A temesvári egyházmegyei ifjúsági központ adott otthont szeptember 27-én, szombaton 11 és 16.30 óra között a Fokoláre Mozgalom barátai regionális találkozójának. A rendezvényen jelen volt Pál József Csaba megyés püspök, valamint számos résztvevő különböző vallásfelekezetekből, akik a Bánság több településéről érkeztek: Oravicabánya, Anina, Resicabánya, Karánsebes, Vinga, Lugos és Temesvár.
A szervezők változatos programmal készültek, amelyben helyet kapott egy tanúságtételekkel kísért elmélkedés Chiara Lubich – Egyenruhánk a kölcsönös szeretet címmel, a 2026-os közgyűlés előkészületeinek bemutatása és a közösségi kérdések megosztása, kiscsoportos beszélgetések, majd összegzés és zárógondolatok.
Az elmélkedés során a jelenlévők meghallgatták Chiara Lubichnak, a mozgalom alapítójának egyik személyes élményét, amelyet a svájci Einsiedeln városában élt át. Mély benyomást tett rá egy vidám nővércsoport, akik a Jézus Kis Nővérei közösséghez, a Szent Charles de Foucauld lelkiségéből merítő kongregációhoz tartoztak. Chiara Lubich így emlékezett vissza: „Egyik alkalommal találkoztam egyik társammal, Nataliával, és azt mondtam neki: »Tudod, láttam, mennyire mélyen megérintettek azok a nővérek. Apostoli küldetésük nem szavakban nyilvánult meg, hanem abban, ahogyan öltözködtek… és azt kívántam, bárcsak mi is így tehetnénk. De hogyan ismerhetnék meg az emberek Istent, csupán abból, ha ránk néznek? Ó, igen, tudom! 》Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.《 (Jn 13,35).” Így lett a mi egyenruhánk a kölcsönös szeretet.
A Fokoláre Mozgalom 2026-os római közgyűlésével kapcsolatban a jelenlévők egy PowerPoint-bemutató révén kaptak információkat az eseményről és annak lebonyolításáról. A bemutató kitért a lelki felkészülésre is: az imádságra és a közösségi megkülönböztetés pillanataira, a szinodalitás szellemében. A prezentáció során néhány kérdés is elhangzott, amelyek a kiscsoportos beszélgetések témájául szolgáltak: Milyen felismerések és válaszok határozták meg utunkat? Mit szerettünk volna megvalósítani, de nem volt rá lehetőség? Milyen korlátokkal találkoztunk, és mi hiányzott? Mit szeretnénk a jövőben megvalósítani, és mihez kívánunk valóban elköteleződni? Mely álmainkat érezzük ma sürgetőnek és megvalósíthatónak? Milyen bátor döntéseket ismerünk fel közösségeink javára nézve? Hol vagyunk hivatottak merészen lépni, még ha áldozattal is jár? Mit szeretnénk elmélyíteni vagy hozzáadni ahhoz az úthoz, amelyet térségünk jár? Mi a mi hozzájárulásunk ehhez a közös úthoz? Mely bátor döntéseket tartjuk alapvetőnek az egység karizmájának továbbadásához a jövő nemzedékei számára? Hogyan őrizhetjük meg és újíthatjuk meg ezt az idők folyamán?
Miután a több mint harminc résztvevő megosztotta plenáris keretben azokat a gondolatokat, amelyeket a feltett kérdésekre válaszul fogalmaztak meg, bemutatásra került az októberi Élet igéje is. Ezt követően a szegedi vendégek kaptak szót, akik ez alkalommal meghívást intéztek a jelenlévőkhöz, hogy szervezzenek egy közös találkozót a mozgalom barátaival a Tisza-parti városban is.
Viseljünk gondot egymásra, és segítsük egymást. Ha ezt nem tesszük meg, milyen keresztény életet élünk? – mondtota a záróáldás előtt Pál József Csaba megyés püspök.
A Fokoláre Mozgalom – Mária Műve a lelki és társadalmi megújulást szorgalmazó ökumenikus mozgalom, amelyet 1943-ban, azaz a második világháború idején alapítottak Olaszországban, Trentóban. Ma világszerte több mint kétmillió ember vesz részt a munkájában. Az alapító szerint a Fokoláre Mozgalom célja a testvériség előmozdítása és egy egységesebb világ elérése Jézus imája alapján: „Legyenek mindnyájan egy.” (Jn 17,21)
A temesvári püspökség sajtóirodája
