
Október 5-én hétfőn délben Leó pápa a Konzisztórium teremben fogadta a Vatikáni Világi Alkalmazottak Egyesületének és a Vatikáni Nők Egyesületének képviselőit. A húsz fős csoporthoz intézett beszédében a szentatya a munka jelentőségét méltatta, amely által az egyén hozzájárul a társadalom fejlődéséhez, a közjó építéséhez, jobbá és szebbé teszi a világot és megélhetést biztosít családjának.
Talentumaitokkal gazdagítsátok az Egyházat!
A mesterséges intelligencia korában is az ember és annak elidegeníthetetlen méltósága álljon a munka középpontban – kezdte beszédét Leó pápa. A munka ugyanis „nem puszta eszköz, hanem méltóságunk kifejezője és gyarapítója. Emberi létünk velejárója, a felnőtté válás, a fejlődés és a személyes kiteljesedés természetes útja.” A munka révén „hozzájárulunk a társadalom gyarapodásához és a közjó építéséhez, gyümölcsöztetjük talentumainkat, szebbé és jobbá tesszük a világot, családjainknak pedig megélhetést biztosítunk. A munka során meghallgatjuk egymást, a párbeszéd révén együttműködünk egymással, így közösen olyan dolgokat építünk, amit egyedül senki sem tudna megvalósítani” – tanította a szentatya.
A közösség és az egység fontossága
Pápa elődjei a munkáról szóló tanításaikban a közösség és az egység két fontos szempontját tartottak szem előtt. Ezek az értékek neki is rendkívül kedvesek, hiszen az alkalmazottak bár különböző feladatkörökben dolgoznak, mégis arra kaptak meghívást, hogy munkájukkal segítsék a pápa szolgálatát és így a hit és az egység szellemében egyházi közösséget alkossanak. Ezt a küldetést Jézus egykor Péter apostolra és utódaira bízta és most ehhez a küldetéshez ki-ki saját a munkakörében vállalt felelősségével és méltóságával járul hozzá. Mégpedig azzal, hogy a rábízott feladatokat és kötelességeket lelkiismeretesen, buzgósággal, szorgalommal és szakértelemmel végzi, ahogyan az az Apostoli Szentszék tevékenységében részt vevő munkavállalókhoz illik – hangsúlyozta a szentatya.
A párbeszéd szerepe az Egyházban
Már Szent II. János Pál pápa is elismerte egykor, hogy a Vatikáni Világi Munkavállalók Egyesülete értékes együttműködési feladatot tölt be és arra figyelmeztetett, hogy az Egyház társadalmi tanításával nem egyeztethető össze, ha a szervezet a szembenállás, vagy a küzdelem színterévé válik. Éppen ezért Leó pápa arra buzdított mindenkit, hogy a párbeszéd útját kövessék, a felvetődő problémákra pedig bizalommal és kreativitással keressenek megoldásokat. A Magnifica Humanitas kezdetű enciklikában a párbeszéd jelentőségére hívta fel az Egyház, valamint minden jóakaratú nő és férfi figyelmét. „A párbeszéd ugyanis az Egyház hivatásának szerves része, az emberek közötti együttélés fő eszköze és a konfliktusok kezelésének megfelelő módja”. Éppen ezért az egyesület szabályzata úgy értelmezi önmagát, mint egy olyan szerv, amely párbeszédet folytat az Apostoli Szentszékkel.
A nők jelenléte gazdagság
A Vatikáni Nők Egyesületének küldöttségéhez fordulva a Szentatya azt kérte tőlük, hogy működjenek együtt, figyeljenek egymásra és női érzékenységüknek megfelelően kezeljék az élethelyzeteket. Hangsúlyozta, hogy a nők jelenléte olyan gazdagság, amelyet el kell ismerni és értékelni kell, hiszen különleges érzékenységgel tudnak bánni az emberekkel és vannak jelen a kapcsolatokban. Női tapasztalatukból és gondolkodásukból fakadóan értékes emberi, szakmai és szellemi talentumokkal rendelkeznek. Szakértelmük, tisztánlátásuk, kreativitásuk és gyakorlatiasságuk gazdagítja az intézmények életét és segít abban, hogy tágabb rálátásunk legyen a valóságra és a felmerülő problémákra – emelte ki a pápa. Végül arra bíztatta az egybegyűlteket, hogy olyan munkaközösségeket építsenek, ahol az embereket nem használják ki, de nem is mellőzik, ahol a munkatársak segítik és elismerik egymás értékét, hozzáértését.
Forrás: Jánosi Dalma / Vatican News









