Május vége, június eleje hagyományosan az iskolától való búcsúzás ideje is. Bár egy ideje minden ciklus végén, bölcsődétől kezdődően ünnepélyes, néhol akadémiai öltözettel is kiegészülő ballagásokat szoktak szervezni, mégis az ,,igazi” búcsúvétel a líceumi végzősöké. Körképünkben a négy egyházmegye katolikus iskoláinak ballagási ünnepségéről adunk röviden hírt. Néhol felkérésünkre az igazgatók maguk írtak beszámolót, évértékelőt, ezeket olvashatják, néhol a helyi sajtó híradásaira támaszkodva adunk hírt az eseményről.
Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum
A tanév vége mindig búcsúzással jár: búcsú a tanítóktól, tanároktól, az órarendtől, a dolgozatoktól, a jegyektől és az osztálytársaktól. De a tanulók egy csoportja számára ez minden esztendőben a középiskolai évek végét is jelenti, amikor a kicsengetés egyben az iskolától való elbúcsúzást jelzi. Május 30-án a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban 27 végzős – 22 tanuló a román tannyelvű osztályban és 5 tanuló a magyar tannyelvű osztályban – az utolsó osztályfőnöki órára ült be a padsorokba. Majd a hosszan szóló csengő hangjára, batyujukat vállukra emelve, elindultak osztályról osztályra, hogy a Gaudeamus igitur dalt énekelve elbúcsúzzanak fiatalabb társaiktól és az Alma Matertől.
A líceumból a maturandusok, valamint az őket kísérő tanárok, szülők, rokonok, barátok és iskolatársak a Szent György római katolikus székesegyházba vonultak, hogy részt vegyenek a hálaadó szentmisén, amelyet a ballagás alkalmából Johann Dirschl általános helynök mutatott be, aki a bevezetőjében közvetítette a zarándoklaton lévő megyés püspök üdvözletét; homíliát magyarul az aradi Kalna Zsolt OFMConv, a magyar diákok spirituálisa mondott: „Minden új kezdet nehéz, de bátorsággal kell meglépni. Ehhez nyújtanak segítséget nektek az elmúlt gimnáziumi és líceumi évek. Meg a vándorbot és a batyu. A vándorbotot, ha a vállunkra vesszük, akkor törni fog. A batyuban pedig benne lehet minden, ami segít ennek a botnak a nyomását elviselni. Ennek egy jelentős részét itt is megkaphattátok, ha nyílt szívvel álltatok hozzá: a sok jó szót, időnként a feddést, a barátságokat, az itt eltöltött évek során szerzett tapasztalatokat. Koncentráljatok Istenre, tőle kérjetek elsősorban segítséget és benne bízzatok. És hajrá az érettségin!”
Román nyelven Dirschl Johann általános helynök szólt a végzősökhöz. A szentmise végén a XII. osztályok nevében Lorena Șerbescu és Hallai Mónika búcsúzott az osztálytársaktól, megköszönve az igazgatók és a tanárok odaadó munkáját. A XI. osztályosok képviseletében Alesia Maris és Dănuț Ciuciai köszönt el a végzősöktől, majd a ballagók átnyújtották az iskola kulcsát a szeptembertől helyükbe lépő társaiknak. Végezetül Kocsik Zoltán lelkipásztor, a Gerhardinum-líceum igazgatója lépett mikrofon elé, hogy elbúcsúzzon egykori tanítványaitól. „Kis létszámú osztály lévén olyanokká váltatok, mint a testvérek – intézte szavait a magyar végzősökhöz, majd így folytatta: – Köszönjük, hogy mindig kedvesen, tisztelettel viselkedtetek tanáraitokkal. A 9. osztály elején Kiss Pataki Endre tanár vette át a kis csapatot, aki nagyon céltudatosan formált benneteket. Kócsó Alexandra tanárnő pedig több volt számotokra, mint osztályfőnök: veletek örült, veletek tanult. Köszönöm az osztályfőnökök odaadó munkáját. Mit kívánhatok nektek: hogy maradjatok mindig életvidám, gyermekszívű felnőttek, találjátok meg helyeteket a világban, és mindig tartsátok szem előtt, hogy csak becsületesen és lelkiismeretesen érdemes élni.”
A szentmise zenei szolgálatát a Gerhardinum Líceum Laudetur énekkara végezte Iustin Călin és Deák Noémi zenetanárok vezetésével.
