Különleges nőnapi ünnepség helyszíne volt a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozói szolgálatának kézdivásárhelyi székháza. Március 9-én délelőtt a céhes városi Bóbita Óvoda kisgyermekei látogattak el, hogy verssel, dallal és tánccal örvendeztessék meg az időscsoport hölgy tagjait. Egy rövid időre eltűnt a korkülönbség – csak mosolyok, meghatott tekintetek és közös élmények maradtak. A megható ünnepről Istók Katalin számolt be a Gyulafehérvári Caritas honlapján.
Vannak napok, amikor egy közösség szíve különösen erősen dobban. A hétfői is egy ilyen nap volt. A Bóbita Óvoda kisgyermekei érkeztek Cisar Tímea óvónő vezetésével, hogy együtt ünnepeljük a nőnapot időscsoportunkkal. Amikor a gyerekek beléptek a terembe, mintha egyszerre lett volna jelen a múlt és a jövő: az apró kezek és csillogó szemek mögött kíváncsiság, valamint izgalom, velük szemben pedig sok-sok élettapasztalatot hordozó, figyelmes tekintet. A kicsik bátran álltak ki, és egymás után mondták a verseket, majd dal és tánc következett. Hangjuk hamar betöltötte a termet, az idősek arcán pedig mosoly jelent meg, és volt, aki meghatódva hallgatta a műsort, mások halkan együtt mondták a sorokat. Olyan pillanatok voltak ezek, amikor a generációk közötti távolság egyszerűen eltűnt.
Az ünnepi hangulathoz az illatok is hozzátartoztak. Az asztalra frissen sült darázsfészek került, amely igazi meglepetés és közös öröm lett mindenki számára. A kedves gesztusok sora itt sem ért véget: a csoport egyik férfi tagja minden hölgynek egy-egy szál virággal kedveskedett, ami meghitt pillanatokat teremtett a nőnapi találkozón. Apró gesztus volt, de annál több szeretetet hordozott. Számunkra minden ilyen találkozás megerősítés. Az ilyen alkalmak újra és újra megerősítik a közösség tagjait abban, hogy az időscsoport több, mint egy program. Egy családias tér, ahol figyelnek egymásra az emberek, ahol a fiatalok és az idősek egymást gazdagítják, és ahol a közösen megélt pillanatok valódi értéket teremtenek. Az ilyen napok után az ember szíve tele van hálával.
Ha valaki kíváncsi erre a meleg, emberi hangulatú közösségre, szeretettel várjuk. Nálunk mindig jut idő egy beszélgetésre, egy mosolyra és egy kis közös örömre.
Istók Katalin
Forrás: Gyulafehérvári Caritas
