Fatima Európáért, a világért

Szeptember 26–29. között volt a portugáliai Fatimában a Mária- és nemzeti kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló éves, 15. konferenciája. A Mária-jelenések centenáriumát ünneplő kegyhely és zarándokközpont meghívásának a huszonegy tagot számláló szervezetből Brezje (Szlovénia), Czestochowa (Lengyelország), Csíksomlyó (Románia), Einsiedeln (Svájc), Gibraltár (Gibraltár), Knock (Írország), Lőcse (Szlovákia), Loretto (Olaszország), Lourdes (Franciaország), Mallieha (Málta), Máriapócs (Magyarország), Walsingham (Nagy-Britannia) és Zarvanytsya (Ukrajna) képviselői tettek eleget. A csíksomlyói kegyhelyet Urbán Erik OFM templomigazgató, érseki helynök és alulírott képviselték.

A fatimai kegyhely 2010 végén azt a feladatot kapta XVI. Benedek pápától, hogy készítsen tervezetet a Mária-jelenések száz éves évfordulójának a megünneplésére. Az ünnepterv legfontosabb része a 2016. november 27-én megnyitott és idén, 2017. november 26-án bezárandó jubileumi év, amelynek legkiemelkedőbb eseményére május 12–13-án került sor. Pontosan száz évvel az után, hogy 1917. május 13-án a három pásztorgyereknek, Lúciának, Ferencnek és Jácintának megjelent a Szűzanya Cova da Iriában, ugyanazon a napon, 2017. május 13-án és ugyanazon a helyen Ferenc pápa zarándokok ezrei jelenlétében adott hálát a fatimai jelenésekért, és avatta szentté a két fiatalabb látnokot, Francis és Jacinta Martót.

Az Európai Máriás Háló tagjait azzal a nyilvánvaló céllal hívták meg a fatimai kegyhely vezetői, hogy a találkozáson és a szokásos tapasztalatcserén túl részévé váljanak a centenáriumi ünnepsorozat kegyelmének, elmélyíthessék és magukkal vihessék országukba, a saját kegyhelyükre zarándokoló hívek számára Fatima ma is aktuális üzenetét. Ennek az üzenetnek, vagyis a Fatimában megjelent Szűzanya imára való buzdításának a jegyében kezdődött a találkozó: a kegyhelyképviselők P. Carlos Cabecinhas kegyhelyigazgató köszöntő szavai után esti dicséret, azaz vesperás keretében fohászkodtak az Úrhoz.

Szeptember 27-én ugyancsak P. Cabecinhas szólt a résztvevőkhöz. A fatimai üzenet lelkisége címmel tartott előadásában azt mondta, hogy Fatima az autentikus máriás lelkiség szent helye, titokzatos üzenete pedig Oltáriszentség-központú, a Szentháromságra mutat rá. Fatima üzenete tulajdonképpen a Szűzanya kérése minden embertől: hogy többé ne bántsák az Istent. Éppen ezért Fatimában az Istenanya jelenéseiben megfogalmazott kérésének megfelelően szüntelenül imádkozzák a rózsafüzért, hogy béke legyen, hogy megvalósuljon a világbéke. Így válik Fatima az elköteleződés, a megbocsátás, a szeretet és a hit helyévé, fogalmazott a szónok.

Pedro Valinho Gomes, a fatimai kegyhely zarándokközpontjának a vezetője „Honnan jöttél?” Fatima üzenete a mai világnak címmel tartott előadásában azt hasonlította össze, hogy mit látott a három pásztorgyermek 1917-ben a posztmodern kor emberéhez képest, akit megkísértett a személyiség teljes szabadságának a tudata. A látnokok olyan virágzó egyházat láttak, amely Isten jelenlétét hirdeti a világnak, amelyben férfiak és nők magukat Istennek szentelik. Fatima annak a lehetősége az egyház számára, hogy jelen lehessen a világban, és a felsőbbrendű ember szívét az alázat kápolnájává alakítsa.

Angela Coelho Mária-kongregációs tag, az idős kort megért, harmadik látnok, Lúcia nővér szentté avatási ügyének segédposztulátora is A kis fatimai pásztorok életszentségének a példája című értekezésében úgy fogalmazott, hogy Fatima az a hely a mai ember számára, ahol  bensőséges kapcsolatba kerülhet Istennel, ahol a hit kegyelmére tehet szert. A legfontosabb a hit, hiszen a látnokok sem azért lettek szentek, mert látták a Szűzanyát – mondta az előadó Ferenc pápára hivatkozva –, hanem azért, mert hittek.

Az előadások elméleti fejtegetését a kegyhely meglátogatása tette empirikus tapasztalattá az európai máriás kegyhelyigazgatók és -képviselők számára. A résztvevők imádkozva és egy helyi idegenvezető kíséretében sétálhatták végig és ismerhették meg a keresztutat, amelynek útvonala megegyezik azzal, amelyet a pásztorgyerekek minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek.

