat fejezik ki az áldozatok miatt, és határozottan hangsúlyozzák a fegyverek letételének, valamint az őszinte és tartós párbeszéd útjának sürgető szükségességét. Megerősítik teljes támogatásukat és szolidaritásukat XIV. Leó pápa fáradhatatlan békefelhívásai iránt. Egyben kiemelik az Európai Unió szerepét mint olyan szereplőét, amelynek feladata a stabilitás, az igazságosság és a kiengesztelődés előmozdítása, a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartásával.
A püspökök megújítják elköteleződésüket is, hogy a béke építői legyenek, és minden szereplőt arra bátorítanak, hogy ne engedjen a kétségbeesésnek, hanem kitartóan keressék a reményre és a békés együttélésre épülő jövőt.
A ciprusi EU-elnökség
A COMECE tavaszi közgyűlése a ciprusi EU-elnökség keretében zajlott, amely 2026 januárjában vette kezdetét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 17. cikkével összhangban a COMECE rendszeres kapcsolatot tart fenn a soros elnökséget betöltő tagállamokkal, szakértelmével hozzájárulva azok szakpolitikai prioritásaihoz és kezdeményezéseihez.
A püspökök ez alkalommal párbeszédet folytattak Vasiliki Kassianidou ciprusi kulturális miniszterhelyettessel. A megbeszélés középpontjában Ciprus legfontosabb kihívásai álltak, különösen a sziget tartós megosztottsága, valamint a keresztény istentiszteleti helyekhez, az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférés, illetve a kulturális örökség védelme és megőrzése.
A találkozó alkalmat nyújtott arra is, hogy a COMECE titkársága által készített dokumentumot átadják a ciprusi EU-elnökségnek, amelyben az elnökség félévére vonatkozó politikai ajánlásokat vázolnak fel.
A Mediterráneum mint találkozás és párbeszéd tere
A közgyűlés ciprusi helyszíne azt is kifejezi, hogy a COMECE fontosnak tartja hangsúlyozni a Mediterráneum stratégiai jelentőségét az Európai Unió számára. A püspökök rámutattak: a Földközi-tenger Európa identitásának meghatározó eleme, amelynek nagyobb figyelmet kell kapnia, és amelyet nem a bizalmatlanság és szembenállás, hanem a találkozást, párbeszédet, kiengesztelődést, fejlődést és békét előmozdító politikáknak kell formálniuk.
E kérdéseket Dubravka Šuica, a mediterrán ügyekét felelős európai biztos jelenlétében is megvitatták. A biztos ismertette az EU Mediterráneum-paktumának egyház szempontjából releváns elemeit, amelynek első akcióterve – 21 kezdeményezéssel – a fiatalokra, a beruházásokra és a migráció kezelésére összpontosít.
A közel-keleti keresztények helyzete
A püspökök jelentős figyelmet fordítottak a nemzetközi és multilaterális helyzet folyamatos romlására, kiemelten a Szentföldet, a Közel-Keletet, Kelet-Európát és Afrikát érintő háborúkra.
Jeruzsálemből videókapcsolaton keresztül csatlakozott Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka, aki tanúságot tett a Szentföld keresztényeinek életéről, különös tekintettel a 2023. október 7-i események utáni helyzetre. Beszámolt a mindennapi kihívásokról és erőszakról, valamint a közösségek kitartásáról.
A bíboros arra bátorította az európai püspököket, hogy támogassák a vallásközi párbeszédet Európában, meggyőződése szerint ennek pozitív hatása lehet a Szentföldön és a Közel-Keleten is.
Ebben az összefüggésben a püspökök Christian Gsodammal, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ/EEAS) stratégiai kommunikációs és előrejelzési tanácsadójával folytatott párbeszéd során tovább vizsgálták az Európai Unió béketeremtő szerepét. Ő a multilateralizmus gyengülését a globális egyensúlyok szélesebb körű átalakulásának keretébe helyezte, és felvázolta az EU szerepének nagy erősségeit, de korlátait is számos jelenlegi nemzetközi válságban, emlékeztetve az Unió alapértékeire és arra, hogy mindenkinek nagyobb szerepet kell vállalnia, beleértve az egyházat is, mint releváns nemzetközi szereplőt és fontos hangot a jelenlegi helyzetben.
A ciprusi kérdés
A nicosiai tartózkodás lehetőséget adott a püspököknek, hogy mélyebben megértsék Ciprus helyzetét. A sziget északi részének 1974-es török megszállása óta Ciprus továbbra is megosztott, ami jelentős politikai, társadalmi, kulturális és vallási következményekkel jár.
A jelenlegi helyzet – bár nem jár erőszakkal – fennállásának veszélye, hogy megszilárdul és emiatt az EU és a nemzetközi közösség figyelmen kívül hagyja. A COMECE hangsúlyozza: a kérdésnek az EU politikai napirendjének élén kell maradnia, mivel az Unió hitelessége a béke és párbeszéd előmozdítójaként attól is függ, képes-e hozzájárulni az ilyen helyi konfliktusok megoldásához.
A püspökök találkoztak III. Georgiosz érsekkel is, ami értékes alkalmat teremtett az ökumenikus párbeszédre a görög ortodox, maronita és latin katolikus közösségek között.
Mélyreható megbeszélésekre került sor a sziget megosztottságáról és az északi részen élő keresztény közösségek előtt álló kihívásokról. Ebben az értelemben különösen jelentőségteljesek voltak a karpashai és kormakitiszi maronita keresztény falvakba tett látogatások. Ott a püspökök tanúi lehettek ezen kis közösségek küzdelmeinek, beleértve a lakások elfoglalását, a gyanakvás légkörét és különösen az egyes templomokhoz való hozzáférés és azok használatának korlátozásait.
Jelenlétükkel ezekben a falvakban az EU püspökei konkrét jelét akarták adni a helyi keresztény közösségekkel való szolidaritásnak. E tapasztalatok hatására az EU püspökei az európai intézményekkel folytatott párbeszéd keretében ki fognak állni a sziget keresztény közösségeinek jogaiért, valamint vagyonuk, örökségük és jelenlétük megőrzéséért.
Az ima pillanatai
A közgyűlés munkáját imádság is kísérte. Április 22-én a püspökök szentmisét mutattak be Európáért a nicosiai Szent Kereszt-székesegyházban.
Április 23-án maronita rítusú szentmisét celebráltak Kormakitisben a Szent György-templomban, ahol a helyi hívek nagy számban vettek részt a védőszent ünnepén.
A COMECE őszi plenáris közgyűlését 2026. október 14–16. között tartják Brüsszelben.
A COMECE sajtóközleményét fordította: Szász István Szilárd