Forrás és fotó: A temesvári püspökség sajtóirodája
Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum
Megszereted, ami a tiéd
Rácsodálkozás, ámulatba ejtés, felemelő, páratlan érzések nyűgözik le évről évre a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum ballagására érkező vendégeket, meghívottakat, rokonokat. De ezek az érzések nemcsak az egy-egy alkalomra ide látogató résztvevőket tölti el, hanem az itt dolgozó alkalmazottakat, tanárokat, szülőket, falubelieket. Feltölt, kikapcsol, mert ami szép, az vonzó és ragályos. Így történt ez május 31-én is. A reggeli órákban a végzős diákok, akiket elkísértek iskolatársaik, lóháton és szekereken felvonultak a falun, mintegy méltóképpen elköszöntek az alma matertől és a közösségtől.
A hálaadó szentmisét végzős diákunk nagybátyja, Szecsete Zoltán mutatta be és osztotta meg gondolatait az összegyűltekkel. A liturgia után a ballagási ünnepség következő szakaszát az iskola igazgatója, Bálint Róbert nyitotta meg. Beszédében összekötötte a Mustó Péter SJ megszereted, ami a tiéd gondolatát a Szépség és Szörnyeteg mesének egyik jelentős mondatával: Elengedem, mert szeretem. Az elengedéssel a szeretet nem szűnik meg, két ember találkozása soha nem ok nélkül történik és nem tűnik el nyomtalanul. Szavai szerint a diákok az iskola falai között megtanultak „úszni a kis medencében”, és most várja őket a nagy óceán – az élet új kihívásai. Reményekkel telve engedte útjára végzős diákjait, ahol az iskola megadhatta mindazon lehetőségeket, amelyek gyökeret jelenthetnek a továbbiakban.
Ez a gondolatot tért vissza a diákok búcsúbeszédében is: egy kínai gazda elültetett egy bambuszmagot, és éveken át gondozta, de semmi sem történt. Az ötödik évben végül egy apró hajtás bújt elő, majd hat hét alatt harminc méterre nőtt. Ekkor értette meg a gazda: a bambusz nem tétlen volt, hanem mély gyökereket épített, hogy később gyorsan és magasan növekedhessen. Így tettek az elmúlt években a ballagók is, akik az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban gyökeret eresztettek hitben, tudásban, barátságokban.
Hogy iskolánk tele van értékes emberekkel az a Polgármesteri Hivatal, Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanfelügyelősége, különböző egyesületek (Pogány-havas Kistérségi Társulás, Márványkör Baráti Társaság, Gyimesvölgyi Diákokért Egyesület), vállalkozók (Losonczi Innovation Kft., Garden Proiect Kft), jóakaratú emberek által felajánlott díjakból is látszott. Tiszakécske testvértelepülése hagyományos módon idén is megajándékozott a végzős diákok névtábláival, melyeket a végzősök az iskola zászlórudjába kalapáltak.
„Akkor – magától – szűnik a vihar, / Akkor – magától – minden elcsitul, / Akkor – magától – éled a remény. / Álomfáidnak minden aranyágán / Csak úgy magától – friss gyümölcs terem. / Ez a magától: ez a Kegyelem.” Reményik Sándor sorai megelevenedtek ünnepnapunkon, hiszen a heti nehéz időjárás után Mindenhatónk tiszta kék eget és napfényt adott útravalóul a ballagóknak, résztvevőknek. Hála és dicsőség ezért (is) Neki, legyen mindannyiunk játszótársa életünk folyamán.
Baliga Erika-Mária, Bálint Róbert
Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium közössége az 1991-es újjáalakulása után idén a 31. évfolyamot búcsúztatta el május 31-én, szombaton. Az ünnepség a XI. osztályosok köszöntésével, osztályátadó mozzanatával kezdődött, majd az utolsó osztályfőnöki órával folyatódott. Ezt követően megtörtént az ünnepélyes kivonulás, ballagás, a tanároktól való elköszönés. Az ünnepi alkalmat a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével koronázták, melyet Tamás József nyugalmazott püspök celebrált.
