Nemzetközi konferenciát rendezett június 11-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete, valamint a PPKE Hittudományi Kara. Az esemény célja az volt, hogy interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja az igazságos háború elméletét, valamint a vallás szerepét a természeti erőforrásokért vívott fegyveres konfliktusokban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett konferencia meghívott előadói kiemelték: a háborúkkal szemben az igazságos béke megteremtésében az egyéni cselekvésnek és a helyi közösségekben rejlő erőnek van jelentős szerepe.
A konferencia moderátora, Jancsó András, a PPKE oktatója, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa kiemelte: a tárgyalt témák nem csupán tudományos érdeklődésre tartanak számot, hanem komoly társadalmi és erkölcsi súllyal is bírnak. A rendezvény célja, hogy a teológia, filozófia és etika eszköztárával segítse a béketeremtés és igazságosság erkölcsi feltételeinek megértését – különös tekintettel a vallási közösségek szerepére.
A konferenciát Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, valamint Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. A nap főelőadójaként Michael Czerny SJ, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálata Dikasztériumának prefektusa tartott plenáris előadást. A bíboros több kontinensen végzett munkájára alapozva hangsúlyozta: az egyház elsődleges küldetése lelkipásztori – azaz jelen lenni, kísérni, és szeretetből építeni a békét. Czerny bíboros szerint a béke csak üres szó, ha nem a hitre, a szabadságra és az emberi méltóságra épül. Ahogy Szent Ágoston tanítja, még azok is, akik háborút viselnek, valamilyen módon békét keresnek – de a saját érdekeik szerint.
Rámutatott: az egyház ugyan mindig szívesen részt vesz az igazságos háború és igazságos béke kérdésének megvitatásában, ám jobban érdekelt a szeretet és a testvériség hirdetésében. A bíboros emlékeztetett, az erőforrások igazságos, törvényes elosztása már az Ószövetségben is megjelenik. Bár törékenyek lehetnek, a jogi megállapodások szerepe kiemelt e kérdésben. Az igazság persze nem a szavakban, hanem az írott jog alapján az azért kiálló emberekben van. Éppen ezért az egyes ember szerepe kiemelt, hiszen ő győzi le rosszat önmagában és a közösségében egyaránt. A teremtett világban az ökológiai kérdések összeértek a társadalmi kérdésekkel, ezt mutatta be a bíboros egy kortárs hondurasi példa alapján.
Juan Antonio López katolikus pap a helyi közösségek földjéért és vízkészleteiért harcolt, szembeszállva a helyi elit érdekeit képviselő bányacéggel – ezért életével fizetett, 2024-ben meggyilkolták. Megölését a pápa is elítélte. A béke, az igazság és a közjó kérdése így érhet össze: a konfliktusok megoldásához ugyanis nem mindig elég a politika vagy a tőke által diktált jog. A szabályozás természetesen elengedhetetlen, ám annak mindig a közösségért kell történnie, erre pedig folyamatosan figyelmeztetni kell a döntéshozókat.
A gazdaságnak éppen ezért emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztás középpontba állítása a természetet csak nyersanyagnak tekinti, és elpusztítja, magával rántva a társadalmi értékeket is. Ezért társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van szükségünk az olcsó és halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és összekötöttségünket a hitben. Hiába sugallja nekünk a technológia, nem lehet minden az adat, ennél fontosabb a méltóság, hiszen csak ezen alapulhat igazságos béke.
A tudományos konferencia további részében panelbeszélgetéseket tartottak, amelyeken a természeti erőforrások körül kibontakozó vallási konfliktusokat különböző tudományágak – jog, teológia, környezetetika – szemszögéből vizsgálták.
A konferencia valódi találkozási ponttá vált különböző tudományágak, világnézetek és kultúrák között – mindez a közös emberi jövőért és a teremtett világ védelméért.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Magyar Kurír
