Az egyházművészet ünnepe az Ars Sacra Fesztivál, amit tizenhetedik alkalommal tartanak, s amibe hetedik éve kapcsolódik az Üzenet a szakrálisból címen Kolozsváron megrendezett képzőművészeti seregszemle. „Keresd a békét!” (Zsolt 34,15) az idei mottó, Sabău Trifu Cristina meghívására idén is sok, 35 művész kiváló munkája érkezett, amelyek szeptember 15-étől, az ünnepélyes megnyitótól kezdve egy hónapon át tekinthetők meg a Szent Mihály-plébánia felügyelete alá tartozó egyházművészeti kiállítótérben (Szentegyház/I. Maniu utca 4. szám). A megnyitón Hegedűs Enikő művészettörténész méltatta a kiállítást, az ő beszédét olvashatják az alábbiakban.
A művészi alkotásokhoz való viszonyulásunkban az alkotóművészek mellett a befogadó közösségnek is meghatározó szerepe van. Hiszen minden művészi alkotás adott kornak, közösségnek a szemléletét tükrözi, elfogadottsága pedig függ a közösség igényeitől és kultúrájától. A jelenlegi kiállításon bemutatott művészi alkotások többsége nem kötődik templomi környezethez, így a szakrális művészetet tágabban kell értelmeznünk. A szakralitás szimbólumokban, az alkotó művészek témaválasztásában, valamint belső hozzáállásukban jut kifejezésre. Sabău-Trifu Cristina olyan művészeket hívott meg kiállítani, akik munkái meglátása szerint a szakralitást közvetítik. A régit és újat ötvöző alkotások tükrözik az alkotművészek hitét, belső meggyőződésüket, a valláshoz és művészethez kapcsolódó felfogásukat.
Bányay-Kedves Krisztina fára festett alkotása, a Szent György-ikon a hagyományos ikonfestészetet követi. Az ikonfestészet alapjaira épülnek Vdovkina Anasztazia tűzzománc képei. A Szűz Máriát és Szent Györgyöt ábrázoló ikonok a kortárs szakrális művészet irányát is fémjelzik, ahogy az egyházi hagyomány továbbgondolható, új kontextusba helyezhető. Tornay Krisztina Petra a Tbiliszi Máriát ábrázoló litográfiája, vegyes technikával készült alkotása is a régi és új határmezsgyéje közötti átmenetet érzékelteti. A Jelen-lét című alkotása pedig a kenyér és víz elemi mivoltára, az étel és ital szakrálitására világít rá. Úgyszintén Madarassy István installációja, a szőlőfürt bemutatásával, amely a Krisztus vérévé átváltoztatott bornak a szimbóluma. Felházi Lenke Zsuzsa A hálaadás pohara pedig magába foglalja a fiókáit vérével tápláló pelikánt, mint Krisztus jelképét. Zilahi Nono A MESSIÁS (digitális nyomat) mintegy a magból kibomló Életet tárja elénk, újraértelmezi a hagyományos Kálvária-jelenet üzenetét.
Csata Hermina a mennyei seregek vezérét, Szent Mihály főangyalt jeleníti meg Dürer Apokalipszis-metszetsorozata alapján (Apud Albrecht Dürer). A bőrből formált, Nappalok és éjszakák című kollázsa a teremtés gazdaságát idézi. Sabău-Trifu Cristina által készített húsvéti miseruha színvilágával és a Krisztus-képmás megjelenítésével A feltámadás békéjét hordozza.
