A csíksomlyó búcsú a nemzet zarándoklata is. Több mint 30 éve írom a tudósításaimban ezt a mondatot. Csúcs Mária jegyzete
A csíksomlyói Szűzanya „hazavárja” gyermekeit minden évben pünkösd szombatján ezen a székelyföldi ferences kegyhelyen. Évek óta százezrek jönnek, hogy hálát adjanak, elhozzák kéréseiket, imaszalagokra írt üzeneteket, együtt imádkozzanak, énekeljenek, a „csillagkupola” alatt átéljék a közösségi élményt, a csíksomlyói csodát. A zarándokok létszámát pontosan nem lehet tudni, mindig csak saccolgatják. A hivatalos szervek is általában arra alapozva számolnak, hogy a hét-nyolc hektárnyi terület négyzetméterein hányan lehetnek. Sokan vannak. Nagyon sokan. A szélrózsa minden irányából érkeznek, különösebb meghívó nélkül.
Mert a búcsúnak ugye egyetlen meghívottja van, a szónok. Magyarország éppen hivatalban lévő köztársasági elnöke is, ha teheti, eljön ide, együtt imádkozik a búcsú résztvevőivel. Amikor csak tehettem, tudósítóként e zarándoklattal kapcsolatos tapasztalataikról kérdezem őket. Mindenikük meghatódva jegyzi meg, hogy érdemes átélni ezt a csíksomlyói csodát, a búcsú hangulatát, élményét.
Sulyok Tamás köztársasági elnök erdélyi magánlátogatás keretében jött idén Csíksomlyóra. A búcsús szentmise végén kérdésemre ezt válaszolta: „Jó érzés most is, és még sokáig jó érzés marad. Úgy gondolom, hogy nemcsak nekem, hanem ennek a néhány százezer magyarnak is, aki velünk együtt itt van, és velünk együtt ünnepel. Rendkívül felemelő és szép! A jó Isten szép időt is adott. A reményt közvetíti. Ugye nagyon fontos szó a remény. Sokszor úgy érezzük, hogy elveszítjük a reményt, és ha az ember úgy érzi, hogy elveszítette a reménységét, meg a hitét, javaslom mindenkinek: jöjjön el ide, vagy esetleg még kicsit tovább is, még Csíkszeredánál is tovább, esetleg a csángók közé, és a remény visszajön.”
A remény zarándokaiként vettünk részt idén a csíksomlyói búcsún. Ott, ahol „az otthon élménye összeköt bennünket” a Szűzanyával is, feladatot kaptunk a szónoktól. György Alfréd, a csíkszentdomokosi származású, Nyíregyházán szolgáló kamilliánus szerzetes arra kért: imádkozzunk, és tanítsunk meg imádkozni másokat is! „A csalódásban, a szenvedésben, a fájdalomban, a reménytelenségben tanítsd meg őket remélni. Testvérem, erre hív ma Mária itt, az ő lábainál! Tanítsátok meg gyermekeiteket imára kulcsolt kézzel élni! Tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni. Az imádság a remény kapuja, a remény bölcsője”, hangsúlyozta a szónok.
Ha ezt a kérést teljesíti a búcsúról hazatérő több százezer zarándok, remélhetjük, hogy kicsivel is jobb lesz a világ. Segítsen ebben a Szentlélek! Segítsen ebben minden zarándokot a csíksomlyói Szűzanya!
Csúcs Mária
