Július 25-29 között első alkalommal szerveztek a kadicsfalvi és bethlenfalvi gyermekeknek a bibliatábort. Faludi Enikő beszámolóját olvashatják.
Több évvel ezelőtt Székelyvarságon hallottam először a bibliatáborról, ahol alkalmam is adódott egy nap részt venni szervezőként a táborban. Nagyon jónak találtam s azóta éreztem a vágyat, hogy ezt valahogy jó lenne az mi egyházközségünk gyermekeinek is megszervezni.
Az idén teljesedett be számunkra a tábor egyik „aranymondása”, mely szerint „mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” (Préd 3,1). Július 25-29 között első alkalommal szerveztük meg a kadicsfalvi és bethlenfalvi gyermekeknek a bibliatábort. Kissé bátortalanul indultunk el, alig két-három szervező ezen az úton, de csak az első pár lépésünk volt bizonytalan, mert a kitűzött célunk és a megvalósítási vágyunk sziklaszilárd volt. Biztosak voltunk abban, hogy amit csinálunk, az jó, s ez adta a lelkesedést, a bátorítást. Szinte csodával határos módon zárkóztak fel mellénk az önkéntesek, akik kivétel nélkül örömmel és ujjongással fogadták a kezdeményezést.
Nagyon hamar kialakult a lelkes csapat. Olyanokkal dolgoztunk együtt az előkészületeknél és a tábor ideje alatt, akikkel azelőtt nem is ismertük egymást vagy csak épp köszönő viszonyban voltunk. Csodálatos dolog volt látni, ahogy alakul a szervezők csapata, ahogy megtalálta mindenki a neki legmegfelelőbb szerepet a szervezésben és kivitelezésben. Ezt csakis a nagy RENDEZŐ-nek, a jó Istennek köszönhetjük, hogy ilyen sokszínű, az élet különböző területein otthonosan mozgó embereket hívott meg az ő szolgálatára.
A közel 20 tagú szervezői csapat minden egyes tagjára nagy-nagy szükség volt a tábor ideje alatt. A tervezéstől egészen a tábor lezárásáig mély kapcsolatok, őszinte barátságok alakultak ki nemcsak a szervezők, hanem a 41 résztvevő gyermek között is. Napról napra szaporodott a résztvevő gyermekek száma, minden nap egyre több gyermek lépte át a bethlenfalvi közösségi ház küszöbét, amit mi hálatelt szívvel és nagy meghatódottsággal vettünk tudomásul. Vitték a gyerekek a tábor jó hírét, ezzel más gyerekeknek is mutatva a jó Isten felé vezető utat.
A bibliatábor hetében a gyerekek változatos feldolgozásban ismerhették meg az ószövetségi Jákob történetét, a napi témához kapcsolódó kézműveskedést végeztek (filcből lencsével töltött zsákocskákat varrtak, szívecskéket és koronát varrtak, textilkendőt festettek stb), énekeket és „aranymondásokat” (bibliai idézeteket) tanultak és sokat játszottak.
A tábort pénteken délben szentmisével zártuk, ahol hálát adtunk a jó Istennek, megköszöntük neki, hogy ő a mi életünk „rendezője”, és hogy ő sose hagy minket magunkra, csak legyünk megbocsátóak, türelmesek, kitartóak és hűségesek.
Faludi Enikő
