Ferenc pápa december 18-án, hétfőn délelőtt videókapcsolat segítségével beszélgetett a tokiói Sophia Egyetem hallgatóival. A szentatya válaszolt nyolc kérdésükre, megerősítve többek között, hogy szívesen utazna Japánba.
A pápa akkor örül a legjobban, ha az emberek között lehet
Az egyik fiatal azt tudakolta a pápától, hogy mi okozott neki a legnagyobb örömet azóta, hogy pápának választották. Sok öröme volt, de főként akkor boldog, ha emberek között lehet és beszélgethet velük, különösen a gyerekekkel, az idősekkel, a betegekkel. Megfiatalítja és boldoggá teszi, sok örömet adnak neki ezek a találkozók.
A nevelés mások szolgálatára tanítson, ne a versengésre
A második kérdés a kompetitív társadalmat építő oktatásra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a pápa kifejtette, hogy veszélyes csak a karrierre összpontosítani. A nevelés ahelyett, hogy építene, kisebbé tesz, a meritokrácia szolgálatában áll. Az érdem nagyon fontos, de amikor az érdemet helyezik a középpontba, akkor a társadalomban mindent a teljesítmény határoz meg, és ez nagyon rossz dolgokhoz vezethet. Ezzel szemben a mások iránti szolgálatra kell nevelnie az egyetemnek, ami nagy kincs.
A pápát aggasztják a gyökértelen fiatalok
Ha a fiataloknak nincsenek kulturális, történelmi, családi, emberi gyökerei, akkor nem tudnak fejlődni. Ahhoz, hogy rátaláljanak gyökereikre a legjobb mód, ha beszélgetnek az idősekkel – buzdított a generációk közötti párbeszédre a szentatya.
A hiteles vallásosság építi az embert
A negyedik kérdés a vallás jelentőségére vonatkozott. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa rámutatott: a vallás nem egy színházi találmány, hanem az emberi szív transzcendens utáni vágyából születik, amelyben megtalálja az abszolútot, Istent. Minden vallás építi az embert. Ha valaki azt mondja, hogy vallásos, de nem növekszik, nem szolgálja embertársait, akkor az nem vallásos, hanem bálványimádó. Hasznot akar húzni vallásos pozíciójából. Minden igazi és hiteles vallási dimenzió építően hat és a mások iránti szolgálatra tanít. Az emberiség kiemelkedő alakjai mindig vallásosak voltak. „Természetesen a keresztény kinyilatkoztatás, amelyet vallok – folytatta a pápa – és sok keresztény vall, előírja, hogy imádjuk Istent és szolgáljuk a többi embert. Ha egy keresztény nem imádja Istent és nem szolgálja a többi embert, akkor nem keresztény, csak azt mondja magáról”. A pápa a fundamentalizmus jelenségére is kitért: „Minden vallási felekezetnek van egy kis szélsőséges csoportja, amelyik nem felel meg a vallási ideálnak” és terrorista elhajlásokhoz vezet.
Vegyük gondjainkba a Földet, harcoljunk a szegénység ellen
A tokiói egyetemi hallgatók ezután a természetvédelem és a szegénység kapcsán faggatták a pápát. Ma az emberiség egy kötelező opció előtt áll. Vagy komolyan veszi a környezetvédelmet vagy önnön pusztulása felé halad. Ferenc pápa elmondta, hogy nemrég fogadott a Vatikánban egy óceániai küldöttséget, akik elpanaszolták: húsz év múlva néhány szigetet elnyel majd a tenger a globális felmelegedés következményeként megemelkedő vízszint miatt. „Föl kell vállalnunk felelősségünket és gondjainkba kell vennünk a Földet” – hangsúlyozta a szentatya. Az emberiség tüdejének tartott Amazónia erdeinek kiirtása is erősen megbontja az ökoszisztéma egyensúlyát. Az önös gazdasági érdek, a pénz és a profit hajszolása megbosszulja magát. Nem lehet mindent feláldozni ennek az oltárán. Az ökológiai egyensúly megbomlása társadalmi egyenlőtlenségeket idéz elő, új szegényeket termel. A szegénység pedig nő, mert a pénz mozgatja az egész világgazdasági rendszert.
