Március utolsó napján, húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepi szentmise Ferenc pápa elnökletével a Szent Péter téren, melyet megtöltöttek a hívek. A szentatya délben a bazilika központi loggiájáról mondta el húsvéti urbi et orbi üzenetét, melyben a krisztusi megváltás és az abból fakadó reménység jegyében vette sorra a világ jelenlegi konfliktusait.
Kedves Testvéreim, boldog húsvétot! – kezdte üzenetét a pápa. Ma az egész világon visszhangzik a kétezer éve Jeruzsálemből útjára indult híradás: „A názáreti Jézus, akit keresztre feszítettek, feltámadt” (vö. Mk 16,6). Az egyház újraéli az asszonyok döbbenetét, akik a hét első napjának hajnalán kimentek a sírhoz. Jézus sírját egy nagy kő zárta el; napjainkban is súlyos, túlságosan súlyos tömegek zárják el az emberiség reményét: a háborúk tömege, a humanitárius krízisek tömege, az emberi jogok megsértésének tömege, az emberkereskedelem tömege, és még megannyi. Mi is, akárcsak Jézus női tanítványai, egymástól kérdezgetjük: ,,Ki hengeríti el ezt a követ?” (vö. Mk 16,3).
És íme, húsvét reggelének felfedezése: a kő, ez a hatalmas kő, már el lett hengerítve. Az asszonyok döbbenete a miénk is: Jézus sírja nyitott és üres! Innen kezdődik minden. Ezen az üres síron keresztül vezet az új út, amelyet mi nem, de Isten képes volt megnyitni: az élet útja a halál közepette, a béke útja a háború közepette, a kiengesztelődés útja a gyűlölet közepette, a testvériség útja az ellenségesség közepette.
Testvéreim, Jézus Krisztus feltámadt, és csakis ő képes elhengeríteni a köveket, amelyek elzárják az élet útját. Sőt, ő maga az, aki él, az út: az élet, a béke, a kiengesztelődés, a testvériség útja. Ő megnyitja előttünk az egyetlen lehetséges ösvényt, mivel elveszi a világ bűnét és megbocsátja a mi bűneinket. Isten megbocsátása nélkül ezt a követ sem lehet elvenni. A bűnök megbocsátása nélkül nem lépünk ki a bezártságainkból, az előítéletekből, a kölcsönös gyanakvásból, az önmagunkat mindig felmentő és másokat vádoló vélekedésekből. Csakis a feltámadott Krisztus nyitja meg a megújult világra vivő utat azáltal, hogy nekünk ajándékozza a bűnök bocsánatát.
Csakis ő nyitja meg az élet kapuit, a kapukat, amelyeket újra meg újra bezárunk a világban tovaterjedő háborúkkal. Ma mindenekelőtt Jeruzsálem szent városára tekintünk. Ez a város Jézus szenvedése, halála és feltámadása misztériumának a tanúja. Rátekintünk a Szentföld minden keresztény közösségére is. Gondolatom mindenekelőtt a megannyi, világszerte zajló konfliktus áldozata felé fordul, kezdve Izraelen és Palesztinán, valamint Ukrajnán. A feltámadott Krisztus nyissa meg a béke útját ezen térségek meggyötört lakossága előtt. Miközben felhívok mindenkit a nemzetközi jog alapelveinek a tiszteletben tartására, azt kívánom, hogy kerüljön sor Oroszország és Ukrajna között minden fogoly általános cseréjére: mindenkit mindenkiért!
Ezen felül újra felemelem hangom, hogy tegyék lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását Gázába, újból felszólítva a múlt év október 7-én elrabolt túszok azonnali szabadon engedésére és az azonnali tűzszünetre az egész övezetben. Ne engedjük meg, hogy a folyamatban lévő ellenségeskedés súlyos kihatással legyen a civil lakosságra, amely már sok gyötrelmet elviselt, és különösképpen a gyermekekre. Mennyi szenvedést látunk a gyermekek szemében, akik elfelejtettek mosolyogni azon a háborús földön. Tekintetükkel kérdezzük: miért? Miért az oly sok halál? Miért a pusztítás? A háború mindig abszurditás és vereség. Ne engedjük, hogy mind erősebben fújjanak a háború szelei Európa és a Mediterráneum fölött! Ne adjuk meg magunkat a fegyverek és az újrafegyverkezés logikájának! Soha nem lehet fegyverekkel felépíteni a békét, mert az csakis akkor lehetséges, ha kezet nyújtunk egymásnak és megnyitjuk a szíveinket.
