A Keresztény Szó idei 3. száma is teológiai és a mindennapi életet érintő kérdéseket gyűjt össze és kínál az olvasóknak.
Törekedve a vallás tudományos megközelítésének, jelenségei ilyen jellegű magyarázatának bemutatására, e lapszámban az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia keretében a római teológia szekcióban bemutatott két dolgozatot olvashatnak (továbbiak közlése is következik, illetve a doktoriskola műhelyeiben végzett kutatásokat is bemutatjuk). Egyik kutatás a teológia és pszichológia kapcsolódási pontjait igyekszik körbejárni, főként azzal a célzattal, hogy az értelemkeresés terén, a stressznek a vallásos emberen is nyomot hagyó hatásain segítsen. ,,A jelen tanulmánnyal az volt a célom, hogy rávilágítsak arra, hogy a II. vatikáni zsinaton az egyház szorgalmazta a szekuláris tudományokkal történő dialógust, illetve hangsúlyozta a megújulás szükségességét annak érdekében, hogy az egyház továbbra is választ tudjon adni az idők jeleire és az ember kérdéseire”, vallja a tanulmány szerzője. A másik ETDK-n bemutatott dolgozat a középkori aszkézis módjait és motivációit vizsgálja korántsem csak a történelem régi, elfelejtett gyakorlatai iránti érdeklődéstől vezetve: a szerző vallja: ,,az aszkézis nem a középkor sajátossága: előtte és utána is gyakorolták”, fogalmazza meg, felsejlik mögötte a mai, teológiát tanuló, vallását gyakorló nemzedék önmegtagadás iránti érdeklődése.
Nem elmélyült liturgikus tanulmány, inkább egyfajta elmélkedés az énekvezető, a liturgiában részt venni akaró, abba bekapcsolódni vágyó hívő szemszögéből a szentmise igazi lényegéről A szentmise nem show, hanem igazi dráma című írás. Olvashatnak az amerikai jezsuita pap tollából arról, miért nem szereti a ma újra egyre divatosabb ,,atya” megszólítást papként. Végül egy ferences megközelítés a hit, vallás, teolgógia és az állatok kérdéséről szól, olyan, sokak által újra és újra megfogalmazott kérdésekre igyekszik válaszolni, mint: ember és állatok kapcsolata, személy-e az állat? Lesznek-e a mennyben állatok? Evett-e Szent Ferenc húst?