„Egy bűnös ember vagyok, akit Isten nagyon szeret, és ez boldoggá tesz”
Sokan jó véleménnyel vannak rólad, de neked milyen az önmagadról alkotott képed? – kérdezték tovább a japán egyetemisták a pápát. A tükörrel csínján kell bánni, hogy ne legyünk önreferenciálisak, ne váljunk hiúvá. Nem mindegy, hogyan ítéljük meg önmagunkat. Vigyáznunk kell, mert a tükör csalóka képet mutat rólunk – mondta a pápa, majd megvallotta, hogy ő igyekszik nem nézegetni magát a tükörben. Napi kétszer-háromszor megvizsgálja magában, amit napközben hallott, ami belül történt vele, hogy megítélje cselekedeteit, döntéseit, viselkedését. „Azt gondolom, hogy egy bűnös ember vagyok, akit Isten nagyon szeretett és még most is szeret. Ez pedig nagyon boldoggá tesz”.
Az emberiség és a migráció
A menekültkérdést a szentatya korunk kiemelkedő problémájának tartja, ami ugyanakkor az emberiség történelméhez tartozik. „Az ember migráns. A mai Európát migránsok alapították, akik évszázadokon keresztül érkeztek a kontinensre. Az európaiak nem itt születtek, migráns gyökereik vannak. Az Európába irányuló migránshullám a II. világháború óta az egyik legnagyobb tragédia és olyan probléma, amivel szembe kell néznünk. A háború vagy az éhség elől menekülő migránst nem lehet elutasítani. Ő egy személy: be kell fogadni és integrálni. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a migránsokat gettókba zárni. Az integráláshoz pedig hozzátartozik a személy befogadása, az, hogy oktatást és munkát adunk neki. Ha magára hagyjuk őket, elszigetelten, az a békét veszélyeztetheti, mert terrorista csoportok alakulhatnak. A pápa meglátása szerint ennek alternatívája a keveredés, a népek integrációjából születő új családok. Természetesen a migránsoknak is tiszteletben kell tartani a befogadó társadalom törvényeit, történelmét. Az öregedő Európára utalva Ferenc pápa megjegyezte: az európaiak nem szülnek gyerekeket. Ezt a teret előbb-utóbb a beérkezők fogják kitölteni. Az integrálás pedig ahhoz segít hozzá, hogy ez a jelenség ne traumatikusan történjen.
„Szeretnék elmenni Japánba”
Az utolsó kérdése a tokiói Sophia Egyetem diákjainak az volt, hogy vajon a pápa hogyan tekint Japánra? Szándékában áll-e meglátogatni őket? A szentatya elmondta, hogy egyszer járt Japánban, egy hetet töltött Tokióban. A japán nép hisz az eszmékben, mély vallásos érzés jellemzi őket, dolgosak, és sokat szenvedtek történelmük során. Ami a gondokat illeti, a pápa szerint a túlzott versengés és a fogyasztói társadalom túltengése ártalmas lehet és elveheti az emberek erejét. „De Japán egy nagyszerű ország, csodálom. Persze, hogy szeretnék eljönni. Már kaptam hivatalos meghívást. Nem tudom, hogy hamar eljöhetek-e, mert sok utazás áll még előttem. De nagyon szeretem a japán népet, és örülök ezeknek a párbeszédre irányuló kezdeményezéseknek… legyetek továbbra is nyugtalanok és így megőrzitek évezredes kultúrátokat” – búcsúzott a videóbeszélgetésben Ferenc pápa a Tokiói Sophia Egyetem diákjaitól.
(gá)/Vatikáni Rádió
