A háború sújtotta Ukrajnába, Csernovicba vitte a moldvai Kolping-szervezet segélyszállítmányát egy háromfős küldöttség. Az egyesületnek ez volt az ötvenedik adománya a bajbajutottak számára.
Azt mondják, a lélek számára nincs vakáció. Még ha a pihenés és rekreáció idejét is éljük, a Kolping Egyesület tagjai abbéli tapasztalatukról számoltak be honlapjukon, hogy a szolidaritás sem ismeri a szünidőt. Pénteken, augusztus 18-án hajnalban a Bákó megyei Ojtozból egy háromfős küldöttség indult az ukrajnai Csernovicba. A mostani, ötvenedik segélyszállítmányuk két mikrobusznyi élelmiszert és tanfelszerelést, egészségügyi eszközöket és ruházati cikkeket tartalmazott. A szállítmányt Corneliu Bulai, a Kolping-egyesület referense, Carmen nővér, a schineni-i (szászkúti) Postel Szent Mária Magdolna-kongregáció tagja és Ștefan Ciubotaru, a moldvai Kolping-kirendeltség prézese, Cireșoaia (Templomfalva) plébánosa kísérte rendeltetési helyére.
Beszámolójában Ștefan Ciubotaru úgy fogalmazott: „még ha mindig ugyanazokon az ostoba nehézségeken is kell átmenni mindkét (román és ukrán) határon, örömmel léptünk be Ukrajnába, hogy ez alkalommal is sikerrel járunk.” A küldöttség hat óra utazás után érkezett meg a csernovici Kolping-központba, ahol önkéntesek vártak rájuk, illetve ott találkoztak Gregor Federhennel, aki a nemzetközi Kolping-szervezet részéről volt éppen Csernovicban megfigyelő látogatáson.
A küldöttség számára a csernovici Kolping-központban Vasyl Savka a szervezet nevében köszönő oklevelet nyújtott át, hogy ennyi alkalommal támogatták a nélkülözőket. Az ötven segélyszállítmány számszerűen azt jelenti, hogy száz kisbusszal háromszáz tonna adományt vittek Ukrajnába, megtéve összesen harmincezer kilométert, elfogyasztva hétezer liter gázolajat, úton voltak ezerkétszáz órát, mindezt pedig egy céllal: hogy a háború sújtotta ukrán közösséget segítsék.
A moldvai Kolping segélyszállítmányát kísérők még pénteken este hazaérkeztek. Ștefan Ciubotaru prézes kifejtette, mindez nem lett volna megvalósítható a nővérek adománygyűjtése és az önkéntesek elkötelezett tevékenykedése nélkül.
Ștefan Ciubotaru prézes beszámolója alapján
Kép és szöveg forrása: Romániai Kolping Egyesület