Miközben korábban már beszámoltunk XIV. Leó pápa spanyolországi látogatásának első két napjáról, az út második felében is számos jelentős eseményre került sor. Madridban a pápa történelmi jelentőségű beszédet mondott a spanyol parlament két háza előtt, ahol az emberi méltóság, a család, a migráció, a béke és a vallásszabadság védelmét állította középpontba, majd a püspököket az egység és a párbeszéd szolgálatára, a visszaélések áldozatait pedig a meghallgatás és a gyógyulás reményére emlékeztette. Barcelonában a keresztény közösség egységéről, a fiatalok lelki kereséséről, a depresszióról és a megbocsátás gyógyító erejéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az ember „az örökkévalóság számára teremtetett”. A látogatás ötödik napján egy katalán börtönben a fogvatartottak emberi méltóságáról és az újrakezdés lehetőségéről szólt, majd a karitatív szervezetek képviselőinek azt üzente, hogy a rászoruló ember nem megoldandó probléma, hanem Krisztus arca közöttünk. Montserratban a béke mindennapi építésére és a közéleti, valamint online kommunikáció megtisztítására hívott, míg a Sagrada Família-bazilikában bemutatott szentmisével és a Jézus-torony megáldásával zárta útjának egyik legjelentősebb napját.
XIV. Leó pápa spanyolországi látogatásának harmadik napját, június 8-át Madridban, a politikummal való találkozással kezdte. Elsőként az apostoli nunciatúrán fogadta Spanyolország miniszterelnökét, Pedro Sánchez Pérez-Castejón, majd a parlament tagjaival találkozott. A Palacio de las Cortes épületében tartott beszédével történelmet írt, hiszen ő lett az első pápa, aki felszólalt a spanyol parlament két háza előtt. A két ház tagjai előtt mondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ mély lelki, kulturális és társadalmi válságot él át, amelyre nem elegendőek a technika vagy politika által kínált válaszok. Hangsúlyozta, hogy minden igazságos társadalom alapja az ember sérthetetlen méltóságának elismerése, és az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig védeni kell, miközben a családot a társadalom első és nélkülözhetetlen alapegységeként jelölte meg. A szentatya külön hangsúlyozta a migráció kérdését, rámutatva, hogy az nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem komoly erkölcsi kihívás. Sürgette az emberi méltóságot tiszteletben tartó befogadást és a valódi integráció lehetőségeinek megteremtését, miközben a kényszerű elvándorlás okainak felszámolására és az emberek saját hazájukban maradáshoz való jogára is felhívta a figyelmet.
Beszédében a béke ügyét is középpontba állította mint erkölcsi szükségszerűséget és nem csupán politikai célt. Óvott attól a szemlélettől, amely a biztonságot elsősorban fegyverkezésben és falak emelésében keresi, és kifejezte aggodalmát az Európában tapasztalható új fegyverkezési hullám miatt. A pápa kitért a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokra is, hangsúlyozva, hogy az új technológiák fejlődését – különösen azok katonai alkalmazását – mindig szigorú etikai kontrollnak és az emberi személy méltóságának kell irányítania. Végül arra emlékeztetett, hogy a demokrácia csak akkor maradhat életképes, ha képes megőrizni az emberi élet, a gondolat-, a vallás- és a lelkiismereti szabadság tiszteletét, amelyek minden demokratikus társadalom alapvető pillérei. Figyelmeztetett, hogy a törvények elveszítik valódi értelmüket, ha nem a leggyengébbek és a leginkább kiszolgáltatott emberek védelmét szolgálják. Beszédét a jelenlévők több mint hétperces tapssal fogadták.
Legyen béke az egyházban
A parlamentből egyenesen a spanyol püspökökhöz, testvéreihez utazott a pápa. Bár a hallgatóság megváltozott, üzenete továbbra is egyértelmű és közvetlen maradt: felszólította a püspököket, hogy „őrizzék meg az egységet, ápolják a párbeszédet, gyógyítsák be a megosztottságot, és kísérjék el az önök gondjaira bízott nép útját”.
A pápa emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy „az egyház ereje nem anyagi erőforrásainak nagyságából fakad, hanem gyermekeinek szentségéből, pásztorainak közösségéből, valamint azok alázatos és kitartó hűségéből, akik hagyják magukat a Szentlélek vezetésére”.
Leo pápa kifejtette, hogy az egyháznak belső békében kell lennie ahhoz, hogy szabadabban tudjon szólni más keresztény felekezetekhez és más vallásokhoz, a hitetlenekhez, a polgári hatóságokhoz és minden jó szándékú emberhez, aki a közjóért dolgozik.