Tamás Levente igazgató portálunk megkeresésére elmondta, idén 84 végzős diákjuk hagyta el az iskolát; három osztályból ballagtak, egy teológia és két elméleti osztálynak a végzőseiként. Rámutatott, akárcsak az előző esztendőkben, az idei végzősök is nagyon ügyesen bizonyítottak több tantárgyból, hittanból, idegen nyelvekből, angolból, németből, anyanyelvből és románból, illetve informatikából értek el kitűnő eredményeket. Idén nagyon sok versenysportoló is búcsúzott, akik az iskola képviseletében a diákolimpián szép eredménnyel vettek részt, több sportágban is remekelve. ,,De nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik sportklubjaikban álltak helyt. Hogy csak néhány területet említsek a teljesség igénye nélkül: futball, versenyúszás, versenykerékpár, jégkorong.” Az elmúlt esztendőben a végzősök több mint 80 százaléka tanult tovább Kolozsváron, Marosvásárhelyen, természettudomány, humántudományi irányokon, és végül, de nem utolsó sorban — fogalmazott az intézményvezető — mindig kimondottan örülnek azoknak a diákjaiknak, akik a papi pályán indulnak el. ,,Minden évfolyam más, azt gondolom, hogy az iskolának az is a feladata, hogy kövesse a modern időket, de nagyon fontos, hogy stabilitást biztosítson akkor, amikor minden a feje tetejére áll” — zárta gondolatait Tamás Levente igazgató.
Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum
A gyulafehérvári középiskola végzősei számára május 31-én szólt utoljára a csengő. A búcsúzó diákokhoz intézett beszédében Farkas Ervin igazgató úgy fogalmazott: a ballagó diákok és tanáraik ezen ünnepségen mindig visszatekintenek az elmúlt évekre, felidézve emlékeket, melyek már a múlthoz tartoznak, de soha nem merülnek feledésbe. Olyan események, emlékek, amelyek növekedésünkre, emberré formálásunkhoz járultak hozzá. A kisgyerek értelmét John Lock filozófus a fehér papírhoz hasonlítja, ami azt jelenti, hogy erre a fehér papírra elkezd írni, elkezdi alakitani emberi gondolkodását, lassan lassan érett, felnőtt emberré válik. Hogy milyen emberré alakul a gyermek, fiatal? Attól függ, milyen környezetben nevelkedik, milyen értékeket adnak át neki, legfőképpen milyen példát lát, mert tudjuk, hogy sok esetben a kisgyerek utánozza, átveszi szülei, nevelői szokásait. Természetesen környezete, a társadalom nagy befolyással van a felnövekvő fiatalra.
Az intézmény vezetője rámutatott, ilyenkor elhangzanak tanácsok, hogyan és mit kellene tenni az életben, ám céltalan lenne így fogalmazni, hiszen nincs mindenkire egyformán érvényes kijelentés. Azt azonban a végzősök lelkére kötötte útravalóul: ne felejtsék el, amit ott tanultatok, gondolják végig azt a sok értéket, amire nemcsak az iskolai oktatás, hanem az ottani egyházi környezet, programok tanították a fiatalokat. Úgy fogalmazott: ,,Líceumunk pedagógiája, mondhatnám egészen más mit a többi líceumé. Sokan nem értik meg, és van, aki nem is fogja megérteni. Pár óra múlva kiléptek az iskola kapuján, szétszóródtok a nagyvilágban azzal a küldetéssel, hogy jobbá tegyétek a világot. Mi mindet elmondtunk, morális, erkölcsi szempontból felkészítettünk az életre. A döntés a tiétek. Jobbá akartunk tenni titeket, hogy ti is jobbá tegyétek a világot.”
Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum
Visszatekintés – „Hitre, tudásra, szép életre, jóra” (Sík Sándor)
Minden tanév, a Szentlélek-hívó Veni Sancte szentmisétől a júniusi Te Deumig különleges alkalmat ad arra, hogy pedagógusok, diákok és szülők napról napra közösen hozzájáruljunk ahhoz, hogy az iskola egy biztonságos, ösztönző, egyéni képességek kibontakozását támogató, értékeket közvetítő, pozitív énképet formáló hellyé váljon a gyerekek számára.
A 2024-2025-ös tanévben sem volt ez másképp. 2024 szeptemberében a 35 fős tanári kar szerető-figyelő kíséretében 18 (5 elemi, 4 általános iskolai, 8 középiskolai ás 1 posttliceális) osztályban, 438 diákunk, vágott neki a 36 hétből álló és 5 tanítási modulra felosztott új tanévnek. Induló osztályaink teljes létszámmal teltek meg, így előkészítőben 25 kisdiák, míg két kilencedik osztályunkban, római katolikus teológia -Intenzív idegennyelv valamint Kereskedelem-Turiszitka szakirányokon 50 diák kezdte meg az ismerkedést iskolánkkal, közösségünkkel. Júniusban két végzős osztályunk 37 diákját és 232 nyolcadikosunat búcsúztatjuk majd a ballagási ünnepségek keretein belül.
