Orbán György 75. születésnapja alkalmából adott koncertsorozatok záróalkalmát tartották Zetelakán advent harmadik vasárnapjának estéjén. A szentmisén felcsendülő Missa quarta, valamint számos Orbán György zenemű zsúfolttá tette a templomot, annyira vonzotta Udvarhelyszék minden szegletéből az érdeklődőket, zenekedvelőket.
A szentmisét megelőző percekben Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere köszöntötte a vendégsereget: „A mai nap kivételes, egészen egyedi Zetelaka életében, hiszen az egyik legnagyobb kortárs magyar zeneszerző művei kerülnek előadásra, méghozzá egy szentmise keretében.”
A kiemelt vendégek sorának köszöntése után – Orbánné Nagy Mária, a zeneszerző felesége; Csemitzky Miklós érdemes művész; Lászlóffy Zsolt, a marosvásárhelyi Állami Filharmónia vezetője; Simon Mária Tímea, a Székelyföldi Filharmóniát működtető Udvarhelyi Művelődési Ház igazgatónője és Bodurian Aram, a Székelyföldi Filharmónia vezetője – hozzátette: „(…) Sokan kérdezhetik és már kérdezték is, hogyan kerül ez az esemény Zetelakára? Hogy ezt megértsék, tudni kell, hogy a mai esemény előzményei, az Orbán György 75. születésnapjára szervezett koncertsorozat nem kisebb városokban volt megrendezve, mint Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely. Zetelaka valahogy nem úgy néz ki, mint amely nagyon illik ebbe a sorba, de én azt mondom, hogy mégis.
Mégis, mert az elmúlt évek során a polgármesteri hivatal és a plébánia külön-külön vagy számos alkalommal együttműködésben több komolyzenei és népzenei előadást hoztunk Zetelakára, gondolok itt akár a Szentegyházi Gyermekfilharmóniára, a most is jelenlévő Székelyföldi Filharmóniára és más neves előadókra. Nekik is köszönhetően Zetelaka lassan megjelent a zenei térképen. És ha e térképen megjelenünk, akkor van esély rá, hogy a zenei élet olyan fontos szereplői is idetaláljanak, mint a mai vendégeink. Természetesen ehhez kellett a nagy és kiváló akusztikával rendelkező templom, illetve a plébánia, valamint a polgármesteri hivatal részéről az akarat, hogy ez megvalósuljon.”
Ezt követően Papp Antal, Zetelaka plébánosa szólt: „A kezembe került egy női karra írt miséje. Ezt magammal cipeltem Szerbiától Spanyolországig, legalább hat-hét országban énekeltük a Musica Humanával óriási sikerrel. Spanyolországot azért említettem külön is, mert ott történt velem egy különös dolog. Barcelonában sétáltunk délelőtt. Megláttam a templomot, Gaudí templomát. Azt hiszem, hangosan mondtam ki: – Ez Orbán muzsikája! Sanctus, sanctus, sanctus… Ez a templom minden hangjegyével őrzi, kivetíti Orbán zenei építészetét. Én ebben hiszek” – idézte Orbán György egyik kortársának gondolatait.
Ezután hozzátette: „Orbán György zenei zsenialitása ebben a misében, a Missa quartában mutatkozik legkifejezőbben. Abból a 12 alaphangú kavalkádjából a szerző zenei zsenialitása fogalmozódott meg, amely nemcsak zenei hitvallását tartalmazza, hanem Istenben vetett hitéről is tanúságot tesz. (…) Gratulálok Orbán György zeneszerzőnek, érdemes művésznek, azért, amit a magyar zenekultúra oltárára tett és egyben beírta ezzel nevét az egyetemes zenei kultúrába! Az idén töltötte be életének 75. esztendejét. Tolmácsolják neki: Orbán György érdemes művész úr, szívből kívánom a magam és közösségem nevében: Isten éltesse sokáig!”
E szavakat követő, a művészt illető taps nyomán felcsendült a zeneszerző által írt Naphimnusz, és kezdetét vette a szentmise, melynek celebránsa Jánossi Imre gyergyószentmiklósi segédlelkész volt. Az ünnep bevezetőjében – melyben az életünk fölötti öröm napjának szenderületén együtt imádkoztak – Vasady Péter nyomán hangsúlyozta: „az igazi öröm sohasem átsöpör valakin, összetörve karámainkat, korlátainkat, tereinket és kategóriáinkat, hanem megszületik. Beleszületik abba, ami éppen van. Nem fél, mert hatalmas. Hatalma a szelídsége, ereje a láthatatlansága. Egyszerre csak kifeslik egy arcon a szívből fölszálló mosolyban, kimondja a szeretet szavait az elnémult szerencsétlennek, igazságot villant a sötétségbe. Az igazi öröm nem futó, nem átmeneti, nem vet lapos pillantást a tartalékaira. Tetőtől talpig öröm, s egészen odaadja magát. S mivel örömtelenek közé érkezik, csupa vér…”
A szentmisén felcsendülő Missa quartát a Székelyföldi Filharmónia és a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa (felkészítette Lászlóffy Zsolt) szólaltatta meg, szólót énekelt Gebe-Fügi Renáta, közreműködött Mihálydeák Etele, a karmester Jankó Zsolt volt.
Homíliájában a szónok az evangélium sarokpontjai nyomán – mely az öröm és kétely gyönyörű összefonódása–, kiemelte: nem elegendő csak hinni, naponta meg kell vizsgálnunk, és meg kell tisztítanunk hitünket a kérdés nyomán: valóban az eljövendőt várjuk, vagy a jelen bűvölete és cicomái megelégedettségünk hitálcái?
Ez az este kétségtelenül az öröm vasárnapjának hangsúlyos megélése volt, mely nemcsak egy közösség ünnepe lehetett, hanem közvetve Udvarhelyszék minden szegletébe belophatta a művészetet és az isteni örömöt.
Köszönet és hála érte! Isten éltesse erőben, egészségben népünk örömére, érdemes művész úr!
Papp Antal
Fotók: Hodgyai István