Starmüller Katalin Az égő csipkebokor vegyes technikával alkotott képe az égi fény ragyogását eleveníti meg. Ifj. Starmüller Géza Olajág című olajképe szintén az égi jelenlétet hozza közelebb. Murádin Lovász Noémi Nincs itt, feltámadt I-II. monotípiái mintegy a mikroszkóp alatt felnagyított sejtek, szövetekképzetét keltik. A megváltottság, ami kicsiben megmutatkozik, érvényes az egész teremtésre, univerzumra is. Az átszellemültséget juttatják kifejezésre Palkó Ernő samotos agyagból formált Hullámfigurái (1-2). Adorján Ilona Betlehem II. fából, szalmából, papírból kialakított és Üzenet című kartonból hajtogatott installációi az ismert szimbólumokmai közvetíttői. Horváth Gyöngyvér mívesen megmunkált, Neked szól című kolográfiája a múltat felidéző kötelékeket, fejfát, ablakkeretet, harangot sejteti. Forró Ágnes pasztellje szintén egy egykori házat és annak részleteit, ablakot, házfalat, szerszámokat elevenít meg. Tudoran Clara Livia A belső váza című textíliája, a bensőben lezajló folyamatok lenyomatai. Székely Géza Csángó sirató II. egy nép fájdalmát, krisztusi sorsát érzékelteti. A Szakrális fények II. a templombelsők hangulatát, az átszűrődő fényt adják vissza. Hasonló megfogalmazású Varga Diana Rodica Keresd a békét selyemre festett képe. Koncz-Münich Judith Fehér kakas a hóhullásban képe Lászlóffy Aladár Nagy Albert emlékére írt versét idézi. ,,Fehér kakas a zivatarban – nyissátok ki az ablakot, nézzétek csak, milyen vihar van, …, a baj meglepte kis világom – …fehér kakas a hóviharban, ahol már a madár se jár… Ne várd, hogy végül megnyugvás van, jönnek az újabb kezdetek.”
Bordy Margit Évszakváltó című pasztellje az újjászületés reményének kifejezése. Jelen háborús helyzetre reagál, a béke vágyát fogalmazza meg Mira Marincaş a Békét című fotográfiája. Farkas Melinda A belső béke útját mutatja meg. A Béke veletek a Szent Mihály-templom ablakán keresztül áradó fényt érzékelteti. Lukács Solymossy Éva Béke hírnöke I-II. az égő csipkebokorhoz hasonló isteni jelenlétet, a tűz és víz elemi erejét és szépségét mutatja. Koncz-Münich András Háborgó szív című kerámiája szívszorító látványt ad, ami a benső és földi világunk része. Horváth Gyöngyvér a város házai felett őrködő Őrzőangyal alakját érzékelteti. Madarassy András Szent Júdás Tádé apostol figuráját mintegy figyelmeztető jelként tárja elénk. Lepedus Ildikó Megbocsájtok című vászonra festett olajképe az emberi együttérzés nemes gesztusa. Az érintés, gyengédség kifejezését láthatjuk Csorján Melitta Gótikus tornyok között alkotásán. Az építészeti elemeket és természeti környezetet sejtető formák között feltűnő figura egybeolvad a teremtéssel. Szemak Zsuzsa Féltés című műve a jó és rossz ellentéte,a paradicsomi kísértés, a kígyó, gyümölcs képzetének mai megfogalmazása. Gally Anna Katalin pasztelljei: Maradék Fehérgyarmaton és Piano érzékeny színvilágukkal, vonalaikkal a gyöngédség, harmónia, a lélek rezdülései. Darvay Tünde A bárka és Barátság kompozíciói a szeretet és kötődés érzékeny és játékos megfogalmazásai. Egri András Kövesd a fényt tűzzománca kaput nyit a menny felé. Zoltán Katy Katedrálisa, olajra festett vászonképe a földi és égi találkozása. Balázs László Kápolna a hegytetőn és J. S. Bach madarai Partita nr. 2 című bőrmetszetei szintén a földi és égi szféra egységét mutatják. Ahogy nem utolsósorban Kolozsi Tibor büsztje az égi áldásra, jóra nyitott emberfej.
A fénnyel átszőtt tájak, a szakrális jelek a külső és belső fény izzását érzékeltetik, a természetfelettibe átvezető utakat tárnak elénk. Az égi és földi kapcsolata köszön vissza a gondolatokat inspiráló alkotásokban. Mondhatjuk, hogy a különböző formákkal, festői eszközökkel, művészi látásmóddal élő és alkotó, itt kiállító művészek a földi és égi kapcsolatát hozzák közelebb. A kiállító művészek alkotásai üzenetjelleggel bírnak. És rajtunk, szemlélőkön múlik, hogy az Ars Sacra Claudiopolitana jelen kiállításán mit látunk meg és mit fedezünk fel a magunk számára.
Köszönjük Sabău Trifu Cristinának, hogy évről-évre megszervezi Kolozsváron az Ars sacra kiállítást. Ajánlom figyelmükbe!
Hegedűs Enikő művészettörténész
Fotó: Bányay Kedves Krisztina, Koncz Münich András, Bodó Márta
