„Minden emberi élet, amely elénk kerül, megérdemli a befogadást, a tiszteletet és a szeretetet, főként ha gyenge és védtelen” – áll Ferenc pápa kedden megjelent rövid nagyböjti üzenetében. Arra buzdít, hogy ne legyünk a foglyai a pénznek, amely nem hagy teret a szeretet számára és útjában áll a békének. Ferenc pápa üzenete valójában egyetlen, jól ismert bibliai kép, a koldus Lázár és a dúsgazdag történetének (Lk 16,19–31) hármas körüljárása.
A másik ember ajándék számunkra
A történet a két személyt írja először le, bár inkább a szegényt részletezi jobban. Reménytelen helyzetben él, fel sem tud ülni fektéből, ott hever a gazdag kapujánál és az ura asztaláról lehulló morzsákból tengeti az életét. Testét fekélyek borítják, amiket kutyák nyaldosnak. A komor kép drámaiságát még csak kiemeli a szegény ember neve: Lázár, vagyis Isten megsegít! Ez az ember nem névtelen, konkrét vonásokkal és személyes élettörténettel rendelkezik, van sorsa. Miközben a gazdag számára láthatatlan marad, nekünk otthonossá válik, olyanná válik számunkra, mint egy felbecsülhetetlen gazdagság. Lázár azt tanítja nekünk, hogy a másik ajándék, amit helyes emberi kapcsolatban hálásan értéknek ismerünk el. Ő nem a kapunkban fekvő kellemetlen akadály, hanem felhívás a megtérésre. Először is nyissuk meg a szívünk ajtaját a másik előtt, mert minden emberi személy adomány. Most, nagyböjt idején főként a rászorulókban ismerjük fel őket.
A bűn vakká tesz minket
A bibliai kép kegyetlen élességgel feltárja a két személy ellentmondásosságát. A dúsgazdagnak ugyanis nincs neve, csak „gazdagnak” hívják. Ezt jeleníti meg fényűző ruhája, az aranynál és ezüstnél is értékesebb bíbor, amely csak az istenségnek és királyoknak jár ki. A Bisszusz-patyolat pedig olyan értékes lenvászon, amely egyenesen a szentség kiemelésére szolgálna. „Naponta dúsan lakmározott”, látható benne a bűn drámaisága, amely hármas jelleget ölt benne: pénzimádata, üressége és a gőgje. A pápa üzenete Pál tanítására emlékeztet, aki szerint „a pénz utáni sóvárgás minden rossznak a gyökere”, amely zsarnoki módon uralni kezdi az embert. A dúsgazdag kapzsisága üressé és önteltté teszi. A megjelenésnek, a látványnak él, ami pedig éppen elleplezi a bensőt. Élete a külsőségek foglya, de morális mélységének legalsó foka a gőgje. Úgy öltözködik, mint egy király, sőt mint egy isten, csak a saját énje létezik neki, elfeledvén, hogy közben ő is csak egy egyszerű halandó.
Isten szava ajándék
Ferenc pápa nagyböjti üzenete harmadik részében a hamvazószerdai intésre utal: emlékezzünk, hogy porból vagyunk! A példabeszéd két szereplője egyaránt meghal és a történet nagyobbik része a túlvilágon folytatódik, ahol mindketten felfedezik, hogy oda nem vittek magukkal semmit sem. Kiderül, hogy a dúsgazdag Ábrahám fia, mégiscsak lenne kapcsolata embertársaival, sőt az Istennel is, de földi életében ő maga volt saját istene. Szenvedése közepette lesz fogékony arra, amit ő maga soha nem tett meg. A történet egyfajta méltányos igazságossággal zárul: az élet rossz dolgait itt a jó ellensúlyozza. A dúsgazdag azt is fölfedi, hogy sem a rokonai, sem pedig ő maga nem adott Isten szavára és ebből adódott, hogy a másikat nem becsülte. Ellenben Isten igéje élő erő, amely képes megtérést szítani az ember szívében és őt magát Isten felé fordítani. Nagyböjt alkalmas ideje szolgáljon nekünk arra, hogy Isten szava által az igazi megtérés útjára lépjünk – zárul a pápa nagyböjti üzenete.
Forrás: Vatikáni Rádió