A lelki élmény mellett, amit a szobrokkal, szoborcsoportokkal jelölt angyal-, illetve Mária-jelenések konkrét helyszíneinek a látása okozott, külön örömmel és büszkeséggel tölthette el a magyar nemzetiségű kegyhelyek, Csíksomlyó és Máriapócs képviselőit az, hogy Fatimában a kálváriát és a kápolnát magyarok építették. A tervet a Magyarországot 1944-ben elhagyó Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja készítette elő, és alapította meg a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat azzal a mélységes hittel, hogy a Szűzanya kiemeli a magyarságot a kommunista hatalom okozta rabságból. A Fatimai Magyar Kálváriát és a Szent István-kápolnát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült magyarok adományaiból épült, 1964. május 12-én szentelték fel. A kálvária első tizennégy stációját Marek László magyar építész készítette. A 8. és a 9. stáció között található szobor a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket. Ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A 15. állomás a lajosmizsei plébánia adományából készült annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján avatták fel. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette, a kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a magyar szenteket ábrázoló színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. (Forrás: Magyar Kurír, 2006. október 18.)

Az Európai Máriás Háló képviselői a kegyhelylátogatást a látnokok, Lúcia nővér, majd Szent Ferenc és Szent Jácinta múzeummá alakított szülőházának a megtekintésével folytatták, megállva pár pillanatig az újonnan kanonizált szentek házának utcára néző kőfalánál, ahol a széles világon ismert, híres fotó készült a három látnokgyerekről. A körút végén pedig feltárult talán még a római Szent Péter térnél is tágasabb fatimai szabadtéri szentély, egyik végén az 1928-tól huszonöt éven át épült, 1953-ban felszentelt bazilikával, másik végén a modern, torony nélküli, óriási világító rózsafűzérrel ellátott templommal, amelynek alagsorában kiállítótermek találhatók. A két templom között helyezkedik el a Jelenések Kápolnája.

A konferencia első napjának zárásaként a nemzeti Mária-kegyhelyek igazgatói a bazilikában – amelyben a három látnok sírja is található – közös szentmisét mutattak be. Az egyszerű hétköznapon is a különböző nemzetiségű zarándokokkal zsúfolásig telt templom jól érzékelhetővé tette Fatima pillanatokra nem szűnő, eleven életét, országhatárokon, Európán is átívelő kisugárzását, azt, hogy a kontinensen (a franciaországi Lourdes után) az a szent hely, amely évente négymillió zarándokot fogadva, az ima erejével vigyáz, igyekszik vigyázni az öreg földrész békéjére, megnyugvásra, az Istennel való megbékélésre hívva a zaklatott modern embert. Ennek a gondolatnak a jegyében zajlott a szentmisét követően a Jelenések Kápolnájában tartott többnyelvű, szintén több száz hívő részvételével a rózsafűzér imádkozása, amelyet a két templom közötti téren tartott, a Fatimai Szűzanya szobrának körbehordozását is magába foglaló gyertyás körmenet zárt.

Szeptember 28-án a Jelenések Kápolnájában tartott szentmise és a fatimai kegyhelyről szóló dokumentumfilm megtekintése után P. Marco Daniel Duarte, a Fatimai Kegyhely Tanulmányi Központjának az igazgatója tartott előadást Amikor a kegyhely a találkozás helyévé válik címmel. Mondandójában P. Duarte arra mutatott rá, hogy a kegyhely az emberiség és Isten találkozásának a helye, és amennyiben ez nem így történik, akkor az a hely nem kegyhely. A kegyhelynek az a feladata, hogy hirdesse az evangéliumot, és segítse a zarándokokat minden egyes lépésükben. Ezt akkor tudja megtenni, ha abból indul ki, mint amire Fatima törekszik, ahol teológiai szempontból nem a látnokokat tekintik a hely főszereplőinek, hanem magát az irgalmas Istent. A látnokok csupán az isteni üzenet hordozói voltak, akik felajánlották magukat az Úrnak, szögezte le az előadó. Fatima kérdése tőlünk is az: Fel akarod ajánlani magad Krisztusnak?

A konferencia befejező részében a minden évben szokásos kegyhelyjelentések következtek: a képviselők az elmúlt egy évben a kegyhelyükön lezajlott liturgikus eseményekről, az ott megszervezett kulturális rendezvényekről, az elvégzett vagy folyamatban levő fejlesztési munkálatokról számoltak be, és terveikről beszéltek. Minden évben ezek a beszámolók mutatják meg Európa Máriát középpontba állító szent helyeinek sokszínűségét. Természetesen mindegyik felmutatja azt a kulturális közeget, amelyben létrejött és működik. Ennek megfelelően mindenhol más-más zarándokszokások, vallásos megnyilvánulások vannak érvényben. Nagyon különböznek egymástól ezek a kegyhelyek történelmi múltjuk, látogatottságuk és kitűzött céljaik tekintetében, az utóbbi különbséget nyilván az adott ország és ennek megfelelően az adott kegyhely anyagi helyzete, illetve a politikai kormányzatnak a kegyhelyre fordított figyelme (is) magyarázza. Ezért jelenthető ki, hogy az Európai Máriás Háló éves találkozóján szerzett tapasztalatok jó része nem másolható, de megfelelő átgondolás nyomán alkalmazható. Az erre irányuló akaratnak minden kegyhely ambíciójának kell lennie, mert van valaki és valami, aki és ami minden különbözőség ellenére áthatja és összeköti ezeket a nemzeti szent helyeket: a Szűzanya és az ő tisztelete, az a hit, hogy általa eljuthatunk fiához, Jézushoz.

A következő találkozó Szlovéniában lesz. A ferences szerzetesek által őrzött brezjei kegyhely 2018. szeptember 25–28. között szervezi meg az Európai Máriás Háló 16. tanácskozását.

Borsodi L. László ferences sajtóreferens