Ne feledkezzünk meg Szíriáról, amely már tizenhárom esztendeje szenvedi egy hosszú és pusztító háború következményeit. Megannyi halál, eltűnt személyek, súlyos szegénység és pusztítás vár válaszra mindenki, így a nemzetközi közösség részéről is.
Ma különösen is rátekintek Libanonra, amelyet már jó ideje intézményi leállás és mélyreható gazdasági és társadalmi válság köt le, amelyet tovább súlyosbít az izraeli határon zajló ellenségeskedés. A Feltámadott nyújtson vigaszt a libanoni népnek és támogassa az egész országot, hogy betöltse hivatását: legyen a találkozás, az együttélés és a pluralizmus földje!
Különösen gondolok a Nyugat-Balkán térségére, ahol komoly lépések történnek az európai integráció érdekében: az etnikai, kulturális és felekezeti különbségek ne váljanak a megoszlás okaivá, hanem legyenek gazdagság forrása egész Európa és a teljes világ számára!
Ugyancsak bátorítom a párbeszédet Örményország és Azerbajdzsán között, hogy a nemzetközi közösség segítségével folytathassák a dialógust, nyújtsanak segítséget a kitelepítetteknek, tartsák tiszteletben a különféle vallási felekezetek istentiszteleti helyeit és jussanak el mihamarabb végérvényes békét hozó megegyezésre!
A feltámadott Krisztus nyissa meg a remény útját mindazok előtt, akik a világ más részein erőszakot, konfliktust, élelmezési bizonytalanságot, vagy pedig a klímaváltozás hatásait szenvedik el. Nyújt vigaszt a mindennemű terrorizmus áldozatainak! Imádkozunk mindazokért, akik elvesztették az életüket, és esedezünk az ilyen tetteket elkövetők bűnbánatáért és megtéréséért.
A Feltámadott segítse meg Haiti népét, hogy mihamarabb érjen véget az erőszak, amely sújtja és vérbe borítja az országot. Haladhasson előre a demokrácia és a testvériség útján!
Nyújts vigaszt a rohingyáknak, akiket súlyos humanitárius válság sújt, és nyisd meg a kiengesztelődés útját Myanmarban, amelyet évek óta belső konfliktusok gyötörnek, hogy végleg hagyják hátra az erőszak logikájának minden formáját.
Nyisd meg a béke útjait az afrikai kontinensen, különösen Szudán és az egész Száhel-övezet, Afrika szarva, a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kiyu térsége és a mozambiki Capo Delgado tartomány sokat megélt lakossága előtt! Vess véget az elhúzódó szárazságnak, amely egész régiókat érint, s hiányt és éhezés hoz magával!
A Feltámadott ragyogtassa fel fényét a migránsok és mindazok fölött, akik gazdasági nehézségeket élnek meg, adjon nekik vigaszt és reményt a szükség idején! Krisztus vezessen minden jóakaratú embert, hogy egyesüljenek a szolidaritásban, s együtt nézzenek szembe a megannyi kihívással, amely a leginkább szegény, jobb életet és boldogságot kereső családokat nyomasztja.
Ezen a napon ünnepeljük az életet, amelyet a Fiú feltámadása ajándékozott nekünk, és emlékezünk Isten mindannyiunk iránt érzett végtelen szeretetére: ez a szeretet felülmúl minden határt és minden gyöngeséget. És mégis oly sokszor lebecsüljük az élet értékes ajándékát! Hány gyermek van, aki meg sem láthatja a napfényt? Hányan halnak éhez vagy nélkülözik az elemi ellátást, vagy válnak a visszaélések és erőszak áldozataivá? Hány élet lett az egyre terebélyesedő emberkereskedelem prédájává?
A napon, amikor Krisztus megszabadított minket a halál fogságából, minden politikai felelősséget viselő személyt arra intek, hogy ne spóroljanak az emberkereskedelem csapása ellen fordítandó erőikkel, fáradhatatlanul munkálkodva a kizsákmányolás hálózatainak a leleplezésén, elhozva a szabadságot minden áldozat számára. Az Úr vigasztalja meg az ő családjaikat, különösen azokat, akik szorongva várnak híradást a szeretteikről! Biztosítson neki vigaszt és reményt! A feltámadás fénye világosítsa meg elméinket és térítse meg szíveinket, tudatosítva bennünk minden emberi élet értékét! Ezt az életet be kell fogadni, meg kell védeni és szeretni kell! Boldog Húsvétot mindenkinek! – zárta húsvéti urbi et orbi üzenetét Ferenc pápa.
Fodította: dr. Török Csaba / Vatikáni Rádió
Fotók: Vatican News
