Szeptember 5-én tartották Castel Gandolfo védőszentje, Szent Sebestyén ünnepét. A pápai nyári rezidencia tőszomszédságában idén is hívők és érdeklődők népes serege gyűlt össze az ünnepi szentmisére, valamint a védőszent ereklyéjét kísérő körmenetre. A megemlékezés kapcsán Tadeusz Rozmus atya a Castel Gandolfó-i Apostoli Palota múltjáról és történetéről számolt be a Vatikáni Rádiónak.
1596-ban VIII. Kelemen pápasága idején született az Apostoli Palota Castel Gandolfóban
Az elmúlt négyszáz esztendőben sok pápa választotta pihenőhelyül a Rómától 30 km-re fekvő Barberini – palotát. A helyiek nagyon ragaszkodnak a pápákhoz – kezdte beszámolóját Rozmus atya, az Apostoli Palota tőszomszédságában álló Villanovai Szent Tamás-templom plébánosa. A pápák nyári rezidenciájául szolgáló Barberini-palota egy tízezer éve szunnyadó vulkáni kúpon, a lenyűgöző szépségű Albanói-tó partján fekszik. VIII. Kelemen pápasága idején a római Savelli család óriási adósságot halmozott fel, ezért 1596-ban az Apostoli Kamara lefoglalta hűbérbirtokát – tudósít Rozmus atya a palota születésének körülményeiről. 1624 és 1626 között VIII. Orbán pápa kívánságára Carlo Maderno tervei alapján átépítették és kibővítették, így vált a pápák nyári lakhelyévé. A krónikák szerint 1626. október 10-én, a palota felavatása napján már pirkadatkor díszlövések dördültek el, és a pápai hintósor ünnepélyes menetben vonult Castel Gandolfóba. A különlegesen szép természeti környezetben fekvő épületegyüttest olyan rezidenciává alakították át, ahol a pápák kipihenhették fáradalmaikat. A környékbeli hegyoldalakat bükkös, szelídgesztenyés és tölgyes sűrű lombkoronája borítja és a tó környékén erdei ösvények kanyarognak.
A pápák gyakran sétáltak a környéken
Egykor maguk a pápák rótták ezeket az utakat – mesélte Tadeusz atya, aki maga is gyakran sétál a közeli erdőkben. Úgy tartja: a mozgás a legjobb orvosság. S ha már e gyönyörű tó ölelésében él, valóságos mulasztás lenne számára nem megmártózni benne! Hiszen Isten adta jogunk és kötelességünk, hogy éljünk a természet szépségével! – vallotta a lengyel származású plébános atya. Arról is mesélt, hogyan fürdőzik a helyenként kétszáz méteres mélységű tó vízébe és hogyan úszik át az egyik partról a másikra, hogy felfrissüljön testben-lélekben. Az idelátogató turisták és zarándokok is éppen ezt a feltöltődést és békét keresik. Rendkívül sokan látogatják meg a plébániát is, még a nem hívők is szívesen betérnek a templomba, ami valódi lelki oázis számukra. Még azok is, akik távol érzik magukat az egyháztól, örömmel megállnak egy pillanatra és imára kulcsolják a kezüket.
Castel Gandolfo lakosai mélyen kötődnek a pápákhoz
Castel Gandolfo lakosai mélyen kötődnek a pápákhoz, igazi kiváltságnak érzik azt és büszkék arra, hogy a pápák közelében lakhatnak. Máig sokan felemlegetik, hogy XXIII. János pápa, a várost járva, egyszerűen csak belépett a családok otthonaiba, felemelte a konyhában a fazekak fedőjét. Látni akarta ugyanis, hogy szükség van- e segítségre és jut-e elég étel mindenkinek. VIII. Orbán és XIV. Kelemen pápák pedig örömmel szakították meg lovaglásaikat, hogy személyesen találkozzanak a helybéliekkel és a zarándokokkal, hogy elbeszélgessenek velük.
Teremtésvédelmi bio-gazdaság a „Borgo Laudato sí”
A pápák sokat tettek a környék felvirágoztatásáért is, különösen VI. Pál és Szent II. János Pál. De olyanok is voltak, akik nem használták rendszeresen a Castel Gandolfó-i rezidenciájukat. Így X. Ince és Ferenc pápa is, aki a Szent Márta-házban töltötte nyarait. A távolmaradás azonban korántsem jelentette a nyaraló elhanyagolását. Ferenc pápa kezdeményezésére született a „Borgo Laudato sí” minta-gazdaság, az az 55 hektárnyi birtok, amelynek gondozását kertészek végzik. A kert azon a helyen terül el, ahol egykor Domitianus császár villája állt, aki annak egyedülálló mikroklímája miatt választotta a helyszínt. Ferenc pápa eredeti szándéka az volt, hogy a „Borgo Laudato sí” a természet iránti tiszteletre és a testvériségre nevelje az emberiséget.
Pihenés, sport, ügyintézés, diplomáciai látogatások és magánkihallgatások helyszíne
A Barberini-palota ma élénk szellemi és spirituális műhely, ahol Leó pápa a pihenés és a sport mellett a vatikáni ügyeket is intézi. Diplomáciai látogatások, magánkihallgatások helyszíne, itt imádkozza a szentatya a vasárnapi Úrangyala imádságot. Igazi, élő település ez! „Leó pápa nagyon közel áll az helybéliekhez, tényleg felüdíti az emberek szívét. Nagyon szeretik őt szívélyessége miatt – meséli a pápai villa szomszédságában szolgáló plébános. Meghatódva emlékezik vissza arra az időszakra is, amikor a Barberini-villa a háborús menekültek menhelyeként szolgált. A II. világháború idején, 1944-ben XII. Piusz pápa megnyitotta a Vatikáni Kertek kapuit a menekültek előtt. Összesen mintegy 12 ezer embernek nyújtottak menedéket. A források szerint a pápai palotában, egészen pontosan a pápa hálószobájában 36 gyermek született, köztük egy ikerpár is. Az édesanyjuk úgy kívánta meghálálni a pápa vendégszeretetét, hogy tiszteletére gyermekeit Eugenio és Piusz névre kereszteltette – mesélte Rozmusz atya a Vatikáni Rádiónak. A pápa eredeti neve ugyanis Eugenio Pacelli volt, aki pápaként a Pius nevet vette fel.
Forrás: Jánosi Dalma / Vatican News
