A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának Vallás, Kultúra, Társadalom Doktori Iskolája szervezésében május 30-án rendezték meg a V. Nemzetközi Doktoranduszkonferenciát Theologia viatorum – Kutatás közben címmel.
Az eseményre különleges alkalommal került sor: a teológia kar újraalapításának 30. évfordulója adott ünnepi keretet a tudományos találkozónak. A konferenciát Diósi Dávid dékán nyitotta meg ünnepi beszédével, amelyben a jubileum jelentőségét emelte ki: a harminc éve újraalapított kar ma már nem csupán oktatási intézmény, hanem élő tudományos műhely, amelynek erejét és jövőjét éppen a doktoranduszok kutatómunkája bizonyítja. A dékán szavai egyértelművé tették: a kar betölti hivatását, amikor fiatal kutatók generációit neveli és támogatja a teológiai tudományosság útján.
Holló László, a Vallás, Kultúra, Társadalom Doktori Iskola igazgatója ezt követően köszöntötte és buzdította a konferencia résztvevőit. Köszöntőjében a theologia viatorum képét – az úton lévő, kereső teológus képét – állította a rendezvény középpontjába, hangsúlyozva, hogy egy doktoranduszkonferencia igazi célja nem a teljesítmény fitogtatása, hanem a találkozás: egymás munkájának megismerése, a termékeny tudományos közösség megteremtése. Örömmel számolt be arról, hogy a BBTE teológiai képzése idén először szerepel a QS World University Rankings nemzetközi szakterületi rangsorában a 101–150. helyezési sávban – ez komoly elismerése az itt folyó oktatói és kutatói munkának.
A rendezvény hibrid formában zajlott. A személyes résztvevők a Kar Szentegyház utcai épületében a Franz Cardinal König termében gyűltek össze, míg az online bekapcsolódók ZOOM-on tarthatták meg az előadásaikat. A konferencia – örvendetes módon – kinőtte a mintegy húsz férőhelyes Cardinal Franz König termet. A második szesszióra a résztvevők a tágas Márton Áron terembe költöztek át, ami önmagában is jelzi a rendezvény iránt mutatkozó élénk érdeklődést.
A nap folyamán két párhuzamos szekció keretében összesen húsz előadás hangzott el. A személyes jelenléttel megtartott A szekciót Tóth József-Alpár rangidős doktorandusz, az online B szekciót Holló László koordinálta. Mindkettő egyaránt gazdag tematikát vonultatott fel. A személyes jelenléttel megtartott előadások a következő témákat ölelték fel: az erdélyi stefanita ferences provincia rendházainak iratanyagait az 1848–49-es forradalom idején Nagy Loránd mutatta be; a liturgikus részvétel (participatio) új értelmezését a Desiderio desideravi apostoli levél alapján Kovács Szilvia elemezte; az egzisztenciálteológia XXI. századi lehetőségeit Kisiván Csaba vizsgálta; a szamosújvári ferences templom és kolostor építéstörténetét az örmény–ferences közösségi kapcsolatok tükrében Szőllősi Katalin-Zsuzsanna ismertette; a Jézus Szíve-tisztelet 20. századi jellemzőit Veress Ernő prédikációinak fényében Székely Beáta tárta fel; a papi közösség és a szinodális lelkipásztorkodás összefüggéseit (vita communis, in solidum modell) Vörös Péter elemezte; Tóth József-Alpár Mária δωρον-ként való megnevezését vizsgálta a Jakab-protoevangélium (PJ 4,2) héber qorban kifejezés tükrében; az eucharisztia krisztológiai dinamikáját a Dilexit nos enciklika és a Dilexi te apostoli buzdítás alapján Dicu Ramona mutatta be; a gyógyulás szentségeinek – a betegek kenetének és a bűnbánat szentségének – az istenkép és az imagináció összefüggésében való teológiai vizsgálatát Hegedűs Rita Diána végezte; végül a házasság és válás kérdésének bibliai, felekezeti és pasztorálpszichológiai elemzését Langmár Enikő terjesztette elő. Az online szekció előadásai szintén szerteágazó témákat öleltek fel: a deinstitucionalizáció és a kapcsolati közösség dilemmáit fogyatékossággal élő személyek életében Simon Judit-Gyöngyi vizsgálta; az alkotás teológiáját a művészet és a szakralitás összefüggésében Portik Noémi Klarissza nővér elemezte; az erdélyi ferencesek 1948-as tartományi határozattervezetét és annak recepcióját Guia Laurean Hugó testvér mutatta be; a XX. század eleji katolikus apologetikai válaszokat az új szekták terjedésére Balog László ismertette; az 1529-es elfeledett anabaptista Biblia-fordítást Szabó Csaba tárta fel; a habán kerámia motívumrendszerének alakulását a képtilalomtól a szakrális képiségig Préda Barna elemezte; a portugál tengeri terjeszkedés missziótörténeti vonatkozásait Pr. Ion Florentin Dobrescu mutatta be; a gender-diskurzus egyházi recepciójának pasztorális kihívásait Dr. Grébecz-Dula Borbála vizsgálta; a baptista iskolalelkészség lehetséges modelljeit Hajnal Zoltán ismertette; végül a burnout-szindrómában a család szerepét az Amoris Laetitia fényében Bereczki Gyöngyvér-Tünde elemezte.
A konferenciát Holló László igazgató zárta be, bízva abban, hogy a tudományos találkozó minden résztvevő számára gyümölcsöző volt – nemcsak az elhangzott előadások, hanem a személyes találkozások és szakmai párbeszédek révén is. Ugyanakkor kifejezte abbéli reményét is, hogy az Ágoston féle nyugtalanság továbbra is megmarad a kutatás vonatkozásában és ez elsegíti a kandidátusokat arra, hogy ne álljanak meg „kutatás közben”, hanem elérjék a remélt kutatási célokat.
Holló László
