A Nobel-díjasok mesterséges intelligenciáról és nukleáris háborúról szóló globális gyűlésének első napja július 14-én kezdődött a Castel Gandolfóban található Borgo Laudato si’-ben, arra ösztönözve a Nobel-díjasokat, a szakértőket, az egyetemi képviselőket és másokat, hogy elgondolkodjanak a világunkat érintő legnagyobb kihívásokról.
Több mint 200 Nobel-díjas, volt államfő, egyetemi képviselő és szakértő gyűlt össze július 14-én, kedden a Castel Gandolfóban található pápai villa kertjének fenyőfái és olajfaligetei árnyékában, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia és a nukleáris háború témáit. A tanácskozás július 16-ig, csütörtökig tart, amelyet XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikája ihletett, amely az emberi személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában. A gyűlés a mesterséges intelligencia, a nukleáris és autonóm fegyverek, az új digitális protokollok és a digitális fejlődés feltörekvő modelljeinek korában a fegyvertelen és lefegyverző békéről szóló Római Nyilatkozat aláírásával zárul. A megbeszélés célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia irányítására vonatkozó irányelveket, amelyek az együttműködésre, az emberi méltóságra, az átfogó fejlődésre és a békére összpontosítanak. A háromnapos rendezvényen olyan témákról folytatnak beszélgetéseket, mint például „Az emberi család törékenysége a nukleáris korban”, vagy „A technológia az emberiség szolgálatában”, illetve „A mesterséges intelligencia és a háború erkölcsi kihívásai”. A konferencia első két napját a Castel Gandolfo-i pápai kertekben található Laudato si’ faluban, míg a rendezvény harmadik és egyben utolsó napját a római önkormányzat székhelyén, a Capitoliumon tartják.
Közösen osztott elvekre van szükség a történelem ezen pillanatában
„A történelem egy olyan pillanatában gyűltünk össze, amelyet egyre mélyülő geopolitikai feszültségek, a nemzetközi rend széttöredezettsége és az intenzívebb technológiai verseny jellemez” – mondta bevezető beszédében Fabio Baggio bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért Felelős Dikasztérium pro-prefektusa és a Borgo Laudato si’ Felsőoktatási Központ vezetője. Kiemelte, hogy ezeket a problémákat hogyan kíséri a mesterséges intelligencia és az autonóm technológiák gyors fejlődése. Ezzel kapcsolatban Fabio Baggio bíboros hangsúlyozta e találkozó és a különböző területeken belüli párbeszéd előmozdításának fontosságát. „Egy olyan időszakban, amikor az innováció üteme gyakran meghaladja a reflexió ütemét, a világnak olyan közösen osztott elvekre van szüksége, amelyek képesek a haladást valóban emberi célok felé irányítani” – mutatott rá a főpásztor.
Megújítani a reményt
„Ez a gyűlés nem csupán a kockázatok elemzésére ült össze” – hangsúlyozta beszédében Silvano Maria Tomasi bíboros, a Domus Communis Alapítvány elnöke, aki részt vesz az eseményen. „Azért gyűltünk össze, hogy megújítsuk a reményt és, hogy bebizonyítsuk: a párbeszéd továbbra is lehetséges, hogy a bölcsesség továbbra is kísérheti a tudást, hogy az emberiség nem veszítette el a képességét, hogy irányítsa saját jövőjét.” „Bárcsak a jövő nemzedékei elmondhatnák majd, hogy egy olyan pillanatban, amikor az emberiség példátlan hatalommal bírt saját sorsa felett, a lelkiismeretes nők és férfiak az együttműködést választották a konfrontáció helyett, a párbeszédet a félelem helyett, és a reményt a beletörődés helyett” – hangsúlyozta Tomasi bíboros.
Szükség van a mesterséges intelligencia kormányzására
A nyitóülés középpontjában a „Magnifica humanitas a közös otthonunk jövőjéért” téma állt, mivel számos beszélgetést XIV. Leó pápa első, májusban kiadott enciklikája ihletett. Az ülés Ángel Fernández Artime bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei Dikasztériumának pro-prefektusa beszédével kezdődött, aki áttekintést adott a pápa szövegéről. Ezután több neves előadó is felszólalt, köztük Juan Manuel Santos, Nobel-békedíjas, Kolumbia volt elnöke, aki üdvözölte XIV. Leó pápa felhívását a Magnifica humanitas-ban a mesterséges intelligencia lefegyverzésére. Megállapította, hogy „csak hasonló szellemben cselekedve remélhetjük, hogy leküzdhetjük az emberiséget fenyegető összes egzisztenciális fenyegetést”. Hangsúlyozta, hogy „hatékony kormányzás nélkül nehéz, sőt lehetetlen lesz biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia a jóért küzdő erővé váljon, amelyet az emberi méltóság, a felelősség, az elszámoltathatóság és a jogállamiság vezérel”.
Egy civilizáció végét és egy következő kezdetét éljük
Muhammad Yunus professzor, Nobel-békedíjas és Banglades nyugalmazott főtanácsadója beszédében azt hangsúlyozta, hogy egy civilizáció végét és egy következő kezdetét éljük át, valamint annak fontosságát emelte ki, hogy a fiatalokat vonjuk be a világ jövőjének alakításába. Az ülés további előadói között volt Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára; Amir Banifatemi, a Biztonságos és Etikus Mesterséges Intelligencia Nemzetközi Szövetségének alapítója és igazgatósági tagja; James Muller professzor, a Nemzetközi Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért (Nobel Békedíjas Szervezet, 1985) társalapítója; Karen Hallberg professzor, a Pugwash Konferenciák főtitkára (Nobel Békedíjas Szervezet, 1995); valamint David Gross, fizikai Nobel-díjas és a kaliforniai Santa Barbara Egyetem, tanszékvezető professzora.
Ülések
A kedd délelőtt és délután további részét számos vitaülés jellemezte, amelyek olyan témákra összpontosítottak, mint például az, amikor a mesterséges intelligencia kikerül az emberi irányítás alól. Több előadó is beszédet mondott, köztük Maria Ressa Nobel-békedíjas, a Rappler társalapítója és vezérigazgatója, valamint olyan szervezetek mesterséges intelligencia kutatói, mint az Anthropic Institute vagy a DeepMind, különböző nézőpontokat mutatva be a témákról.
Forrás: Isabella H. de Carvalho / Somogyi Viktória / Vatican News
