XIV. Leó új Alaptörvényt bocsát ki, amely a 2023-as szöveg helyébe lép, hogy megfeleljen azon szükségletnek, miszerint „szem előtt kell tartani a kormányzás új követelményeit és az elmúlt években bevezetett számos fontos jogszabályi változást”. Az új törvény egyetlen jogalkotási szövegbe foglalja a 2025. novemberi motu proprio által már bevezetett módosítást, amely szerint a Pápai Bizottság elnöksége már nem kizárólag a bíborosoknak van fenntartva.
Loyolai Szent Ignác emléknapján július 31-én XIV. Leó pápa aláírta Vatikán városállam új Alaptörvényét, amely – ahogy a preambulumában is kifejtésre kerül – „szem előtt tartja a kormányzás új követelményeit és az elmúlt években bevezetett számos fontos jogszabályi változást”. A törvény azonnal hatályba lép, felváltva a korábbi, 2023. május 13. óta hatályos Alaptörvényt.
Új rendelkezés a Pápai Bizottság elnökségével kapcsolatban
XIV. Leó által pápasága kezdetén kihirdetett új Alaptörvény megerősíti és magában foglalja ezeket a módosításokat, amelyek az állam törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási funkcióit érintik. Különösen a törvényhozó funkció tekintetében egyetlen törvényi szövegben foglalja össze a 2025. november 19-i motu proprio által bevezetett módosítást a Vatikán városállam Pápai Bizottságának elnökségével kapcsolatban, amely szerv mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalommal bír.
A 2025-ös motu proprio és az új Alaptörvény
Leó pápa akkor hatályon kívül helyezte a Vatikán városállam korábbi Alaptörvénye 8. cikkelyének 1. bekezdését, amely előírta, hogy csak bíborosok tölthetik be a Pápai Bizottság elnöki tisztségét. Ezt a tisztséget most Raffaella Petrini nővér tölti be, aki egyben a Kormányzóság elnöke is. Az új Alaptörvény 8. cikkelye most kimondja: „A Pápai Bizottság bíborosokból és más tagokból, köztük az elnökből áll, akiket a pápa nevez ki öt évre.”
Végrehajtó és igazságszolgáltatási feladatok
A végrehajtó funkcióval kapcsolatban az új törvény megerősíti a Kormányzóság szerepét, amelynek szervezeti felépítése hozzájárul az állam megfelelő küldetéséhez, és Péter utódját szolgálja, akinek közvetlenül elszámolással tartozik. Ugyanakkor tovább tisztázza az elnök és a főtitkár felelősségi körét, valamint együttműködésüket. Kiemeli a főtitkár hivatalának intézményi jellegét is, jelezve ezzel, hogy a szerep egynél több személyre is bízható. Az igazságszolgáltatási feladatokat illetően a 22. cikkely 1. bekezdése kifejezetten megerősíti, hogy a törvény meghatározza az igazságszolgáltatási rendszer igazságügyi szerveit szabályozó jogi keretet. Az elmúlt években bevezetett jelentős reformoknak köszönhetően ez a törvény teljes mértékben garantálja az igazságszolgáltatás megfelelő működését.
Egy törvény, amely megadja az államnak „alkotmányos identitását”
Ezzel a gondosan strukturált megközelítéssel az új Alaptörvény – amely elődeihez hasonlóan, ahogy a preambulumban is szerepel, „alkotmányos identitást kíván adni Vatikán városállamnak”, hatásköreinek és az azokból eredő feladatok gyakorlásának – továbbra is az állam minden más jogszabályának alapja és hivatkozási pontja, miközben megerősíti a vatikáni jogrend egyedi jellegét és autonómiáját.
A kormányzóság küldetése
A preambulum megismétli „a kormányzóság szerepét, amely hozzájárul az állam megfelelő küldetéséhez, és Péter utódjának szolgálatában áll, akinek közvetlenül elszámolással tartozik”. Ahogyan a múltban is, a preambulum azzal zárul, hogy „a kormányzó testületek és mindazok, akik felelős pozícióban, igaz egyházi szellemtől áthatva végzik tartós szolgálatukat az Államért, meg vannak bízva mindazon hatalom gyakorlásával, amely a Lateráni Szerződés által meghatározott területre, valamint azon épületekre és területrészekre vonatkozik, ahol az Állam vagy a Szentszék intézményei működnek, és ahol a nemzetközi jog értelmében személyes és funkcionális garanciák és mentelmi jogok vannak érvényben”.
Forrás: Alessandro Di Bussolo / Somogyi Viktória / Vatican News
