A Szentszék államtitkára újságírók kérdéseire válaszolva a mesterséges intelligencia szabályozásának szükségességéről és az ukrajnai háborúról beszélt. Pietro Parolin bíboros szerint a mesterséges intelligencia globális jelenség, ezért közös szabályokra és az államok együttműködésére van szükség. Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta: a Szentszék folytatja humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit, mert „csak egymással beszélve lehet megoldásokat találni”.
„Álljunk meg, és gondoljuk át őszintén, milyen következményei lehetnek a mesterséges intelligenciának és használatának” – erre szólított fel Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a „Hit és értelem a mesterséges intelligencia korában” című konferencia alkalmából, amelyet szeptember 16-án délután rendeztek meg az olasz parlamentben. A bíboros felszólalásának középpontjában a mesterséges intelligencia, annak lehetőségei, valamint az emberiségre és a közjóra leselkedő veszélyei álltak. Az esemény margóján újságírók kérdéseire is válaszolt, többek között az új technológiák szabályozásáról és a nemzetközi helyzetről. A nagy technológiai vállalatok által is szorgalmazott mesterséges intelligencia-szabályozással kapcsolatban Parolin bíboros reményét fejezte ki, hogy ezt a törekvést valóban etikai megfontolások vezérlik.
Aggasztó, ha az országok külön utakon járnak
A szentszéki államtitkár egyetértett Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök közelmúltbeli felhívásával, aki az államok és a nemzetek feletti szervezetek felelősségét hangsúlyozta az új technológiák szabályozásában. „Ez egy globális jelenség, ami mindenki részvételét megköveteli” – hangsúlyozta Parolin bíboros. Hozzátette: aggasztja, hogy vannak országok, amelyek „külön utakon akarnak járni”. Ehelyett minden szereplőt be kell vonni olyan közös szabályok kidolgozásába, amelyek valóban képesek irányítani ezt a jelenséget. A bíboros reményét fejezte ki, hogy sikerül közösen válaszokat találni, hiszen – mint fogalmazott – „itt valóban az emberiség jövője forog kockán”.
Együttműködés az államok között
Arra a kérdésre, hogy az ENSZ Közgyűlésén való részvétele során kezdeményezi-e egy, a mesterséges intelligenciát felügyelő nemzetközi testület létrehozását, Parolin bíboros úgy válaszolt, hogy jelenleg valószínűleg nem az azonnali technikai megoldások keresése a legfontosabb. „A Szentszék rendszerint bemutatja és előterjeszti az alapelveket. Az együttműködés problémájára pedig az érintetteknek, az államoknak és az illetékes szervezeteknek kell megtalálniuk a megoldást” – fejtette ki.
„A mesterséges intelligencia csak fej, nincs szíve”
Az újságírók azt is megkérdezték Parolin bíborostól, hogy személyesen használja-e a mesterséges intelligenciát. „Ma a mesterséges intelligencia mintegy ránk kényszeríti magát, hiszen amikor bekapcsoljuk a számítógépet és olvasunk valamit, máris összefoglalót kínál” – válaszolta. Homíliái elkészítéséhez azonban természetesen nem használja. „A mesterséges intelligencia csak fej, nincs szíve. Én pedig igyekszem egy kis szívet is tenni a homíliáimba” – mondta a bíboros.
A Szentszék humanitárius diplomáciája Ukrajnáért
A vatikáni államtitkár ezt követően az ukrajnai helyzetről és a Szentszék diplomáciai szerepéről válaszolt kérdésekre. Elismerte, hogy az egyre súlyosbodó konfliktusban, amely egyre közelebb kerül az EU határaihoz, az eddig elért eredmények „meglehetősen korlátozottak”, a Szentszék azonban folytatja a humanitárius diplomácia útját. „A Szentszék diplomáciája, a vetés diplomáciája nem hoz azonnal termést. Reméljük tehát, hogy ha továbbra is vetünk, egy napon, amikor Isten akarja, arathatunk is” – fogalmazott Parolin bíboros. A bíboros nem közölt részleteket arról, hogy Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke mikor utazhat Oroszországba, hogy folytassa Ukrajnában múlt nyáron megkezdett békemisszióját. Megerősítette ugyanakkor, hogy a Szentszék továbbra is folytatja humanitárius erőfeszítéseit, abban a reményben, hogy ezek ajtókat nyithatnak meg.
„Csak egymással beszélve lehet megoldásokat találni”
Parolin bíboros ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozta, hogy Moszkvát nem szabad elszigetelni. Fontosnak nevezte egy olyan kommunikációs csatorna kialakítását, amely lehetővé teszi a felek közötti párbeszédet, mert „csak egymással beszélve lehet megoldásokat találni”. Nem kívánta kommentálni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének azon kijelentéseit, miszerint az orosz ultranacionalisták el akarják pusztítani Európát. Ugyanakkor a szentszéki államtitkár reményét fejezte ki, hogy „sikerül olyan közös platformot kialakítani, amelyben minden fél biztonságban érezheti magát, és amely elősegítheti a jólétet és a fejlődést”. Parolin bíboros szerint a diplomáciában gyakran emlegetett „win-win”, vagyis minden fél számára előnyös megoldás felé kell törekedni. Olyan rendezést kell keresni, amely mindkét fél számára előnyökkel jár. „Úgy gondolom, ez a követendő út” – hangsúlyozta a bíboros. Ha ebbe az irányba haladunk, akkor megszűnhet annak szükségessége és kilátása, hogy az egyik fél felülkerekedjen a másikon, vagy az egyik fél elpusztítsa a másikat.
Forrás: Somogyi Viktória / Vatican News