Mint már annyi más alkalommal, a mögöttünk álló tanévben is megtapasztalhattuk, hogy a nevelésnek és így nekünk is folyamatosan szembe kell néznünk azokkal az új kihívásokkal, amelyeket a társadalom, a politika és a kultúra eredményezett és állít elénk. Mint iskola és közösség ebben az értékeket megkérdőjelező sodrásban és sokszor kompromisszumokra kényszerítő valóságban igyekeztünk biztonságot jelentő közeget teremteni gyermekeink, fiataljaink számára, ahhoz, hogy helyesen fejlődhessenek és felnőve, tudatos, felelőségteljes, tenniakaró tagjai legyenek keresztény közösségeinknek, nemzetünknek, társadalmunknak.
Küldetésnyilatkozatunknak megfelelően a hit és a műveltség összhangjának, lehetőségeinkhez mérten történő megvalósítására törekedtünk most is, tárgyi és szakmai tudás mellett azt a keresztény értékrendet követni és közvetíteni, mely legjobban segíti a ránkbízottak tudásban és lelkiekben történő fejlődését, nemzeti identitásuk formálását és erősödését. Mindezek magvalósításában, a tanítás-tanulás mellett, nagy szerepet játszott az iskolán kívüli tevékenységek gazdag és sokszínű palettája, az évről-évre visszatérő, önazonosságunkat erősítő hagyományaink és ünnepeink, a lelki fejlődést és feltöltődést célzó közösségi hétvégék és nem utolsó sorban a testvériskolai kapcsolataink nyújtotta találkozások, a közös tervezés és tapasztalatcsere.
Az előző évek meghatározó gyakorlatához alkalmazkodva, kiemelt hangsúlyt fektettünk most is a lelki programok, lelki hétvégék megvalósítására, melyet iskolánk lelkivezetője Turtureanu Róbert, az osztályfőnökökkel együttműködve minden alkalommal gondos szeretettel készített elő az osztályközösségek számára. Ezek az alkalmak, a maguk sajátos módján járulnak hozzá a fiatalok lelki fejlődéséhez, hitéletük elmélyítéséhez, szociális kometenciáik fejlesztéséhez, biztosítva azt a szükséges pluszt, ami nélkülözhetetlen egy keresztény fiatal identitásának a meghatározásában, közösségben vállalt szolgálatainak gyakorlásában. A tanári kar, mint minden évben, idén is két lelki hétvégén vett részt.
Az iskolai évünket, a tanulással-tanítással teli hétköznapokat átszövő események, ünnepek közül a patrocínium az, mellyel minden év novemberében közösségünk is csatlakozik azokhoz a hálaadó ünnepségsorozatokhoz, mikor is a piarista iskolák, utódiskolák Kalazanci Szent József pártfogására emléleznek, a Patrocíniumot ünneplik. Egyházunk és a piarista rend is minden évben kétszer ünnepli alapítóját, Kalazanci Szent Józsefet, egyházi emléknapján, augusztus 25-én és november végén, mikor is világszerte a piarista iskolák Kalazanci Szent József pártfogásának ünnepét, a patrocíniumot tartják.
Céljuk, hogy a diákokkal körülvéve is megemlékezhessenek az „összes keresztény népiskola mennyei pártfogójáról”, ahogy Kalazanci Szent Józsefet 1948 óta XII. Piusz pápa rendelkezésére tisztelik. Örömmel és büszkeséggel tölti el közösségünket, hogy mi is évről évre részesei lehetünk ennek a megemlékezésnek és csatlakozhatunk a világ megannyi részén megrendezésre kerülő ünnepségek sorozatához.
2024 novemberében a hagyományokhoz hiven többnapos rendezvénysorozattal (Kalazanci-hittanverseny, Sík Sándor szavalóverseny, vetélkedők, természettudományi csapatversenyek, vetékedők, kerekasztalbeszélgetések) készültünk az ünnepre, iskolai lelki vezetőnk meghivására a szentmise szónoka Fanea József, püspöki titkár volt.
