A bizalommal visszaélve – Tanulmányok a katolikus egyházban elkövetett bántalmazásokról című, a Bencés Kiadónál megjelent kötetet június 13-án Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán mutatták be Dobszay Benedek OFM, a szerzetesi együttműködéssel létrehozott Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője és Görföl Tibor teológus, a kötet szerkesztője részvételével.
Az egyházban elkövetett visszaélések tizenöt éve foglalkoztatják az európai nyilvánosságot. A bántalmazások feltárása, a jelenséggel való szembenézés elindítója Klaus Mertes német jezsuita szerzetes, egykori kollégiumigazgató volt, tőle is olvashatunk egy tanulmányt a Bencés Kiadó most megjelent kötetében.
A könyvbemutatón a szerkesztő, Görföl Tibor teológus elmondta: a kötet célja, hogy feltérképezze, mit tud mondani a teológia, tágabb értelemben véve az egyházi gondolkodás arról, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, és mik a következményei annak, hogy szexuális bántalmazások és – nem csak szexuális értelemben vett – hatalommal való visszaélések történhettek a katolikus egyházban.
A Gyerekasztal Munkacsoport támogatásával megjelent kötetben közölt tanulmányok teológiai, etikai, történelmi, jogi és pedagógiai nézőpontból reflektálnak az egyházban történt szexuális és lelki bántalmazás jelenségére. „A szerzők kiválasztásánál fő szempont volt, hogy szemléletük a nemzetközi kontextust nézve is visszafogott, józan, mérsékelt, a szándékuk előremutató” – mondta el Görföl Tibor.
A kötetben többek között Hans Zollner SJ, a római Pápai Gergely Egyetem antropológiai intézetének igazgatója; Dysmas de Lassus, a karthauzi rend általános elöljárója írása olvasható, valamint Christoph Schönborn bíboros és egy bántalmazott, Doris Wagner beszélgetésének szövege. A tanulmánykötet kiegészül Ferenc pápának a témáról 2018-ban írt, a chilei látogatásához kapcsolódó levelével, valamint a több mint egy tucat szerző rövid életrajzi és a tanulmányával kapcsolatos adataival.
A téma teológiai súlyát jelzi a kötetbemutatón elhangzott kijelentés, amely Wojciech Polak lengyel prímástól származik: „Elárultuk Krisztust a leggyengébbekben és legvédtelenebbekben, akiket meg kellett volna védenünk.” Ez a mondat 2021 szeptemberében hangzott el Varsóban, a Pápai Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság által kezdeményezett, valamint a kelet-közép-európai püspöki konferenciák által szervezett nemzetközi konferencián, a régió legfontosabb gyermekvédelmi tanácskozásán.
„Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40) – hangzik az Úr szava az evangéliumban, és „ez a lelket felrázó mondat nyomatékosítja a bántalmazásokkal kapcsolatban a szembenézés szükségességét” – mondta a könyvbemutatóhoz kapcsolódó pódiumbeszélgetés során Dobszay Benedek OFM a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A szerzetesi együttműködéssel létrehozott Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője, a Sapientia Főiskola gyermekvédelmi képzés szervezője leszögezte: „Paradigma- és kultúraváltás szükséges a hazai egyházi gyermekvédelemben. Bátornak kell lennünk. Az őszinte szembenézés és kommunikáció a hitelesség növekedését hozza magával, ahogy már több hazai egyházi példán is láttuk ezt.”
Ezen az úton Kelet-Közép-Európában a lengyel egyház jár az élen, ahogy azt Wojciech Polak prímás kijelentése is jelzi; „a most megjelent tanulmánykötet pedig tűpontosan megmutatja, hogy nálunk, Magyarországon mi az, ami felé haladnunk kell, mi az a pont, amin még nem léptünk túl” – folytatta Dobszay Benedek OFM.
Hozzátette: „Napjainkban is elterjedt szemlélet, hogy az egyházban vannak olyan személyek, akik elfogadhatatlan dolgot cselekedtek, de az nem merül fel, hogy nekünk mint közösségnek, intézménynek is van felelősségünk ebben. Úton vagyunk ezen a téren, az egyház rendszerszintű felelősségvállalásában is történt előrelépés (például a szemináriumi képzésben), de még sok a tennivalónk.”
A ferences szerzetes kifejtette: „A legutóbbi években kiderült, hogy bántalmazási esetek, ügyek nálunk is vannak, nem lehet ujjal mutogatni a »bűnös nyugatra«, rá kellett döbbennünk arra, hogy nagyon sok ügy van. Idáig már eljutottunk.” A visszaélésekkel kapcsolatban történt már bocsánatkérés is, hol ügyesebben, hol ügyetlenebbül, de már ez is eredmény. Az egyházi elöljárók többsége beleáll az ügyekbe, kezd kialakulni az eljárásrend, hogy mit kell tenni a bántalmazások kezelése esetén; vannak külföldi példák, módszerek, de nálunk, helyben is ki kell alakítanunk a megfelelő módszertant.
A szakemberbázis bővítésében (például klinikai szakpszichológusok bevonása), hálózatosításában nagy előrelépések történtek, de a változás a megelőzés terén a legjelentősebb: komoly prevenciós programok indultak, többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Katolikus Pedagógiai Intézetében (KaPI), az Emberi Méltóság Stratégia működése révén kurzusok, képzések indultak – ez utóbbi szervezettől társegyházak, világi intézmények is kérnek segítséget.
Változott a kommunikáció, ugyanakkor a hozzáállásunkon is változtatni kell: nem csupán az egyház hitelessége a tét, hanem elsősorban az áldozatok gyógyulása, istenkapcsolata, a közösségbe való integrálódásának lehetősége. „Arról, hogy a bántalmazott esetében a jóvátétel hogyan alakuljon, szinte egyáltalán nem hallunk, felkínálunk valamiféle pszichológiai segítséget, de rendszerszintű módszertanunk még nem létezik, és itt nem pusztán az anyagi kártérítésről van szó” – emelték ki a pódiumbeszélgetésben.
Mint elhangzott, az egyházi gyermekvédelemmel és a safeguardinggal kapcsolatban összeállt a hazai szakembergárda, de ennek „a hálózatnak intézményes szinten kellene működnie (jó példát láthatunk a váci egyházmegyében), szükség lenne egy központi irodára, fontos volna, hogy a témáról megszülessen az országjelentés”.
Görföl Tibor a pódiumbeszélgetés során felhívta a figyelmet arra, hogy a bántalmazásokkal kapcsolatos szembenézés folyamatának lendületet kíván adni a kötet megjelenését támogató Gyerekasztal Munkacsoport (GYM) – világegyházi tanulságokat is levonva – annak érdekében, hogy a magyar egyház, valamint a nem katolikus, sőt a nem egyházi közösségek is támpontot, példát, szakértelmet, jószándékot merítve a GYM tevékenységéből tovább tudjanak lépni azon az úton, amelynek eredményeként igazságot lehet szolgáltatni az áldozatoknak és amely a gyógyulás felé vezet.
Ebben a folyamatban apró, de lényeges lépés A bizalommal visszaélve című könyv – összegzett a tanulmánykötet szerkesztője.
Forrás: Magyar Kurír