Találkozó a visszaélések áldozataival
A hivatalos látogatások között a pápa egy rendkívül érzékeny témát érintett: Madridban személyesen találkozott szexuális visszaélések áldozataival. A Vatican News beszámolója szerint a katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak meghallgatásra, védelemre és a gyógyulás valós útjaira van szükségük. Kijelentette, hogy az egyházi visszaélések továbbra is olyan nyílt sebet jelentenek, amely őszinte szembenézést és konkrét intézkedéseket követel.
Bontsuk le a falakat
A délután folyamán a látogatás lelki programokkal folytatódott. A pápa az Almudenai Miasszonyunk-főszékesegyházban imádkozott, ahol a látogatás lelki hangsúlyaként kiemelte, hogy a keresztény közösség küldetése a remény és a kiengesztelődés szolgálata a megosztott társadalomban.
A harmadik nap záróeseménye a madridi katolikus közösséggel való nagyszabású találkozó volt a Santiago Bernabéu Stadionban. XIV. Leó itt úgy fogalmazott, hogy a helyi egyház felejthetetlen gólt szerzett, amikor a hitet nem önmagáért, hanem a társadalom szolgálatáért élte meg, hiszen a keresztény közösség akkor hiteles, ha képes egységet teremteni és a peremre szorultak felé fordulni.
Madridból Barcelonába
A negyedik napon a pápa Barcelonába utazott, ám mielőtt elhagyta volna a fővárost, köszönetet mondott azoknak az önkénteseknek, akik a látogatás lebonyolításában segédkeztek. Beszédében kiemelte, hogy az önzetlenség olyan, mint a kovász: láthatatlanul, de hatékonyan alakítja jobbá a társadalmat, és a keresztények feladata éppen az, hogy a szolgáló szeretet ezen kovászát vigyék a világba.
Barcelonába érkezve a Szent Kereszt és Szent Eulália-székesegyházban vezetett déli imaórát, ahol beszédét katalán és spanyol nyelven mondta el. A pápa nyelvek iránti szeretetét és nyelvtudását felhasználva katalán és spanyol nyelven mondott prédikációt, és mindenkit arra hívott, hogy gondolkodjon el a menyasszony és a test képeiről. Kiemelte, hogy a barcelonai katolikus közösség – amely gazdag ajándékok, karizmák és személyes történetek sokszínűségében – a menyasszony képének példája. Ráadásul mindannyian egy test vagyunk Krisztusban. Ahogyan egy testben is „vannak erősebb és gyengébb tagok”. Az egyház egyes tagjai munkájuk révén láthatóak, mások pedig inkább rejtve maradnak. Ennek fényében arra buzdított mindenkit, hogy tegyék az egységet prioritássá. „Erősek vagyunk, mert egyesültek vagyunk, és egyesültek vagyunk, mert ugyanaz a Lélek élénkít bennünket”.
Az örökkévalóság számára vagyunk teremtve
Az este legfontosabb eseménye a Lluís Companys Olimpiai Stadionban megrendezett ifjúsági imaest és virrasztás volt, amelyen mintegy 40 ezer fiatal vett részt. A pápa három megrázó személyes tanúságtételre reagált, amelyek a megtérésről, a depresszióról és a családon belüli erőszakról szóltak. Elsőként Ferran történetére reflektált, aki a siker utáni ürességről beszélt. A pápa kijelentette, hogy az ember a végtelenre van teremtve, és a modern ember nyugtalansága nem hiba, hanem annak a jele, hogy a véges földi sikerek nem képesek teljesen betölteni az emberi szívet. Carmina depresszióról szóló vallomására válaszolva a szentatya rávilágított, hogy a depresszió sokszor egy beteg társadalmi fejlődésmodell tünete, majd Krisztus szenvedésére mutatott rá mint olyan tapasztalatra, amelyben az ember nincs egyedül a sötétségben. Végül Cecilia történetére felelt, aki az erőszakról és a függőségről beszélt. A pápa hangsúlyozta, hogy a megbocsátás nem egy egyszeri cselekedet, hanem egy gyógyító folyamat, és nem a rossz eltussolását jelenti, hanem a belső sebek valódi gyógyulásának az útját.
A virrasztás záróhomíliájában a pápa közvetlenül Spanyolország jelenlegi kihívásairól – a szegénységről, a társadalmi megosztottságról és a kulturális változásokról – szólt. Meglátása szerint a társadalomnak őszintén szembe kell néznie saját problémáival, és olyan jövőt kell építenie, amelyben minden ember méltósága tiszteletet kap, így Spanyolországnak is befogadó otthonná kell válnia mindenki számára, hiszen Isten nem akarja, hogy bárki elvesszen, és az evangélium a sötétségből a világosságba vezet.