Minden iskolai év meghatározó időszaka az a pár hónap, amikor a különböző tantárgyversenyek, tematikus vetélkedők helyi, megyei és országos szakaszai zajlanak. Kitartó, szorgos felkészülési és felkészítési munka előzi meg ezt, melynek gyümölcsei idén sem maradtak el: balladaénekléstől mesemondáson keresztül helyesírási és tudományos versenykig nagyon szép eredményekkel büszkéldkedhetnek diákjaink és a felkeszítő tanító nénik, tanárok, ugyanakkor kiváló helyezésekkel is gazdagodhattunk más a matematika, magyar nyelv és irodalom, római katolikus hittan, vállalkozói ismeretek területén, ahol diákjaink az adott verseny országos szakaszán értek el dobogós helyeket. Köszönet a kitartásáért és a szorgos tanulásért!
A zsoltáros szerint az Úr ajándéka a gyermek… (Zsolt 127,3), ezt valljuk mi, a Kalazanci Szent József-líceum pedagógusai is. Amikor egy szülő egy intézményre bízza a gyermekét, az Úr ajándékával bízza meg. Csodálatos dolog pedagógusként ebbe belegondolnunk: napról napra az Úr ajándékairól gondoskodhatunk, jelenlétünkkel, szolgálatunkkal az Úr ajándékait formálhatjuk.
Hálával és örömmel tekintünk vissza a mögöttünk álló tanévre és lendülettel, bizakodva nézünk az új elé, Kalazanci Szt, József gondolataival a szívünkben: „Irgalmasságában maga Isten lesz pártfogótok most és mindörökké, és áldását fogja adni rátok, mi pedig bizakodunk szent jóságában.”
Kocsis Aliz Kinga igazgató
Az alma matertől a végzősök június 4-én búcsúztak el. Az alábbiakban az ő ballagási fotóikból készült összeállítást tekinthetik meg.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
A szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele székesegyház előtt álló Hám János-szobor megkoszorúzása után énekszóval vonult be diáktársaik sorfala között június 4-én a Hám János-líceum két végzős osztályának negyvenhárom tanulója, ők vallásturizmus, illetve matematika-informatika és természettudományok szakon fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Az iskola idén is nagy hangsúlyt fektetett a szeretetszolgálat programra, amely a Covid-időszakot leszámítva, 2012 óta működik, és amelyről a későbbiekben különálló írásban számol be az iskola igazgatója, Ádámkó István Csaba.
A Kempis Tamás gondolatát (Legyen szabad a szívetek…) és a maturandusok portréját tartalmazó tabló előtt a tizenkettedikesek átadták az iskola zászlóját az őket követő évfolyam két képviselőjének, majd rákötötték a maguk zászlaját, ezzel állt díszőrséget a szónoki pulpitus mellett a tizenegyedikes páros.
A végzősöket, osztályfőnökeiket és a szülőket elsőként Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte arra intve a vízválasztóhoz ért csapatot, hogy ne sajnálják használni a köszönömöt és a bocsánatot, hiszen van kinek mit köszönnünk és nem vagyunk angyalok. Mayer Nándor arra hívta fel az egybesereglettek figyelmét, hogy van fontosabb dolog is az életben mint a karrier: önmagunk megismerése. „Nem a bizonyítványod és nem a sikereid fognak megtartani, hanem az Istenhez tartozás” — hangsúlyozta. Ádámkó István iskolaigazgató szerint a ballagás egy lelki mérföldkő, egy hálaadó ünnep, amelyen a felnőttek igyekeznek megerősíteni a ballagókat hitükben, elkötelezettségükben. Isten nem a tökéletes embereket keresi, hívta fel a hallgatóság figyelmét, hanem a nyitott szíveket.
Helyszíni tudósítás: Princz Csaba / Szatmári Friss Újság alapján
Fotó: szatmári egyházmegye
Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum
Pénteken, június 6-án a nagyváradi székesegyházban tartott főpapi szentmisén adtak hálát az elmúlt tizenkét év kegyelmeiért a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum végzős diákjai. A szentmise főcelebránsa és szónoka Böcskei László megyés püspök volt. A nagyváradi egyházmegye egyetlen katolikus líceumában 79 ballagtak idén. Forrás: nagyváradi egyházmegye. Fotó: Ciucur-Losonczi Antonius / Erdon.