A fogva tartott ember méltósága
Leó pápa szerda délelőtt egy nagy katalán büntetés-végrehajtási intézetet látogatott meg, a Sant Esteve Sesrovires településen található. A látogatás jelentőségét az adja, hogy a szentatya az első egyházfő, aki spanyolországi börtönt keresett fel.
A börtönben a pápa a börtön konferenciatermében találkozott: az intézmény vezetésével, a börtönpasztoráció munkatársaival, önkéntesekkel, valamint fogvatartottakkal, köztük két női elítélttel, Montséval és Josefinával, akik tanúságtételét meg is hallgatta.
A lelkipásztori eseményen a pápa az emberi méltóságról, a reményről és az újrakezdés lehetőségéről beszélt, hangsúlyozva többek között azt, hogy hogy minden ember méltó a tiszteletre, mert Isten akarta, teremtette és szereti őt. Nincs olyan élethelyzet, amely miatt Isten elfordulna valakitől. A pápa Szent Ágoston megtérésére hivatkozva arról beszélt, hogy az ember hibái nem határozzák meg véglegesen személyazonosságát. A múlt lehet a változás kiindulópontja. A fogvatartottakat arra biztatta, hogy ne veszítsék el önbecsülésüket, és „emeljék fel tekintetüket” Istenre, aki továbbra is szereti őket. A remény olyan horizont, amelyet semmilyen fizikai fal nem tud elzárni. A pápa szerint kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy valaki soha nem hibázik, hanem azt, hogy képes megtérni, jóvátenni, kiengesztelődni és megbocsátani.
A rászoruló ember nem kiküszöbölendő probléma
A montserrati rózsafüzér-imádságot és a bencésekkel való találkozást követően a barcelonai Szent Ágoston-templomban a pápa a szegényekkel, idősekkel, migránsokkal és hajléktalanokkal foglalkozó egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A program különlegessége volt, hogy a pápa egy hatéves kisfiú, Renzo levelére válaszolva fejtette ki gondolatait.
Leó pápa hangsúlyozta, hogy a keresztény szeretetszolgálat nem pusztán segítségnyújtás, hanem közösségvállalás. Az elesett ember nem probléma, amelyet meg kell oldani, hanem személy, akiben Krisztus arca jelenik meg. A pápa beszédében nem kínált egyszerű magyarázatot a rossz létezésére, hanem arra mutatott rá, hogy Isten gyakran embereken keresztül válaszol a szenvedésre. A keresztények feladata, hogy egymás terhét hordozzák. Ez a beszéd szorosan kapcsolódik korábbi tanításaihoz a peremre szorultak melletti kiállásról. A hangsúly itt nem az intézményeken, hanem a személyes találkozáson és a kapcsolatok gyógyítóerején volt.
Látogatás Montserratban
A nap egyik legjelképesebb állomása a több mint ezeréves montserrati bencés monostor volt, amely Katalónia egyik legfontosabb lelki központja. A pápa rózsafüzért imádkozott, majd spanyol és katalán nyelven szólt a hívekhez. Leó pápa szerint Mária legfontosabb üzenete ma is ugyanaz, mint a kánai menyegzőn volt, „Tegyétek meg, amit mond!” A keresztény élet lényege nem az, hogy önmagunk körül forogjunk, hanem ehelyett Krisztus szavára figyeljünk.
A pápa különösen erős figyelmeztetést fogalmazott meg a közéleti és online kommunikációval kapcsolatban: rámutatott, a sértő szavakról le kell mondani, ahogy a pletykáról és egymás rágalmazásáról is, a közösségi médiában pedig a béke embereiként kell jelen lennünk.
A montserrati Fekete Madonna előtt arról beszélt, hogy Krisztus nem fegyverekkel, hanem a szeretet erejével győzött.A keresztény embernek is le kell tennie „a szív páncélját”, amelyet a harag, a bizalmatlanság vagy az ideológiai megosztottság épít fel. A pápa Montserratban nem a geopolitikai konfliktusokról beszélt, hanem a béke „mikroszintjéről”: családokról, barátságokról, online vitákról és helyi közösségekről.
Szentmise a Sagrada Famíliában és a Jézus-torony megáldása
A nap csúcspontját a barcelonai Sagrada Família-bazilikában bemutatott szentmise jelentette. Az esemény egybeesett Antoni Gaudí halálának századik évfordulójával, valamint a Jézus Krisztus-torony ünnepélyes megáldásával. A mozzanatról a későbbiekben önálló anyagban számolunk be.
A Vatican News különböző eseményekről szóló beszámolóit szemlézte, összeállította Dénes Gabriella
